Megjött az MNB döntése: befagytak a kamatok Magyarországon

Nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A jegybank tavaly október óta szünetelteti a kamatvágásokat, így a mostani volt a kilencedik egymást követő hónap, amikor nem nyúlt a kamatokhoz. 

Itt az MNB döntése: befagytak a kamatok Magyarországon

A döntés megfelel piaci várakozásoknak, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy hónapban romlottak a globális kockázatok, az iráni–izraeli konfliktus ugyanis ismét változékonnyá tette a nemzetközi hangulatot, miközben az inflációs folyamatok sem alakulnak a legjobban. Noha a forint meglepően jól teljesített az utóbbi két hónapban, a kockázatok mégis kizárják a kamatcsökkentések újraindítását. 

Az elmúlt hetekben ez jelentette az egyik legnagyobb kockázatot a hazai inflációra nézve. A fogyasztói árak májusban 4,4 százalékkal, az elemzői várakozásoknál és a jegybank céljánál magasabban alakultak és egyáltalán nem lehetett kizárni, hogy a következő hónapokban tovább gyorsulhat az áremelkedések üteme. Június 13-án, amikor kitört a fegyveres konfliktus Irán és Izrael között, az olaj ára több mint 12 százalékot erősödött egy nap leforgása alatt, 

Az iráni parlament június 23-án amerikai támadásokra válaszul megszavazta a Hormuzi-szoros lezárást, egy ilyen lépés pedig óriási károkat tudna okozni a világgazdaságban, mivel az olajkereskedelem mintegy negyede halad át a szűk 40 km-es szoroson, tehát a kínálat kiesése jelentős áremelkedést válhat ki. 

A fegyverszünet azért is jó hír, mert egy sikeres blokád akár 100 forintos drágulást is hozhatott volna a benzin és a gázolaj árában Magyarországon, ami értelemszerűen magasabb, akár 6-7 százalékos inflációt eredményezhetett volna az év végén.

A vámháború azonban még nem ért véget, a Fed továbbra is kivár

Ezzel együtt a kockázatok továbbra is fennállnak, egyrészt az amerikai kereskedelempolitikai feltételek továbbra sem tisztázottak, másrészt a múlt heti FED-kamatdöntés, illetve a kommunikáció egyáltalán nem ad okot a bizakodásra. Bár Powell a korábbi ülésekhez hasonlóan a vámpolitikából következő bizonytalanságot hangsúlyozta, amely negatív hatással lehet az inflációra is, és kivárást tesz szükségessé, a piaci árazások is inkább arra utalnak, hogy két, 25 bázispontos kamatvágás jöhet idén a tengerentúlon, ami praktikusan azt jelenti, hogy szeptemberben folytatódhat a lazítási ciklus. Mindez a magyar jegybank mozgásterét is érdemben meghatározza.  A forint elmúlt hetekben mutatott stabilitása is éppen annak köszönhető, hogy kamatfelár nem szűkült, úgy tűnik, hogy a befektetők is értékelik a jegybank szigorú hangvételét.

Szeptember előtt biztos nem indul el újra a lazítás

Ami a hazai kamatcsökkentések újraindítását illeti, elemzők szerint kedvező esetben szeptemberben következhet be először kamatcsökkentés, ugyanakkor nagyobb a valószínűsége, hogy csak év végén kerül majd sor a monetáris kondíciók lazítására. Az alapkamat mérséklésének egyaránt vannak belső (hazai) és külső (nemzetközi) feltételei. 

1. Egyrészről az inflációs folyamatokkal kapcsolatban is érdemi kockázatok állnak még fenn, jelenleg főleg az energiapiachoz kötődően, a toleranciasávba tartósan visszatérő vagy a felső széle közelében stabilizálódó infláció támogatná a jegybanki lazítást. 
2. Másrészről a külső környezetet nézve szükség van a geopolitikai konfliktusok enyhülésére, az USA–EU kereskedelmi megállapodás megkötésére, amelyek hiánya bizonytalanságot generál a pénzpiacokon, csökkenti a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóságot, így pedig magasabb hazai kamatszinteket tesz szükségessé.

A mai döntés hátteréről 15 órától tart tájékoztatót Varga Mihály, a jegybank elnöke, illetve azzal egy időben teszi közzé az júniusi inflációs jelentését is az MNB. Az eseményt élőben közvetítjük.