Trump egyszer csak megkérdezte Orbán Viktortól, mikor fog kilépni Magyarország az EU-ból: a miniszterelnök meglepő választ adott az amerikai elnöknek

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette az Európai Parlamentben, hogy 2030-ig meg kell történnie Ukrajna uniós csatlakozásának – erről is beszélt Orbán Viktor szerdán kora este Pilisvörösváron. A magyar miniszterelnök váratlanul jelent meg a budapesti agglomerációs településen egy fórumon, amelyet eredetileg Menczer Tamás és Szijjártó Péter tartott. A kormányfő nem csak a Voks2025 néven futó véleménynyilvánító szavazásra tért ki, hanem hosszan taglalta az EU-kilépés eshetőségét is és ennek kapcsán egy meglepő történetet is megosztott.

De először is arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna uniós felvétele és uniós tagsága öt éven belül bekövetkezhet, vagyis itt kopogtat az ajtón. Akkor pedig az uniós pénzeknek kampó, nem lesz milyen forrásokat hazahozni, mert az Ukrajnába folyik majd.

Reméli, hogy senki nem kételkedik benne, hogy az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló szavazás nélkül is megállna Brüsszelben a szembeszélben, de az ukrán tagság kicselezése, megakadályozása miatt most egy olyan rohamra készül az Európai Unió, ami még „a tapasztalt és kellő tőkesúllyal is rendelkező harcosokat is hanyatt tudja lökni”. 

Ha nincs a magyar közvéleménynek meghatározó többsége az ukrán uniós tagsággal szemben, akkor nem biztos, hogy csak kormányzati erőből meg tudjuk védeni Magyarország érdekeit. Önök nélkül nem fog menni – szögezte le. Nem mondja azt, hogy esetleg 20–40 év múlva nem alakulhatnak úgy a dolgok, hogy Ukrajna képes teljesíteni a belépés feltételeit úgy, hogy közben nem rombolja le a magyar gazdaságot, de ez nincs belátható, mondjuk 15 éves időtávon belül, ez egészen biztos.

Rámutatott, hogy egy országot alapesetben csak akkor lehet felvenni az Európai Unióba, ha pontosan ismertek a paraméterei. Mekkora ma Ukrajna és mennyien lakják? Ezt senki nem tudja, pedig ez alapján számolják ki a pénzügyi támogatásokat. Éppen ezért Ukrajna óriási kockázatot jelent függetlenül attól, mit gondolunk az ukránokról, 

• hiszen egy megtámadott ország,
• háborúban álló, sokat szenvedett nép,
• amely hősiesen harcol.

De azt sehol nem tanítják, hogy úgy segítsünk nekik, hogy közben tönkre tesszük saját magunkat.

Mikor fog kilépni Magyarország az EU-ból?

A miniszterelnöktől kérdezni is lehetett és ekkor tették fel neki, hogy mikor jut el Magyarország arra a pontra, hogy felmondja az EU-tagságot. Orbán Viktor felidézte, hogy azzal szoktak vádolni minket, hogy ha 2004-ben Magyarország úgy nézett volna ki, mint most, fel se vették volna. Mire a mi válaszunk az, hogy ha az EU úgy nézett volna ki 2004-ben, mint most, nem is jelentkeztünk volna. Kettőn áll a vásár.

Amikor Magyarország belépett, az EU szuverén országok közössége volt. Jelenleg a brüsszeli birodalom olyan dolgokba is beleszól, amelyekre az alapszerződés értelmében nincs is kompetenciája, mint például a gyermekvédelem vagy az oktatás.

Mi közük hozzá? Arról szó se volt, hogy mindenfajta gumiszabályhoz kötik a nekünk járó pénzekhez való hozzájutást, ezt csak 2019-2020-ban találták ki, nem pedig 2004-ben, mikor beléptünk – hívta fel a figyelmet. Éppen ezért azt gondolja, hogy lehetséges olyan pont, maikor már mi akarunk kilépni az EU-ból és bár ez elméleti, mégis érdemes kijelölni: ez a pont akkor teljesül, amikor előnyösebb kívül lenni, mint belül Magyarország számára. De, hogy ez mikor jön el, azt nem tudja megmondani.

