Döbbenetes módon játsszák ki az oroszellenes szankciókat – káoszt okozott, most újra előveszik a csodafegyvert

Az oroszok tudják, mi a nyugati szankciók megkerülésének módja: az 1990-es évek eleje, a Szovjetunió összeomlása óta először ismét egyre gyakrabban alkalmazzák a legősibb kereskedelmi módszert, a cserét. Pénz nem cserél gazdát, búzát adnak kínai autókért és lenmagot építési anyagokért. Ez is mutatja, hogy mennyire megváltoztak a természeti kincsekben gazdag ország kereskedelmi kapcsolatai az ukrajnai háború miatt.

A barter azonban annak idején elképesztő káoszt okozott a gazdaságban, mivel teljes, hosszú ellátási láncolatok alakultak ki az elektromosságtól és az olajtól kezdve a lisztig, a cukorig mindenre kiterjedő feltételes ügyletek révén, ami még nehezebbé tette az árak meghatározását – egyeseknek viszont hatalmas vagyont hozott.

Most 

 az Egyesült Államok, az Európai Unió és szövetségeseik ugyanis a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai invázió kezdete óta több mint 25 ezer különböző szankcióval sújtották Oroszországot, többek között kitiltották a SWIFT nemzetközi rendszerből.

Vlagyimir Putyin elnök szerint ugyan az orosz GDP évente több mint négy százalékkal bővül, a növekedés üteme meghaladja a világátlagot, egyre több jel mutat azonban arra, hogy nagy a baj. A második negyedévben 1,1 százalékosra lassult a gazdaság növekedése , és változatlanul magas az infláció.

Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a másodlagos szankciók és az egyelőre csak Indiára kivetett pótlólagos 25 százalékos vámok az orosz olaj vásárlása miatt. Donald Trump az Európai Uniót, a G7-et és a NATO-t is arra akarja rávenni, hogy büntesse emiatt Indiát és Kínát.

A barter a szankciók kijátszásának legkönnyebb módja

A vámokat ugyan nem, de a másodlagos szankciókat könnyebb elkerülni a barterrel, mert a tranzakciókat sokkal nehezebb követni, emlékeztetett a Reuters. Az orosz gazdasági minisztérium kiadott egy 14 oldalas útmutatót is arról, hogyan használhatják a cégek a módszert a büntetőintézkedése kijátszására.

Az augusztusban rendezett Kazan Expo üzleti fórumon is a bartert javasolták azoknak a kínai vállalatoknak, amelyek panaszkodtak a fizetési problémákra.

 A módszer terjedése azonban Makszim Szpasszkij, az orosz-ázsiai vállalkozók szövetségének főtitkára szerint a dollártól való elszakadás, a szankciós nyomás és a likviditási gondok egyértelmű jele és a szerepe várhatóan tovább emelkedik majd.

Elemzők szerint egyúttal magyarázza a központi bank külkereskedelmi statisztikái és a vámhatóság adatai közötti egyre növekvő eltérést, amely az első félévben elérte a hétmilliárd dollárt.

Nemcsak kínai cégek alkalmazzák a módszert

Az orosz vámhatóság a hírügynökség kérdésére csak azt erősítette meg, hogy „széles körű áruk” barterkereskedelme folyik különböző országokkal, az ügyletek száma azonban elhanyagolható a külkereskedelem teljes volumenéhez képest.

Adataik szerint az orosz külkereskedelmi többlet az első hat hónapban 14 százalékkal, 77,2 milliárd dollárra csökkent az előző évhez képest. Az export ebben 11,5 milliárd dollárral, 232,6 milliárd dollárra csökkent, míg az import 1,2 milliárd dollárral, 155,4 milliárd dollárra nőtt.

A hírügynökség nyolc üzletet egyértelműen azonosított. Többek között kínai autókat cseréltek orosz búzára az előbbiek kérésére. 

 De cseréltek lenmagot is háztartási gépekre és építőanyagokra; Kína az orosz lenmag legnagyobb vásárlója.

Emellett volt olyan barterügylet, amikor fémet adtak gépekért, kínai szolgáltatásokat alapanyagokért. A nyolc eset közül hétben volt a partner kínai, egyszer pakisztáni, és nem egyszer a szankciók ellenére nyugati termékek kerültek így Oroszországba.