Az innovációs képesség megvan, a magabiztosság kevésbé: ilyen a női vállalkozások helyzete Magyarországon

A hazai vállalkozási ökoszisztéma alapvetően mind a támogató szolgáltatások megléte, mind a szabályozási környezet tekintetében igazodik a nemzetközi trendekhez, az európai uniós országok között jellemzően középen, illetve a második harmad alján helyezkedik el – derült ki a Visa sajtótájékoztatóján, ahol a Női vállalkozók Magyarországon – Global Entrepreneurship Monitor idei különjelentését mutatták be.

Szintén a nemzetközi trendeknek megfelelő, hogy a női vállalkozó piacokhoz, illetve finanszírozáshoz való hozzáférése nem vagy csak alig kedvezőtlenebb a férfiakéhoz képest. A kutatásból kiderült, hogy több, a vállalkozások vizsgálata szempontjából fontos mutató esetében úgy tűnik, hogy nem kifejezetten a két nem közötti különbség a meghatározó. 

Az eredmények arra utalnak összességében, hogy a nők – a nemzetközi trendekhez hasonlóan – kevésbé veszik észre és használják ki a kínálkozó üzleti lehetőségeket, kevésbé bíznak saját képességeikben, és ennek megfelelően a vállalkozási aktivitásuk is alacsonyabb. Ugyanakkor a már vállalkozó nők teljesítménye nem marad el lényegesen a férfi társaikétól:

• az innovációs tevékenységük,
• piaci hatáskörük,
• és a vállalkozási motivációik

is hasonlók.

A Világbank által 2006 óta mért Gender Gap Index globális értéke 2024-ben 68,5 százalék volt, vagyis a nemek közötti egyenlőtlenségnek ekkora százalékát sikerült megszüntetni. A haladás korántsem kielégítő, sőt, a jelenlegi fejlődési ütemmel 134 évre lenne szükség a teljes paritás eléréséhez, ami nagyjából öt generációval túl van az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 2030-ig kiadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) végső dátumán.

Magyarország 2024-es Gender Gap Indexe 68,6 százalék, ezzel a vizsgálatban részt vevő 146 ország rangsorában a 101. helyen áll, két helyet rontva 2023-hoz képest. Európai összehasonlításban a vizsgált 40 ország közül Magyarország a 38., úgy, hogy a régióban az index értéke a 70 százalékos szintet hazánkban, Csehországban és Törökországban nem érte el.

A kutatás megállapította, hogy a vállalkozói atmoszféra értékelésében a jelentősnek tekinthető véleménybeli különbségeket elsősorban nem a válaszadó neme, hanem az határozza meg, hogy az illető rendelkezik-e vállalkozási tapasztalattal, vagy sem. A nem vállalkozók inkább úgy látják, hogy a vállalkozói lét kívánatos karrierlehetőség, és a vállalkozók magas státusszal rendelkeznek, ugyanakkor lehetőségészlelésük, saját rátermettségük, magabiztosságuk és a vállalkozásindítás egyszerűségének értékelése negatívabb, mint a vállalkozók esetében.

A rugalmas időbeosztás jó motiváció a vállalkozóknál

A magyar női vállalkozók számára lényeges vállalkozásindítási motiváció

• a függetlenség,
• a rugalmas időbeosztás
• és a kényelmes megélhetés biztosítása.

Különösen a korai szakaszban lévő női vállalkozók számára fontos, hogy valami lényegeset vigyenek véghez, ugyanakkor a megélhetés biztosításának kényszere is erőteljesebben jelenik meg náluk, mint a bejáratott vállalkozások esetében. A tavalyi adatok alapján a régebb óta vállalkozó nők esetében a megélhetési kényszer hatása enyhül, feltételezhetően elérnek egy bizonyos anyagi biztonságot, ugyanakkor az önmegvalósítás, az innovatív ötletek valóra váltásának vágya a többi vizsgált motivációs elemhez képest továbbra is fontos marad.