Itt az újabb inflációs meglepetés: egyre durvább, ami a magyar boltokban történik

Továbbra sem szelídül az infláció Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a fogyasztói árak februárban az előző év azonos időszakához képest 5,6 százalékkal, míg januárhoz viszonyítva 0,8 százalékkal emelkedtek. Az adat egyértelműen negatív meglepetés, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők 5,3 és 0,5 százalékos áremelkedést áremelkedést jósoltak. Nagyobb baj, hogy továbbra sem szűnik az árnyomás magyar gazdaságban. Az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció, amely a legtisztább képet adja az inflációs folyamatokról, szintén tovább emelkedett, és már 6,2 százalékra rúg.

Nem lassul az élelmiszer-infláció

Ugyanakkor az adat nem volt teljesen előzmény nélküli, a kormány kommunikációs szinten megágyazott a vártnál rosszabb inflációs mutatónak.

– ezt a hét végi gazdasági évnyitón mondta Nagy Márton, akinek előzetesen lehettek információi az inflációról, legalábbis erre utal az is, hogy „meglepetésszerűnek” nevezte a várható adatokat, és nem zárta ki, hogy az élelmiszer-infláció meghaladja a 7 százalékot.

Éves szinten a legjobban drágul a liszt: 44,3 százalékkal, utána az étolaj következik 27,5, a tojás 24,7, a tej pedig 22,5 százalékkal. De jelentős áremelkedést regisztráltak a kávé, zöldség-gyümölcs és a kakaótermékek esetében.

A nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi adatközléssel egy időben lengette be, hogy a kabinet visszahozza az árstopokat, az üzengetésbe aztán a miniszterelnök is beszállt, aki az évértékelőn kilátásba helyezte, hogy a kormány kész a kiskereskedelmi árrést korlátozni. „Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – mondta akkor Orbán Viktor, és utasította Nagy Mártont, hogy tárgyaljon az élelmiszerpiac szereplőivel. Azóta az érdekképviseletektől kezdve a beszállítókon át a egészen a kiskereskedelmi láncokig tárgyalt a miniszter az illetékesekkel, azonban azt nem lehet mondani, hogy meghallgatásra talált volna a kormány üzenete.

Nagy Márton is erre utalt, amikor az gazdasági évnyitón azt mondta, hogy a hat nagy élelmiszerláncból csak kettő tudott értékelhető ajánlatot letenni az asztalra. Most a kiskereknek lényegében egy hetet adott a kormány, és arra számíthat, hogy a márciusi inflációban már megjelenik az esetleges akciók hatása, ehhez azonban a március 20-i adatfelvételig valóban érezhető árcsökkenést kellene felmutatniuk a láncoknak. Ellenkező esetben áprilisban könnyen lehet, hogy előbb az árrésüket korlátozza, majd ha az sem működik, legvégső esetben visszahozza a 2023 augusztusában kivezetett árstopokat.

A piaci szolgáltatások viszik a prímet továbbra is, az üzemanyagárak csökkentek

Abban sincs változás, hogy a piaci szolgáltatások felelnek az áremelkedésekért, éves szinten 9,2 százalékkal nőttek. Ezen belül leginkább 

• a postai szolgáltatások 16,8, 
• a telefon, internet 14,9, 
• a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, 
• a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal kerültek többe.

Ami viszont jó hír, hogy az üzemanyagárak korrigáltak, bár ez alig jelent meg a mostani adatban. A januári áremelkedés után hiába csökkent a benzin és a gázolaj ára végig februárban, az áresés döntő része február utolsó napjaira esett,  tehát csak a márciusi inflációs adatokban jelenhet meg a hatása. 

Fel van adva a lecke a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetésnek

A vártnál magasabb inflációs pálya a jegybank számára új helyzetet jelent, főleg Varga Mihálynak, aki március 4. óta a jegybank elnöke, ám mozgástere nem sok maradt a kamatcsökkentések terén. Az infláció mellett a kamatfelár és a Fed is korlátozza a lehetőségeit, jelenleg a piac egy, legfeljebb két kamatcsökkentést vár a tengerentúlon, legkorábban azt is szeptemberben, tehát addig aligha várható, hogy az új jegybanki vezetés megnyitja a tavaly szeptemberben lezárt kamatcsökkentési ciklust.