A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szerint egyértelműen Ukrajna európai uniós csatlakozását készítik elő Brüsszelben.
Felidézik, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás részeként az EU korábban teljes mértékben liberalizálta az Ukrajnából érkező termékek túlnyomó többségének kereskedelmét, csak néhány kiválasztott mezőgazdasági termék esetében tartotta fenn a vámkontingenseket és a minimálárrendszert. Ezt az intézkedést függesztette fel az orosz–ukrán háború kitörése nyomán bevezetett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) intézménye, amely eltörölte a korábbi – egyébként is minimálisnak mondható – korlátozásokat, és szabad utat nyitott az ukrán mezőgazdasági áruk beáramlása előtt az Európai Unióba. Az eredetileg egy évre szóló intézkedést azóta kétszer meghosszabbították.
Most egy hosszabb távú megállapodást készítenek elő, ami Ukrajna európai uniós csatlakozásáig érvényben maradna.
„A háború kirobbanása óta több millió tonnányi áru érkezett Ukrajnából, amelyek nemcsak a piacainkat rombolták porig és aknázták alá a magyar gazdák piaci lehetőségeit, hanem fogyasztóvédelmi szempontból is kifogásolhatók” – hangsúlyozza a NAK.
Hazánkban még mindig érvényben van az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma,
Ukrajna EU-s csatlakozásával azonban végleg elveszítenénk a saját piacaink, saját gazdálkodóink védelméért folyó harcot, mivel egy uniós tagállammal szemben már nem lehetne kereskedelmi korlátozásokat fenntartani.
Brüsszel szándéka szerint ugyanis Ukrajna legkésőbb 2030-ig az Európai Unió teljes jogú tagjává kell váljon. Az Európai Bizottság terve, hogy átalakítsa az európai uniós támogatásokat, vagyis elvonja a forrásokat a jelenlegi tagállamoktól. Politikai döntés alapján finanszíroznák a háborút, majd később a romok eltakarítását és a környezetszennyezés megszüntetését.
A háború árát ugyanakkor eddig is az európai gazdák, az európai polgárok fizették meg. Az EU és tagállamai eddig több mint 150 milliárd eurót biztosítottak Ukrajna támogatására. 2024. március 1-jén lépett hatályba az Ukrajna Eszköz, 50 milliárd euró összegben (17 milliárd támogatás, 33 milliárd hitel). Összehasonlításul Magyarország 1,749 milliárd euró, Lengyelország 5,717 milliárd euró, Románia 5,148 milliárd euró forrást kapott az előcsatlakozási folyamat során.
Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói világszinten Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44 százalékát vásárolták fel. Kukoricából a legnagyobb európai vásárló Spanyolország, amely az óriási sertésállományát eteti az olcsó ukrán kukoricával. Repcéből a nagy vásárló Németország, Belgium és Franciaország, az összes ukrán export közel kétharmadát befogadva. Nem meglepő tehát egyes nyugati tagállamok Ukrajnával kapcsolatos álláspontja, ugyanakkor a lépés az európai gazdák vesztét is okozná.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.