A modellváltó egyetemek sikeresek, erősítik az országot, a nemzetet, és valós versenyképességi programot kínálnak – fogalmazott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken Veszprémben, a Pannon Egyetemen rendezett konferencián.
A miniszter úgy véli, a modellváltó egyetemek sikerének kulcsa, hogy az intézményekben autonómia van, kiszámíthatóan, rugalmasan, a gazdasági szereplőkkel együttműködve dolgoznak. Az Egyetemek 2030 tanácskozáson tartott előadásában kijelentette, hogy
soha korábban nem érdeklődtek ennyien az egyetemek iránt, immár harmadik éve 120 ezer a jelentkezők száma.
A tárcavezető fontos eredménynek nevezte, hogy minden második jelentkező vidéki egyetemet céloz meg, a hátrányos helyzetű régiókból is egyre többen jelentkeznek, és minden negyedik jelentkező harminc év feletti. Emellett fontos mutatónak nevezte, hogy a diploma megléte másfélszeres bérszorzót jelent. A miniszter elmondta, növekszik a meghatározó nemzetközi publikációk száma, beszédes adat az is, hogy az egyetemisták 15 százaléka nemzetközi hallgató.
A tárcavezető, utalva az Erasmus-program megszüntetésére, kijelentette, hogy Brüsszel ellenérdekelt félként avatkozik be a magyar egyetemekkel szemben, annak ellenére, hogy – mint mondta – sem joga, sem morális alapja nincs arra, amit tesz, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik. Hankó Balázs kitért arra is, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram közel kétszer annyi hallgatónak ad lehetőséget a külföldi tanulásra, mint az Erasmus-program.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy
az egyetemek modellváltását követően az elmúlt években előrelépés történt, hiszen míg korábban hét magyar egyetem volt a világ legjobb 5 százalékában, addig mostanra tizenkét egyetem szerepel a rangsorban.
Fontosnak nevezte a nemzetközi oktatók, hallgatók bevonzását a magyar felsőoktatásba, és elmondta, hogy az élethosszig tartó tanulás tekintetében még erősödni kell.
Kitért arra, hogy programjukban kiemelt helyen szerepel a kollégiumi férőhelyszám és az ösztöndíjak emelése. Hozzátette:
18 ezer férőhelyes diákváros létesül, a törvényi módosítások megtörténtek, a tervek szerint két-három év múlva megvalósul a beruházás.
Miként korábban lapunk is megírta, közel másfél évtizedes csúcsot döntött idén a hazai felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a felsőoktatásba jelentkezők
A legtöbben, vagyis 25 606-an a gazdaságtudományok képzési területeire jelentkeztek, de nőtt a műszaki és informatika (24 613 fő), valamint a pedagógusképzés (21 105 fő) iránt érdeklődők száma is. Egyre több a jelentkező a hátrányos helyzetű térségekből, és sokan folytatnák tanulmányaikat a szakképzés után a felsőoktatásban, az ő arányuk 2022 óta 57 százalékkal nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.