Hankó Balázs: a modellváltó egyetemek sikeresek, erősítik a nemzetet
A modellváltó egyetemek sikeresek, erősítik az országot, a nemzetet, és valós versenyképességi programot kínálnak – fogalmazott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken Veszprémben, a Pannon Egyetemen rendezett konferencián.
Hankó Balázs szerint ez áll a modellváltó egyetemek sikere mögött
A miniszter úgy véli, a modellváltó egyetemek sikerének kulcsa, hogy az intézményekben autonómia van, kiszámíthatóan, rugalmasan, a gazdasági szereplőkkel együttműködve dolgoznak. Az Egyetemek 2030 tanácskozáson tartott előadásában kijelentette, hogy
soha korábban nem érdeklődtek ennyien az egyetemek iránt, immár harmadik éve 120 ezer a jelentkezők száma.
A tárcavezető fontos eredménynek nevezte, hogy minden második jelentkező vidéki egyetemet céloz meg, a hátrányos helyzetű régiókból is egyre többen jelentkeznek, és minden negyedik jelentkező harminc év feletti. Emellett fontos mutatónak nevezte, hogy a diploma megléte másfélszeres bérszorzót jelent. A miniszter elmondta, növekszik a meghatározó nemzetközi publikációk száma, beszédes adat az is, hogy az egyetemisták 15 százaléka nemzetközi hallgató.
Az Erasmus befagyasztása sem gátolja a külföldi tanulásban a magyar diákokat
A tárcavezető, utalva az Erasmus-program megszüntetésére, kijelentette, hogy Brüsszel ellenérdekelt félként avatkozik be a magyar egyetemekkel szemben, annak ellenére, hogy – mint mondta – sem joga, sem morális alapja nincs arra, amit tesz, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik. Hankó Balázs kitért arra is, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram közel kétszer annyi hallgatónak ad lehetőséget a külföldi tanulásra, mint az Erasmus-program.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy
az egyetemek modellváltását követően az elmúlt években előrelépés történt, hiszen míg korábban hét magyar egyetem volt a világ legjobb 5 százalékában, addig mostanra tizenkét egyetem szerepel a rangsorban.
Fontosnak nevezte a nemzetközi oktatók, hallgatók bevonzását a magyar felsőoktatásba, és elmondta, hogy az élethosszig tartó tanulás tekintetében még erősödni kell.
Kitért arra, hogy programjukban kiemelt helyen szerepel a kollégiumi férőhelyszám és az ösztöndíjak emelése. Hozzátette:
18 ezer férőhelyes diákváros létesül, a törvényi módosítások megtörténtek, a tervek szerint két-három év múlva megvalósul a beruházás.
Csúcsokat dönt az idei felvételi jelentkezések száma
Miként korábban lapunk is megírta, közel másfél évtizedes csúcsot döntött idén a hazai felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a felsőoktatásba jelentkezők
- 68 százaléka alapképzésre,
- 20 százaléka mesterképzésre,
- 10 százaléka osztatlan szakokra,
- 2 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
A legtöbben, vagyis 25 606-an a gazdaságtudományok képzési területeire jelentkeztek, de nőtt a műszaki és informatika (24 613 fő), valamint a pedagógusképzés (21 105 fő) iránt érdeklődők száma is. Egyre több a jelentkező a hátrányos helyzetű térségekből, és sokan folytatnák tanulmányaikat a szakképzés után a felsőoktatásban, az ő arányuk 2022 óta 57 százalékkal nőtt.
