Még mindig bőven van, aki munkára fogható Magyarországon, és szükség is van rá
Több mint 4,6 millióan dolgoznak ma Magyarországon, így gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának közlése szerint, aki a munkaerőpiaci helyzetről az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorának keddi adásában beszélt.
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány minden társadalmi rétegben próbálja megszólítani az inaktívakat, hogy munkába állhassanak. A politikus az elmúlt két hétben meglátogatott több, elsősorban járműipari céget, amelyek főként a mérnöki, a technikusi és a kékgalléros munkakörökben számoltak be munkaerőhiányról.
Az államtitkár ismertette, hogy
az elmúlt év azonos időszakához képest idén 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ez a csökkenés a feldolgozó- és az építőiparban a legszámottevőbb.
Ezt a hiányt az oktatásban és az egészségügyben tízezres nagyságrendben létrejövő új munkahelyek sem tudták kompenzálni.
Egyre kevesebb a munkaképes korú magyar, zsugorodik a magyar munkaerőpiac
Czomba Sándor kiemelte, hogy a demográfiai problémák is jelentős hatással vannak a munkaerőpiacra, az elmúlt év ugyanezen időszakához képest „a 15–74 éves korosztályban 60 ezerrel vagyunk kevesebben”. Ezen irányvonal alapján
a következő években évente 30-40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról csak a demográfiai problémák miatt.
Czomba Sándor hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a kormány a családok megsegítésére helyezi a hangsúlyt, hiszen ha ez a tendencia nem áll meg, a következő években Magyarország nagyon súlyos problémákkal szembesül.
Az inaktívak esetében
a legnagyobb feladat megtalálni őket, mert nincsenek bent a munkaügyi regiszterben, de nagyságrendileg 50-70 ezren lehetnek.
A politikus szerint a munkaerőpiac állandó mozgása miatt újfajta ismeretekre van szükség, ezek elsajátításában pedig segítséget nyújtanak egyebek mellett a nappali és a felnőttképzések is.
A részmunkaidős foglalkoztatásról elmondta, hogy az elmúlt években nőtt Magyarországon ez a forma, de nem a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakításával, hanem új szereplők belépésével.
Nagy a régiónk közötti foglalkoztatottsági különbség, mert a magyarok mobilitása a nullához tart
Az államtitkár a regionális különbségekről is beszélt, amelyekről azt mondta: teljesen más az észak-magyarországi, észak-alföldi régió munkaerőpiaci helyzete, és bár sokkal jobb, mint tizenöt éve, még mindig van ott teendő. Mint mondta, „a legfontosabb információ, hogy végre sikerült a munkahelyeket oda vinni, ahol a sok munkás kéz a rendelkezésre áll”.
Hozzátette, a magyarok mobilitása „a nullához tart”, ezt a kormánynak tudomásul kell vennie, és a munkahelyeket oda kell vinni, ahol azokat a munkavállalók belátható időn belül meg tudják közelíteni. Ismertette,
mintegy 300 ezer olyan ember van még az országban, akik próbálnak munkához jutni, az ő megsegítésüket nevezte a következő időszak egyik legfontosabb feladatának.
Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is nyilatkozott, és Ukrajna 2030-ig történő lehetséges uniós csatlakozásáról is beszélt. Szerinte az a fajta munkavállalói réteg, amely a csatlakozás esetén Ukrajnából érkezne, nem a hiányt töltené be, hanem magyarokat szorítana ki a munkahelyekről. Hangsúlyozta, a magyar kormány határozott célja az, hogy amíg van magyar munkavállaló, addig őket segítsék. Ezt megtették és meg is fogják tenni az elkövetkező időszakban is.
Behúzta a féket a munkaerőpiac, ismét nőtt a munkanélküliség
Áprilisban 4 millió 666 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék. A KSH foglalkoztatottsági adatai elmaradnak a tavalyi év azonos időszakában mérttől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.