Nagy Elek elmondta, mire számíthat minden magyar cég a kamarától
Az új kamarai vezetés meghirdette a kamarai reneszánszt, a vállalkozásokat a középpontba helyezve hívta fel a figyelmet Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet Fókuszban a külpiacok című külgazdasági évnyitó konferenciáján. A vezető elmondta, hogy új jelszavuk van: mindent a magyar vállalkozásokért.
A tudáson át vezet az út a sikerhez – emelte ki, hozzátéve: a magyar vállalkozások „munkaintenzív” évtizede lezárult, ezért most az innovációra kell helyezni a hangsúlyt. Felhívta a figyelmet a képzések fontosságára is, mégpedig azért, hogy a hazai cégek felkészültek legyenek. Hosszú távú program összefogni ezt a tudást, hogy a vállalkozások egy csomagban kapják meg ezeket – fűzte hozzá Nagy Elek.
A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban elmondta, hogy kutatások szerint az így végzett munka hatékonysága 20-40 százalékkal nő, ám magas a hibaszázalék, így szükség van az emberi agyra. Hangsúlyozta:
a kamara mindent megtesz a magyar vállalkozások számára, hogy sikeres exportcégeik legyenek.
Hozzátette, hogy ehhez két tulajdonság kell: képesség és tudás. Az elnök kiemelte, hogy az MKIK jövőképe a vállalkozók sikerességére és elégedettségére épít, ezért fontos, hogy a magyar vállalkozók azt érezzék, a kamara értük van, őket segíti.
Mint mondta, a kamara szorosan és kiválóan működik együtt a HEPA-val, akiktől megtudták: a vállalkozások legnagyobb problémája az
- erős árverseny,
- a munkaerőköltségek
- és a képzett munkaerő hiánya.
Kiemelte: a vállalatok 49 százaléka tervez új piac felé nézni. A magyar gazdaság számára ez rendkívül biztató jel, ezért a kamara minden támogatást megad.
A külpiaci terjeszkedés mellett itthon is segít a kamara
Nagy Elek márciusban, a gazdasági évnyitón arról is beszélt az adózás egyszerűsítésével kapcsolatban, hogy folyamatban lévő felmérésük eddigi adatai alapján az látszik, hogy a KATA módosítására óriási az igény, főleg a cégek felé történő számlázásnak.
Az elnök ekkor tájékoztatott arról, hogy a szomszédos országok példája alapján áttekintették tulajdon szerint a legnagyobb építési beruházás nyerteseit, és azt látják, hogy a helyi vállalkozások magas arányt képviselnek. Szerinte a magyar vállalkozásokat is helyzetbe lehetne hozni eu-konform módon.
Végül kiemelte, a kormány és a kamara jó együttműködésének jó példája a Demján Sándor tőkeprogram. Ezzel új forráshoz juthatnak a kkv-k, és ebben a kamara hálózata is közreműködik. Az MKIK saját alapkezelője és a kamarai hálózat segítségével megtalálja azokat a kkv-kat, amelyeknek – növekedési képesség alapján – szükségük van a tőkeinjekcióra.
A türk gazdasági kapcsolatok is egyre erősebbek
Az eseményen beszédet mondott Balog Ádám, az MKIK alelnöke is. Bejelentette, hogy az MKIK hamarosan rendes tagként csatlakozik a Türk Kamaraszövetséghez, amely új perspektívákat nyit a magyar vállalkozások számára a türk világ felé irányuló gazdasági kapcsolatok bővítésében.
Az ehhez való aktív részvétel összhangban van a magyar állami gazdaságpolitika céljaival, és az MKIK már az előző kamarai ciklusban is stratégiai fontosságúnak tartotta a kapcsolatépítést ebben a térségben.
Ez egy olyan irány, amelyet az állami gazdaságpolitika indított el, és amelyhez a kamarai rendszer szervesen tudott illeszkedni. A folyamat nem új, de most új lendületet kap
– fogalmazott Balog. Bár a magyar vállalkozók eddig még kevésbé fordultak a türk világ irányába, a kamara jelentős lehetőségeket lát a térségben – különösen Törökországban –, mind a külpiaci terjeszkedés, mind a befektetési együttműködések terén. Az MKIK célja, hogy a vállalkozásokat aktívan segítse az ilyen irányú
- piackutatásban,
- kapcsolatépítésben
- és exportfejlesztésben.
eszédében Balog Ádám utalt arra is, hogy a vállalkozásoknak egyre tudatosabban kell felkészülniük a külpiacokra való kilépésre. A piackutatás, a célország gazdasági sajátosságainak feltérképezése, valamint a vállalat belső képességeinek – például nyelvtudás, jogi és kulturális ismeretek – fejlesztése elengedhetetlen.
Az expanzió első lépése a piacismeret és az önvizsgálat. Csak azután következhet a stratégiai üzletfejlesztés és a tényleges piacra lépés
– emelte ki. Balog végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a kontroll iránti igény – amely a magyar vállalkozói kultúrában hagyományosan erős – ne váljon gátjává a fejlődésnek. Hangsúlyozta, hogy az MKIK a jövőben még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a külpiaci expanzió támogatására, ezen lehetőségek kiaknázására, ahol a stratégiai partnerségek és a nemzetközi hálózati jelenlét új kapukat nyithat meg a magyar vállalkozások előtt.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
