Elemzők az inflációról: visszafogta a drágulást a kormány egyezsége a szolgáltatókkal

Az infláció összességében tudott csökkenni, a várttól a mérséklődés üteme azonban minimálisan elmaradt – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi adatait Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Ez a 4,0 százalékos várakozásnál kisebb mértékű mérséklődést jelent. A negatív meglepetést alapvetően két tényező okozta. Egyrészt az élelmiszerek ára a vártnál kisebb mértékben csökkent, havi alapon „mindössze” 1,3 százalékkal. Ez éves alapon 5,4 százalékos drágulást jelentett. Felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerek havi alapú árcsökkenésében az árrésstop játszott szerepet, azonban ennek értékelését megnehezíti, hogy ez nem egyetlen hónap adatában jelenik meg, hanem részben a márciusi, részben az áprilisi adatot befolyásolta.

Az inflációs adatokat a KSH minden hónap első 20 napján gyűjti, az árrésstopot pedig március 17-én vezették be, így az csak kisebb részben érintette a márciusi adatot, nagyobb részben az áprilisi inflációt befolyásolta – magyarázta a közgazdász, hozzátéve: ugyanakkor itt nagyobb árcsökkenésre számított, ami azt jelenti, hogy vagy az általam vártnál kevésbé, csak nagyjából 10 százalékkal csökkent érdemben az érintett termékek ára, vagy a beszerzési áruk növekedett idő közben vagy pedig a többi élelmiszer árát emelték a kereskedők – ez utóbbi tűnik a legvalószínűbbnek. Egy hónap alatt jelentősebben, 3,3 százalékkal drágult a csokoládé, kakaó, 4,4 százalékkal a friss gyümölcs és 2,7 százalékkal a tea.

Itt havi alapon 3,8 százalékkal nőttek az árak, ami 0,1 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, tekintettel a termékcsoport alacsony súlyára. Ezen belül a vezetékes gáz ára egy hónap alatt 8,3 százalékkal „emelkedett” – ez azonban csak a számítási módszertanból ered: többet nőtt a fogyasztás, azaz többet vettünk átlagfogyasztás feletti drágább gázt. A nem hatósági áras brikett, koksz, tűzifa is 3,8 százalékkal drágult egy hónap alatt, ez viszont tényleges árnövekedés.

A szolgáltatások drágulása az előző havi 7,5 százalékról 7,0 százalékra csökkent. Itt több esetben visszafogta a drágulást a kormányzat és egyes ágazatok (bankok, telekommunikáció) megállapodása az áremelések visszavonásáról, illetve a tavalyi áremelések bázisba kerülése. Ugyanakkor több szolgáltatásnál így is jelentős, valamivel 10 százalék feletti drágulás látszik éves alapon: ilyen például a postai szolgáltatás, a takarítás, mosás vagy a lakbér.

Az infláció összességében tehát tudott csökkenni, a várttól a mérséklődés üteme azonban minimálisan elmaradt. Regős Gábor hangsúlyozta, hogy az árrésstop mindenképpen segített letörni az inflációt, az így létrejött alacsonyabb, de még mindig nem elég alacsony infláció azonban nem elégséges ahhoz, hogy a monetáris politikán lazítani lehessen, illetve annak további feltételei is vannak, mint a forint erősödése és a kockázati megítélés javulása). A monetáris politika azért sem lazíthat, mert bár a 4,2 százalékos infláció nem tűnik optikailag rossznak, hiszen nincs messze a céltól, de ez egy állami beavatkozásokkal, mesterségesen alacsonyan tartott szint.

A következő időszak inflációja kapcsán egyaránt vannak lefelé és felfelé mutató kockázatok:

• Felfelé mutató kockázat az energiaárak növekedése (egyrészt az Európai Bizottság által tervezett orosz gázbeszerzési tilalom, másrészt pedig az olajárak alacsony szintje miatt).
• Lefelé mutató kockázatot pedig elsősorban az árrésstopok kiterjesztésétől való félelem (ha valaki túlzottan árat emel árrésstopot kap) és egy ebből fakadó önkorlátozás jelent.

