Megjött az MNB döntése: befagytak a kamatok Magyarországon
Nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A jegybank tavaly október óta szünetelteti a kamatvágásokat, így a mostani volt a kilencedik egymást követő hónap, amikor nem nyúlt a kamatokhoz.

Itt az MNB döntése: befagytak a kamatok Magyarországon
A döntés megfelel piaci várakozásoknak, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy hónapban romlottak a globális kockázatok, az iráni–izraeli konfliktus ugyanis ismét változékonnyá tette a nemzetközi hangulatot, miközben az inflációs folyamatok sem alakulnak a legjobban. Noha a forint meglepően jól teljesített az utóbbi két hónapban, a kockázatok mégis kizárják a kamatcsökkentések újraindítását.
Ugyanakkor nagy megkönnyebbülést jelenthet a monetáris döntéshozók számára, hogy kedd reggel, a kamatdöntés napján fegyverszünetet kötött egymással Izrael és Irán. A döntés hírére azonnal reagáltak a nyersanyagpiacok, az olaj ára az előző napi 75 dollár körüli szintről 68 dollárra esett.
Az elmúlt hetekben ez jelentette az egyik legnagyobb kockázatot a hazai inflációra nézve. A fogyasztói árak májusban 4,4 százalékkal, az elemzői várakozásoknál és a jegybank céljánál magasabban alakultak és egyáltalán nem lehetett kizárni, hogy a következő hónapokban tovább gyorsulhat az áremelkedések üteme. Június 13-án, amikor kitört a fegyveres konfliktus Irán és Izrael között, az olaj ára több mint 12 százalékot erősödött egy nap leforgása alatt,
ekkora áremelkedés egy nap alatt 5 éve nem volt példa, ráadásul félő volt, hogy itt nem áll meg.
Az iráni parlament június 23-án amerikai támadásokra válaszul megszavazta a Hormuzi-szoros lezárást, egy ilyen lépés pedig óriási károkat tudna okozni a világgazdaságban, mivel az olajkereskedelem mintegy negyede halad át a szűk 40 km-es szoroson, tehát a kínálat kiesése jelentős áremelkedést válhat ki.
A fegyverszünet azért is jó hír, mert egy sikeres blokád akár 100 forintos drágulást is hozhatott volna a benzin és a gázolaj árában Magyarországon, ami értelemszerűen magasabb, akár 6-7 százalékos inflációt eredményezhetett volna az év végén.
A vámháború azonban még nem ért véget, a Fed továbbra is kivár
Ezzel együtt a kockázatok továbbra is fennállnak, egyrészt az amerikai kereskedelempolitikai feltételek továbbra sem tisztázottak, másrészt a múlt heti FED-kamatdöntés, illetve a kommunikáció egyáltalán nem ad okot a bizakodásra. Bár Powell a korábbi ülésekhez hasonlóan a vámpolitikából következő bizonytalanságot hangsúlyozta, amely negatív hatással lehet az inflációra is, és kivárást tesz szükségessé, a piaci árazások is inkább arra utalnak, hogy két, 25 bázispontos kamatvágás jöhet idén a tengerentúlon, ami praktikusan azt jelenti, hogy szeptemberben folytatódhat a lazítási ciklus. Mindez a magyar jegybank mozgásterét is érdemben meghatározza. A forint elmúlt hetekben mutatott stabilitása is éppen annak köszönhető, hogy kamatfelár nem szűkült, úgy tűnik, hogy a befektetők is értékelik a jegybank szigorú hangvételét.
Szeptember előtt biztos nem indul el újra a lazítás
Ami a hazai kamatcsökkentések újraindítását illeti, elemzők szerint kedvező esetben szeptemberben következhet be először kamatcsökkentés, ugyanakkor nagyobb a valószínűsége, hogy csak év végén kerül majd sor a monetáris kondíciók lazítására. Az alapkamat mérséklésének egyaránt vannak belső (hazai) és külső (nemzetközi) feltételei.
- Egyrészről az inflációs folyamatokkal kapcsolatban is érdemi kockázatok állnak még fenn, jelenleg főleg az energiapiachoz kötődően, a toleranciasávba tartósan visszatérő vagy a felső széle közelében stabilizálódó infláció támogatná a jegybanki lazítást.
- Másrészről a külső környezetet nézve szükség van a geopolitikai konfliktusok enyhülésére, az USA–EU kereskedelmi megállapodás megkötésére, amelyek hiánya bizonytalanságot generál a pénzpiacokon, csökkenti a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóságot, így pedig magasabb hazai kamatszinteket tesz szükségessé.
A mai döntés hátteréről 15 órától tart tájékoztatót Varga Mihály, a jegybank elnöke, illetve azzal egy időben teszi közzé az júniusi inflációs jelentését is az MNB. Az eseményt élőben közvetítjük.



