Hazánk és a régió is jól teljesít: zárkóznak fel a minimálbérek

A havi bruttó minimálbér 2025-ben 290 800 forint Magyarországon, mely 2024-hez képest 9 százalékkal magasabb – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatásából.  

Magyarországon a minimálbér mellett létezik az úgynevezett garantált bérminimum, mely a minimálbérnél magasabb összegű kötelező bér, és azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyek legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényelnek. Magyarország helyzete e kettős bérrendszer tekintetében speciális, de nem példa nélküli.

Idén csaknem 550 ezer fő kap garantált bérminimumot teljes munkaidőben. E két törvényileg meghatározott bérkategória súlyozott átlaga adja ki az effektív minimálbért, mely 2024-ben 764 euró volt idehaza – az Eurostat adatai szerint a minimálbér 2024 második felében 675 euró volt Magyarországon. Az Oeconomus kutatói hangsúlyozták, hogy a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében jelen bejegyzésben a minimálbér összegére és változásaira, gazdasági hatásaira fókuszálnak. A garantált bérminimumról és az ehhez hasonló, más országokban elterjedt bérrendszerekről egy következő bejegyzésben írunk részletesen.

Ezek a minimálbér emelésének az előnyei

A minimálbér előnyei között szerepel – a már említett munkavállalói érdekek védelme mellett –, hogy amennyiben a magasabb bérek növelik a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét, akkor többet tudnak fogyasztásra fordítani, ami pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. Ráadásul a minimálbér emelése az alacsony keresetű munkavállalók jövedelmét növeli elsősorban és közvetlenül, akik általában nagyobb arányban költik el jövedelmüket, mint a magasabb keresetűek. Továbbá ezáltal a minimálbér-emelés

• csökkenti a relatív szegénységet
• és javítja az életszínvonalat.

Így pedig mérsékelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel csökkenti a jövedelmi különbségeket. Mindezeken felül bizonyos szinten motiválhatja a munkavállalókat a munkába állásra és a teljesítmény javítására, valamint ösztönözheti a vállalatokat innovációra, technológiai fejlesztésekre és hatékonyságuk növelésére. Így javulhat a nemzetgazdasági termelékenység.

Nemcsak a minimálbért keresők bérszintjét érinti a kötelező legkisebb keresetek szintje és esetleges emelése. A minimálbér emelése a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz, jellemzően az átlagbérig (havi bruttó 670 ezer forint), mégpedig a bértorlódás elkerülése miatt. A szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki.

– emeli ki a kutatás. Továbbá nemzetközi kutatások alapján a minimálbér emelése a munkavállalók legalább 40-50 százalékát érinti.

A minimálbér hatása az inflációra

A minimálbér emelése összetett hatással van az árakra és az inflációra, amelyet különböző tényezők befolyásolnak – erősítette meg a kutatás. Mint írták, a minimálbér emelése általában növeli a vállalkozások munkaerőköltségeit, ami gyakran árnövekedéshez vezet, különösen azokban az ágazatokban, amelyek erősen függenek az alacsony bérezésű munkaerőtől, például a vendéglátásban és a kiskereskedelemben.

A magasabb bérek növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ami fokozza a fogyasztást, a kereslet növekedése pedig – közgazdasági logika alapján – növeli az árakat.

Az árak növekedésének mértéke azonban mérsékelt lehet:

• Egy az USA-ban végzett tanulmány (2001–2012) szerint 10 százalékos minimálbér-emelés körülbelül 0,36 százalékos árnövekedést eredményezett az élelmiszerboltokban.
• Az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a minimálbér-emelések hatása az árakra statisztikailag kimutatható, de kismértékű, az árnövekedés rugalmassága 0,02 és 0,11 között mozog.
• Egy másik kutatás szerint az Egyesült Királyságban megvalósult 20 százalékos minimálbér-emelés csak 0,2 százalékos inflációnövekményt eredményez, amely a 2020-as időszak inflációs rátáihoz képest elhanyagolhatónak számít.

A tanulmányok rámutattak, hogy a minimálbérek emelésével csak mérsékelten áll fenn annak a kockázata, hogy az infláció tovább növekszik.

