Ez is a Trump-hatás: már a békekötést várja a forint – idő kérdése, hogy áttöri-e a 400-as falat
Egyértelműen az orosz–ukrán háború lezárása és a békekötés híre mozgatja a forint árfolyamát, állítják egybehangzóan a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, miután az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a főbb devizákkal szemben. Január közepe óta nagyot fordult a világ, bár Donald Trump hivatalba lépése és vámfenyegetései okoztak némi riadalmat, azóta a magyar fizetőeszköz valósággal megtáltosodott.
A héten ráadásul egy fontos esemény is történt, Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő másfél órán keresztül tárgyaltak telefonon, a téma természetesen a fegyveres konfliktus tárgyalásos úton történő rendezése volt. Hogy pontosan ennek az eseménynek köszönhető-e, az kérdéses, mindenesetre ettől még tény, a forint már napok óta szárnyal: az euróval szemben a korábbi 410-415 közötti sávtól jócskán eltávolodott, péntek reggelre egészen 401 alá süllyedt, a dollárral szemben pedig még nagyobb erőt mutatott. Január 17-én még 401 forint ért egy dollár, de még február 11-én is 391 forint volt egy dollár, a péntek délelőtt órákban már 383 forint alatt is jegyezték a bankközi devizapiacon.
Beépül folyamatosan a várakozásokba az orosz–ukrán háború lezárása
Ugyanakkor az elemzők arra is rámutatnak, hogy némileg bonyolultabb a képlet annál, hogy a békekötés mozgatja a forint árfolyamát. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a piac is elhiszi azt, amit az MNB már eddig is próbált kommunikálni, miszerint most egy jó darabig nem várható lazítás. Ennek oka pedig a vártnál magasabb infláció, januárban ugyanis 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami mind az elemzők, mind a jegybank számára meglepetés volt. Mindez pedig azt eredményezte,
hogy a piaci várakozásnál sokkal magasabb kamatvárakozás alakult ki, ami erősíti a forintot.
Az infláció erősödése mellett vannak további szempontok is, amelyek az erősödést segítették: ha csak minimálisan is, de gyengült a dollár az euróhoz képest, az Európai Unióra kivetett vámok kapcsán nyugalom van, nem érkezett új hír, a short pozíciók csökkentek, illetve egyre inkább beépül a várakozásokba az orosz–ukrán háború lezárása.
Ne feledjük, Trump megválasztása előtt a béke szó kiejtése is eretnekségnek számított nemzetközi színtéren, most pedig már egyre inkább a diskurzus és a várakozások része. A békekötés, különösen ha az a gazdasági szankciók egy részének feloldásával, a kapcsolatok helyreállásával és Ukrajna gazdaságának újraindulásával járna, pozitív hatást gyakorolna a régió gazdaságaira, ez pedig már most is látszik a kockázati megítélés javulásában
– magyarázta az elemző, aki szerint ki lehet jelenteni, hogy megjelent és megjelenik az árfolyamban a békekötés híre. Ez persze a jövőre nézve egyaránt jelent pozitív és negatív kockázatot is: ha a háború lezárása elhúzódik, az később ronthat a forinton, míg egy olyan béke, ami segíti a gazdaságot, erősíthet rajta.
Továbbra is változékony az árfolyam
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a pénzpiacok továbbra is érdemi volatilitást mutatnak, például a szerda délutáni, vártnál magasabb amerikai inflációs adat is azonnali korrekciót eredményezett a forint árfolyamában, mivel szigorúbb Fed kamatpolitikát vetít előre.
A gyengülés azonban nem bizonyult tartósnak, a béketárgyalásokról szóló hírek erősítették az eurót a dollárral szemben, amely a forintot is visszaerősítette a 401-es szint közelébe.
Arra is rámutatott, hogy az ukrán cégek részvényárfolyama az elmúlt időben kilőtt, ennek oka, hogy háború lezárása az ukrajnai és az oroszországi vállalatok és az ottani érdekeltséggel rendelkező cégek esetében is egy jelentős kockázati tényezőt szüntetne meg, megszűnne a háborús vagy szankciós károk kockázata, miközben a gazdasági növekedési lehetőségek is javulnának. Ezek a várakozások pedig beépülnek a részvényárakba is, így a békekötés esélyének növekedésére természetes reakció a tőzsdék emelkedése.
De áttöri-e a 400-as határt a forint és mit lép a jegybank?
Molnár szerint a 400-as lélektani szint jelentős korlátot jelent, aminek áttöréséhez mindenképpen szükség lenne egy jelentős, pozitív hírre, ilyen például a háború lezárása, a békekötés felé való elmozdulás ugyanis mindenképpen segítene, mivel egy érdemi kockázati tényezőt szüntetne meg.
Regős is arra hívta fel a figyelmet, hogy az erősebb forint nagyban segíti a bizalom növekedését is, amely a jobb hangulaton keresztül szintén javítaná a gazdasági kilátásokat.
Ennek ellenére az elemzők nem számítanak egyelőre kamatcsökkentésre, még a mostani erősebb árfolyam mellett sem. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint forint erősödése miatt az MNB kamatcsökkentése rövid távon, úgy novemberig, szinte kizárható: egyrészt az eddigi kommunikáció után ez óriási presztízsveszteség lenne, másrészt az 5,5 százalékos infláció sem teszi ezt lehetővé.
De a nemzetközi kamatkörnyezet sem kedvez a lazításnak: bár az eurózónában várható a monetáris kondíciók lazítása, de a legutóbbi amerikai inflációs adatok ismét a kamatcsökkentések ellen hatnak, és az effektív korlátot jelentő lengyel kamatszint is csak az év vége felé mérséklődhet. Másrészt szerinte a kamatcsökkentés ellen szól az is, hogy az új jegybankelnöknek bizonyítania kell stabilitás és kiszámítható forintárfolyam melletti elkötelezettségét, ebbe pedig a kamatcsökkentés nem fér bele.
Az orosz–ukrán háború borította meg a forint árfolyamát
A magyar deviza elmúlt időszakban látott vesszőfutásában jelentős szerepet játszott az orosz–ukrán háború. Bár 2022 februárja volt, amikor éppen jobb formában volt a hazai deviza, a trend egyértelmű. Az első alkalommal a 400-as árfolyamszintet a konfliktus kirobbanása utáni napokban, 2022 március elsején érte el, majd a nyári hónapoktól kezdve tartósan ott is ragadt.
A történelmi mélységbe 2022 októberében, az Északi Áramlat felrobbanása után és az energiaválság csúcsán csúszott, amikor 433 forintot kértek egy euróért a bankközi devizapiacon.
A magyar gazdaság bajaiban pedig óriási szerepe volt a hazai devizának, aminek árfolyamában elsősorban az energiaválság, különösen a felrobbanó gázárak csapódtak le. Matolcsy György leköszönő jegybankelnök szerint 2022 őszén olyan súlyos volt a helyzet Magyarországon, hogy közel voltunk az árfolyamválsághoz, amit a jegybank csak drasztikus lépésekkel tudott elkerülni. Persze az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is kellett ahhoz, hogy a forint folyamatosan gyengüljön. Ha a Fed ugyanis kamatot emel, az a feltörekvő piacokon folyamatos tőkekiáramlást eredményez. Habár a tengerentúlon már megkezdődtek a kamatcsökkentések, még így is jóval gyengébb a dollárral szemben a forint, mint a háború előtt, amikor egy dollár 320 forintot kértek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.