Nyerhetnek a vámháborún a BMW leendő magyar beszállítói

A beszállítói pozíciókat ambicionáló regionális cégek kezére játszhat az EU-n kívülről érkező alkatrészek drágulását hozó vámháború, és számíthatnak a BMW közreműködésével nemrégiben létrejött Debreceni Autóipar Klaszter támogatására is. Azonban mindezekkel együtt is valószínűleg csak három év múlva rúghatnak érdemben labdába. Akkor járnak le ugyanis az elsők azok közül a szerződések közül, amelyeket a Debrecenben megtelepült nagy ipari szereplők kipróbált partnereikkel mostanra már megkötöttek.

A regionális vállalkozások számára addig is ugródeszkát jelenthet a jelenlegi beszállítói kör nemzetközi cégeivel kialakítandó partnerség, amire egyes szereplők máris hajlandóságot mutatnak, de gyorsíthatja a földrajzilag közeli potenciális beszállítói kapacitások jobb kiaknázását a távoli szállításokat jelentősen megdrágító vámháború is.

A kihívás óriási, így nem meglepő, hogy a szóba jöhető cégek körében egyfajta óvatosság is tapasztalható. 

Vannak olyan vélemények, amelyek szerint az egy irányba lekötött kapacitások volumene nem képviselhet 30 százaléknál nagyobb arányt, mások szerint egy nagyobb beszállítói tender elnyerése olyan „lottófőnyeremény”, amelynek a teljesítéséhez akár külső partnerekkel is érdemes kooperálni.

Létrejött a Debreceni Autóipari Klaszter

Bár a BMW startra kész beszállítói körében hazai tulajdonosi hátterű céget egyelőre nem nagyon találni, középtávon maga az autóipari konszern is fantáziát láthat abban, hogy értékláncára akár közvetlenül is felcsatlakoztasson helyi vállalkozásokat. Erre utalhat, hogy 

A tíztagú klaszter a nem túl távoli jövőben további 20-30 gazdasági szereplő bevonásával számol. Továbbra is elsősorban autóipari és logisztikai cégeket várnak, de más gazdasági szereplők előtt is nyitottak lesznek. A szervezet regionális jellegét azonban hosszabb távon meg szeretnék őrizni.

A klaszternek alapítóként tagja többek között 

• a Debrecenben csapágyakat gyártó Schaeffler, 
• a nemzetközi logisztikai piacról ismert Deufol, 
• a két legnagyobb akkumulátorgyártó cég, az EVE Power és a honkongi tőzsdei bevezetés busás Debrecenben befektetni kívánó CATL, 
• a megfelelő munkaerő-utánpótlás biztosítása mellett az autóipari és energetikai kutatás-fejlesztésben is érdekelt Debreceni Egyetem, 
• valamint a családi vállalkozásban működő TransSped és az ugyancsak családi tulajdonú Hajdu Autotechnika. 
• Részt vesz a klaszter munkájában a debreceni önkormányzat és gazdaságfejlesztésben érdekelt EDC nevű cége is.

A második vonalból az elsőbe 

A klasztertag Hajdu Autótechnika TIR2, TIR3 beszállítóként húsz éve gyárt préselt alkatrészeket olyan márkáknak, mint a Mercedes, a BMW, Volvo vagy a Porsche. Novotni Anna vezérigazgató szerint azonban direkt beszállítóként egyelőre biztosan nem jönnek szóba. Ennek okai között első helyre sorolandó, hogy 

A világgazdaság bizonytalansága és a vámháború okozta alkatrészdrágulás azonban a vezérigazgató szerint is felgyorsíthatja a beszállítói lánc rövidülését és viszonylag rövid idő alatt helyzetbe hozhatja a debreceni gyár közelében elhelyezkedő cégeket. BMW tekintetében középtávon számolnak is egy ilyen lehetőséggel. 

Nem zárkóznak el Debrecenben megtelepült kínai cégekkel való együttműködéstől sem, bár úgy látják, utóbbiak kiszolgálása az igényelt mennyiség nagysága miatt egyelőre túl nagy falatnak lehet egy magyar középvállalkozás számára. 

Élesedik a verseny a logisztikai piacon

A nagy gyárak küszöbönálló indulása jelenleg leginkább a logisztikai piacon generál nagy versenyt. Jellemző a várakozások nagyságrendjére egyes piaci szereplők azon becslése, miszerint BMW, a két nagy akkumulátor gyártó – a CATL és az EWE Power – belépését követően ötszázezer négyzetméter raktárkapacitásra is szükség lehet. A helyi konjunktúrát kiaknázására hatalmas logisztikai csarnokok épülnek, amelyek közül nem egyet lehet hazai szereplőkhöz kötni. 

A Xanga és a Ghibli például nemrégiben adott át egy több mint húszezer négyzetméteres big boxot a Déli Ipari Parkban, a száz százalékban magyar tulajdonban álló Szinorg csoport pedig év végére ígéri a BMW tőszomszédságában épülő 25 ezer négyzetméteres logisztikai központja átadását.

Kisebb megrendeléseken keresztül vezet az út a csúcscégekhez

Fülöp Zsolt a logisztikában érdekelt TransSped résztulajdonosa aki egyben a Klaszter egyik alelnöki posztját is betölti, úgy véli, a fejlesztői-befektetői érdeklődés teljesen érthető, hiszen a debreceni gazdasági boom valóban jelentős kapacitás szükségletre utalhat. Az viszont egyelőre nem világos, hogy a tényleges igény mekkora lesz. Ez annál is inkább kérdés, mert a gyártók nem szívesen raktároznak, helyette a gyártás azonnali kiszolgálását részesítik előnyben. Mindezek miatt szerinte a folyamatban lévő, illetve tervezett raktárfejlesztések egyelőre spekulatívnak tekinthetők.

Bár a TransSpednek mintegy 

• 34 milliárd forintos forgalma, 
• több száz kamionja és 
• 750 munkavállalója, valamint 
• teljes szállítmányozási portfóliója és 
• országosan kétszázezer négyzetméter raktározási kapacitása van, és így hazai viszonylatban nagy cégnek számít, 

első körben nem sikerült neki nagyobb tendert nyerni a BMW-től. Közvetlenül kaptak viszont több kisebb megrendelést is. Fülöp Zsolt úgy véli, ez a bizalom kiépítésének fontos lépése, amelyet a későbbiekben több is követhet.