Ugyanakkor aláhúzta, hogy ő maga nem azért szavazott a belépés mellett, mert azt akarta, hogy Magyarország tag legyen. hanem mert az volt a meggyőződése, hogy Magyarországnak ez az érdeke. Ha az lesz a meggyőződése, hogy ki kell lépni el fogja mondani, de ma nem tartunk itt. „Sok baj, nyavalya van, de nem értelmes dolog kijönni, mert ez nem érzelmi döntés, hanem racionális” – érvelt.

A helyzet ugyanis úgy áll, hogy Magyarországnak továbbra is sokkal több előnye származik abból, hogy EU-tag, mintha nem lenne az. Nem az uniós pénzről van szó, félreértés, hogy ez lenne a legfőbb, hiszen pénzhez máshonnan is hozzá lehet jutni, ehhez nem kell az EU. Amit Magyarország nem tud nélkülözni az az EU 400 milliós piaca, amelynek eladjuk az itthon gyártott termékeket. 

Magyarországot Trianonban halálra ítélték, úgy szabdalták szét, hogy életképtelen legyen. Mégis azzal, ami a fejekben van és szorgalommal egy fantasztikus országot sikerült csinálni, de miután se energiánk, se nyersanyagunk, mindez arra alapszik, hogy amilyen termékeket Magyarország előállít, azt a világban megveszik.

Ha csak 10 milliónyi anyaországi magyarnak gyártanánk, az életszínvonal sokkal lejjebb lenne. De jók a munkásaink, a szakmunkásaink, a vállalatvezetőink, már csak a piac kell, ahová beengedik a magyar termékeket. Az EU ilyen, ebből csinálunk pénzt. 

EU-kilépés: Trump nekiszegezte Orbánnak

Orbán Viktor ekkor egy meglepő történetet is megosztott. 

Mert a magyar gazdaság termékeinek 85 százalékát az uniós piacon tudjuk eladni. Ha el tudjuk adni máshová is, akkor tárgyalóképesek vagyunk, de hová? Különösen úgy, hogy azoknak az országoknak a gyárai Magyarországon termelnek, ahová aztán szállítunk. „Ezért nix ugri-bugri, mert baj lesz. Meg kell várni azt a pontot, amikor a tagság hozama kisebb, mint a nem tagságé. De ez nagyon messze van, a legjózanabb észjárás szerint ma az a jó, hogy bent vagyunk.”

Az igaz, hogy bent vagyunk, de nem érezzük jól magunkat. Ezért kell megváltoztatni az EU-t, ha már elválni nem tudunk. „Eljön az ideje, hogy egyszer nekünk lesz igazunk. Szervezkedni kell, az erőviszonyokat átrendezni és szövetségeket építeni. Ezért alapítottuk meg a Patriótákat. Néhány év távlatában eljutunk oda, hogy először megkerülhetetlenek leszünk, majd a többségi pozíció is a miénk lesz és az lesz, amit mi mondunk. Most még ez nem így van” – zárta gondolatait a magyar miniszterelnök.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Orbán Viktor nem először beszél arról, hogy Amerika rendre felveti az EU-ból való kilépés lehetőségét Magyarországnak. Még tavaly nyáron a tusványosi előadásában fogalmazott úgy, hogy „az amerikaiak állandóan pedzegetik, hogy esetleg ki kéne nekünk lépni”. Akkor azt mondta, nem hiszi, hogy az Egyesült Államoktól kapunk olyan gazdasági és politikai ajánlatot, amely jobb lehetőséget teremt a számunkra, mint az európai uniós tagság. Ha viszont mégis kapnánk, akkor azt meg kell fontolni.

Ez a rész az alábbi videóban tekinthető meg 59 perctől kezdődően.