Nagy ugrás küszöbén áll a debreceni logisztika 

Nagy Márton miniszter már két éve úgy látta, hogy 2030-ra 5-ről 10 százalékra emelkedhet a logisztikai és szállítmányozási szektor hozzájárulása a GDP-hez. Az ehhez szükséges kapacitások kiépítéséhez a debreceni logisztika – ahova Papp László polgármester közlése szerint tíz év alatt 12,5 milliárd euró hatalmas ipari fejlesztést generáló működő tőke érekezett, és húszezer új munkahely jött létre – kulcsszerep juthat.  

A városban már ma is tucatnyi grandiózus raktározási és szállítmányozási igény van jelen – elég, ha csak a már működő gyárakra, a Thyssenre, a Shafflerre, a Kronesre vagy éppen a Vitescóra gondolunk. Ezen igények kielégítésére mintegy 150 ezer négyzetméternyi kapacitás rendelkezésre áll, ám ez aligha lesz elég, ha az autó- és akkumulátoripar legnagyobb szereplői elindítják a termelést. Ez pedig igen gyorsan bekövetkezik, hiszen a nagy ipari szereplők közül a BMW augusztusra prognosztizált indulása mellett heteken belül várható az egyébként az amerikai Ohióban is beruházó Semcorp gyárának elindulása, miközben az EVOPro, a Catl vagy éppen az EVE Power kivitelezése is nagy léptekkel halad.  

Túlmutathat az agglomeráción a debreceni logisztika fejlesztése

Herdon István szerint Debrecenben mintegy 250 ezer négyzetméternyi új logisztikai kapacitás létrehozása teljesen reális. Ebből 

• a Déli Ipari Övezetben 150 ezer négyzetméternyi, 
• a BMW területén pedig további százezer négyzetméternyi fejlesztés már nagyon előrehaladott fázisban van, vagy már el is indult. 
• A Xanga tulajdonosa azonban az agglomerációban további fejlesztési területek bevonását is szükségesnek és lehetségesnek tartja. 
• Erre a Debrecentől pár kilométerre lévő Ebesen már van is példa. 

Papp László polgármester szerint egy olyan beruházási boom, mint amilyen Debrecenben most végbemegy, sokkal nagyobb sugárban is megpezsdítheti a gazdasági életet. Ez a logisztikai fejlesztések szempontjából azt jelenti, hogy 

Százezer négyzetméternyi big boxot akar a Xanga 

Gazdasági célokat szolgáló infrastruktúrát sokféle konstrukcióban életre lehet hívni. A Xanga üzleti modellje a kulcsrakész gyártó-, logisztikai és szolgáltatócsarnokok fejlesztése. Ezeket magas hozzáadott értéket előállító cégeknek adják bérbe, akik aztán saját technológiájuk és eszközeik telepítését  követően a helyi szakképzett dolgozókkal kezdhetik meg a működést.  

Mivel nagyszabású termelés nagyszabású csarnokokat igényel, a Xanga most a húszezer négyzetméter feletti big boxok fejlesztésébe is belevágott. Összesen százezer négyzetméternyi óriáscsarnok fejlesztését tervezik csoportos elhelyezésben, amelyek speciális logisztikai központként is működhetnek. Ebből a napokban az elsőt  – a Ghibli Déli Ipari Övezetben lévő csarnokát – átadták, de ugyanazon a területen tervben van egy másik hasonló nagyságú csarnok fejlesztése, és van logisztikai fejlesztésük a BMW környezetében is. 

A Xanga a repülőtéren egyebek mellett speciális cargocsarnokokkal is jelen van, bérlői ezekből végzik az ott megforduló heti három-öt cargojárat kiszolgálását. De rendelkeznek egy tengeri szállítmányozást kiszolgáló konténerterminállal is, amelyet most újra üzembe kívánnak helyezni.