Magyar gazdaság az iráni-izraeli háború árnyékában: talán a 2022-es válság nem ismétlődik meg, de tudna oda ütni, ahol nagyon fáj
A vártnál kisebb hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra az izraeli-–iráni háború – erről beszélt a Világgazdaságnak Török Zoltán, Raiffeisen Bank vezető elemzője. Péntek hajnalban bekövetkezett az, ami hónapok óta a levegőben lógott, kitört az izraeli–iráni fegyveres konfliktus, miután az izraeli légierő összesen öt hullámban több száz iránti célpontot támadott meg, köztük katonai és nukleáris létesítményeket, valamint magas rangú tisztségviselőket. Válaszul a perzsa állam rakétazáport zúdított izraeli civil célpontokra, mélyítve a két ország közötti ellenséges szembenállást.
Magyar gazdaság: fokozott kitettség az energiaáraknak
A fegyveres konfliktus hírére az olaj ára is kilőtt, egy nap leforgás alatt a Brent ára 12 százalékkal emelkedett, ilyen rövid idő alatt ekkora olajár-emelkedésre 5 éve nem volt példa. Annak ellenére, hogy ilyen pánik volt pénteken, hétfőn viszonylag nyugalom honolt az olajpiacon, az esti órákban még 72 dollár is benézett az árfolyam. Persze ez is gyorsan változhat, ha Irán valóra váltja a fenyegetését és lezárja Hormuzi-szorost. Az alig 40 km széles vízi szakaszon folyik keresztül a világ tengeri szállítású kőolajának közel harmada, és az LNG egyötöde,
a szoros lezárása óriási mennyiségű olaj kiesését jelentené a világpiacról, tovább szűkítve a kínálatot.
Egy ilyen forgatókönyv esetében Pletser Tamás az Erste energetikai szakértője szerint egészen 100 dollárig vagy a fölé is szaladhat a Brent ára, ami a magyar benzinkutakon jókora drágulást eredményezne és nem lenne elképzelhetetlen a 700 forintos benzin és gázolaj ára sem. Mondani sem kell, az inflációs hatás még ennél is drámaibb lenne, pár hét alatt 100 forintos benzinárdrágulás könnyen 5 százalék fölé repítené a fogyasztói árindexet, amely egy jó ideje 4 százalék fölött tartózkodik.
A 2022-es energiaválság talán nem ismétlődik
Török Zoltán szerint ha eszkalálódik a helyzet, az kétségtelenül az energiaárak emelkedéséhez vezetne, ezt már a 2022-es energiaválság alatt is megtapasztalhattuk. A magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy nettó energiaimportőrként nagymértékben kiszolgáltatottak vagyunk az energiaárak mozgásának, így egy nagyobb drágulás egyből lyukat üthet a folyó fizetési mérleg egyenlegben, ahogy ez történt 2022-ben is.
Azt nem gondolom, hogy olyan mértékű áremelkedéssel kellene szembesülnünk, mint a 2022-es energiaválság idején. Ezt nagyjából kizárnám még egy eszkalálódó történet esetén is
– mondta a Reiffeisen Bank vezető elemzője, hozzátéve, hogy az alapforgatókönyvük szerint ez a konfliktus rendeződni fog hamarosan, aminek a valószínűségét 85 százalékra teszi. Ez azért is jó hír, mert a magyar gazdaságpolitika számára nem kevés fejtörést okozott az energiaárak elszabadulása pár éve. Az orosz–ukrán háború kitörését követően az olaj, a villamos energia ára mellett a gáz ára is elszállt, döntően ez utóbbi jelentette akkor legnagyobb a problémát, aminek hatására a GDP 8,1 százalékára rúgott a folyó fizetési mérleg hiánya. Az ikerdeficit leküzdése a volt a hitelminősítők radarjának középpontjában sokáig, ami fokozott sérülékenységet jelentett a magyar államháztartás finanszírozásában.
Hasonló helyzetre nem számít az elemző, aki szerint most
jóval fontosabb, hogy miképp alakul a tőkepiacok kockázatvállalási hajlandósága, egy nagyobb mértékű romlás ugyanis forintgyengülést és hozamemelkedést eredményezne.
„Itt felmerül a kérdés a hitelminősítőkkel kapcsolatban, hogy az őszi fordulóban romlás vagy leminősítés mellett döntenek-e majd. De mint említettem, az alapforgatókönyvünk nem ez”, tette hozzá. Azt azonban elismerte, hogy ha Irán tényleg lezárja a Hormuzi-szorost, az jól megütheti az olajárakat. A forint meglepő módon továbbra is jól állja a megpróbáltatásokat, kisebb gyengülést leszámítva, gyakorlatilag visszatért oda, ahol volt másfél-két hete, így továbbra is a 403 euró alatt jegyzik a bankközi devizapiacon.
Ezért nem fajulhat el jobban az izraeli–iráni konfliktus
Amennyire a nagy hullámokat vertek a pénteki események, úgy csillapodhatnak le a kedélyek, erre a következtetésre jut a Financial Times hétfőn megjelent cikke, amelyben a szerző szerint ez a konfliktus nem válik olyanná, mint az orosz–ukrán háború, két okból sem:
- egyrészről Oroszország sokkal nagyobb olaj- és gáztermelő, mint Irán, a perzsa állam naponta 3,2 millió hordó olajat, ami 3 százaléka a világ napi olajtermelésének,
- másrészről Irán gyenge helyzetben van, Izrael hallgatólagos amerikai támogatást élvez.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy meglepő módon olajár-ingadozásokat tágabb geoökonómiai trendek, nem pedig geopolitikai tényezők vezérlik. Az elmúlt évtizedekben pedig a piac megtanulta legyintve kezelni a közel-keleti régióban tapasztalható feszültségeket.
De mi lesz a magyar inflációval?
A leglényegesebb kérdés az iráni–izraeli konfliktus kapcsán, hogy mi lesz a magyar inflációval. Török Zoltán szerint az év utolsó hónapjaiig 4 százalék környéki tartományban maradhat a headline-mutató és csak a jövő év elején lesz egy nagyobb zuhanás a bázishatások miatt, így akár 3 százalék vagy az alá is benézhet, majd az év közepétől megint emelkedő számokat láthatunk majd. „Nyilván ha az olajárak tartósan megemelkednek, akkor ez azt jelentené, hogy ehhez hozzá kell adni valamennyit, néhány tized százalékpontot”, mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki az üzemanyagárak vélhetően emelkedni fognak a közeljövőben, de hogy ez mennyire lesz tartós vagy átmeneti, azt nehéz megmondani, mindenesetre a következő pár napban eldőlhet, hogy milyen irányt vesz ez a konfliktus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.