A forint árfolyama mindkét irányba változhat, érdemben befolyásolva az inflációt. A következő hónapokban az infláció a bázishatások miatt egy kisebb növekedést mutathat, majd az év végére a 4 százalék körüli szinten maradhat.

Hatékony az árrésstop

Az élelmiszerárak havi alapon 1,3 százalékkal csökkentek, miközben az éves áremelkedési ütem 5,4 százalékra lassult – mutatott rá Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője. Emögött elsősorban az árrésstop szabályozás húzódik meg, amelynek hatása a márciusi adatokban még csak kismértékben jelent meg, mivel annak bevezetése az árfelírási időszaknak csupán a végét érintette. Jelezte: az árrésstop hatékonyságát mutatja, hogy az érintett termékcsoportok közül havi alapon árcsökkenés következett be a hús, hal készítmények (mínusz 3,2 százalék), a tej, tejtermék, tojás (mínusz 8,5 százalék), illetve a zsiradékok (mínusz 9,2 százalék) körében.

A ruházkodási cikkek esetében havi alapon 2,1 százalékos áremelkedés történt, amely mögött leginkább szezonális hatás húzódik meg, ehhez hasonló mértékű árnövekedés jellemző áprilisban a termékcsoportban, miközben az éves 1,6 százalékos drágulás is visszafogta a teljes inflációt. Hasonló képet mutat a tartós fogyasztási cikkek áralakulása, itt a havi stagnálás éves bázison csupán 2,0 százalékos áremelkedéssel párosult – tette hozzá.

Ezek lassították az inflációt

Érdemben lassította az inflációt az üzemanyagárak alakulása, a termékkör árszintje áprilisban havi alapon 1,4, míg éves bázison 7,1 százalékkal csökkent – magyarázta Molnár Dániel. Mint mondta, emögött elsősorban az amerikai vámok bejelentése óta

• beszakadó olajár
• és a dollár gyengülése

húzódik meg. A vártnál kismértékben magasabb inflációs adat mögött a háztartási energia árának alakulása húzódott meg. Itt havi alapon 3,8 százalékos drágulást regisztrált a KSH, amely a vezetékes gáz 8,3 százalékos árnövekedése miatt következett be. Az árakat itt a fogyasztási szint, azt pedig a hőmérséklet befolyásolja, vagyis az, hogy a háztartások mekkora hányada kerül a magasabb árkategóriába. Az áremelkedés azért is meglepő, mert habár az április némiképp hidegebb volt a tavalyinál, a sokéves átlagnál enyhébb volt.

A szolgáltatások árai havi alapon 0,8 százalékkal nőttek, amely kismértékben erősebb a historikus átlagnál, miközben az éves ütem 0,5 százalékponttal 7,0 százalékra lassult. Az üdülési szolgáltatások esetében látható némiképp magasabb havi átárazás az áprilisi adatokban, miközben az egyéb szolgáltatások – ide sorolódnak a banki szolgáltatások – érdemben hozzájárultak a szolgáltatásinfláció fékeződéséhez.

A májusi adatokban megjelenik majd a bank- és a telekommunikációs szektor vállalataival kötött kormányzati megállapodások hatása, amelynek értelmében jövő június végéig nem hajtják végre az inflációkövető áremeléseket, de az üzemanyagárak további csökkenése is ebbe az irányba hat.

Ezzel együtt is év végéig arra számítunk, hogy az infláció 4 százalék körül ingadozhat, éves átlagban 4,4 százalékon alakulhat – emelte ki Molnár Dániel, hozzátéve, hogy a pénzromlás üteme az idei év eleji jelentős átárazások kiesésével várhatóan a jövő év elején közelíti majd meg a jegybanki célt.