Az Európai Unióban 2025-ben a 27 tagállamából 22 rendelkezik nemzeti minimálbérrel, ez alól Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország jelent kivételt. 

De mi a helyzet Magyarországon?

A minimálbér összegét Magyarországon évente a kormány határozza meg kormányrendeletben, amely minden munkáltatóra és munkavállalóra kötelező érvényű. A döntést megelőzően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (röviden: VKF) keretében tárgyalnak a következő évi minimálbér-emelésekről (és a garantált bérminimum-emelésről) a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői. A VKF-en belül tárgyalások, a megállapodások előkészítése és ajánlások kidolgozása zajlik, ezek alapján állapítja meg a kormány a minimálbért.

Az európai uniós szabályozás értelmében 2025-től Magyarországon is figyelembe kell venni a minimálbér meghatározásánál olyan mutatókat, mint például az átlagbér 50 százaléka vagy a mediánbér 60 százaléka, de a konkrét összeg továbbra is kormányzati döntés tárgya marad.

Minimálbérkörkép az Európai Unióból

Az Eurostat friss közlése szerint 2025 januárjában:

• hat országban haladta meg a minimálbér a havi 1500 eurót (az EU északnyugati része): Franciaország (1802 euró), Belgium (2070 euró), Németország (2161 euró), Hollandia (2193 euró), Írország (2282 euró) és Luxemburg (2638 euró).
• További hat országban a minimálbér havi 1000 és 1500 euró között mozgott: Ciprus (1000 euró), Portugália (1015 euró), Litvánia (1038 euró), Lengyelország (1091 euró), Szlovénia (1278 euró) és Spanyolország (1381 euró).
• A fennmaradó tíz uniós országban – ahol létezik nemzeti szintű minimálbér – havi 1000 euró alatti összeg volt a legkisebb kereset (elsősorban az EU keleti és déli része): Bulgária (551 euró), Magyarország (707 euró), Lettország (740 euró), Románia (814 euró), Szlovákia (816 euró), Csehország (826 euró), Észtország (886 euró), Málta (961 euró), Görögország (968 euró) és Horvátország (970 euró).
• Itt fontos látni, hogy a garantált bérminimum összegét az Eurostat nem veszi figyelembe, vagyis nem az effektív minimálbért közli, mely magasabb összeg lenne euróban számolva Magyarországon, mint a közzétett 707 eurós minimálbér. Idén a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga 808 euró körül jár idehaza, mellyel Lettországot is megelőznénk az uniós rangsorban.

A minimálbérek közötti különbségek azonban az EU-tagállamokban lényegesen kisebbek, ha figyelembe vesszük az árszínvonal-különbségeket, és vásárlóerő-standardban (PPS) számítjuk: az alacsonyabb árszínvonalú uniós országokban a minimálbérek magasabbak lesznek a magasabb árszínvonalú országokhoz képest. Így például euróban kalkulálva

• a legalacsonyabb havi minimálbérrel rendelkező Bulgária (551 euró)
• és a legmagasabb Luxemburg (2638 euró)

között 4,8-szeres különbség volt 2025 elején; addig vásárlóerő-standardban mérve a két szélsőértéket mutató ország között – Észtország és Németország – a különbség csupán 2,3-szeres volt, vagyis a magasabb bérszint gyakran magasabb árszínvonallal is jár, így az árak figyelembevételével kisebbek a különbségek az uniós tagállamok között.

Jelentős a bérfelzárkózás minimálbérek tekintetében is a kelet-közép-európai régió országaiban. Euróban számítva az elmúlt négy év során (2021 első feléhez képest) a legtöbb régiós országban 50–80 százalék körül nőttek a minimálbérek. Magyarországon a vizsgált időszakban 60 százalékkal nőttek a kötelező legkisebb keresetek euróban számítva. A kutatásban azt is kiemelték, hogy a nemzeti valutában számolva – kiküszöbölve az egyes devizák euróval szembeni árfolyamainak változását – még jelentősebb bérfelzárkózásnak lehetünk szemtanúi. 

Az Európai Unióban a legnagyobb léptékű béremelés a kelet-közép-európai régióban történt az elmúlt négy évben, a minimálbérek közel megduplázódtak.