BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Elemzők: az infláció májusban is a jegybanki célsáv közelében maradt – továbbra sincs árrobbanás

A májusi infláció 4,4 százalék lett éves szinten, enyhén meghaladva az elemzői várakozásokat. A pénzromlás ütemét elsősorban az élelmiszerek és a háztartási energia drágulása húzta felfelé, miközben a dezinflációs trend három hónap után megszakadt. Az elemzők szerint az infláció rövid távon a jegybanki célsáv közelében maradhat, érdemi lassulás csak jövő év elején várható.

Májusban kismértékben az elemőzi várakozások felett alakult az infláció mértéke, éves szinten 4,4 százalékot tett ki, miközben áprilishoz képest átlagosan 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

20250318_tesco_036_VZ Újabb termékkategóriával bővült az online árfigyelő rendszer, konzultáció, infláció
A kormányzati megállapodások visszahúzták az inflációt / Fotó: Vémi Zoltán

Az élelmiszer-infláció májusban gyorsult, 5,9 százalékra, miközben havi alapon 0,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Ez utóbbi megfelel a historikus trendeknek, elsősorban az idényáras termékek drágulásának következménye, amely tavaly nem következett be, így az élelmiszer-infláció gyorsulása a bázishatás eredménye – írta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

Habár az árrésstop továbbra is érvényben van, és korlátozza a kiskereskedelemben végrehajtható áremeléseket, a termelési lánc korábbi szakaszaiban végbemenő árváltoztatásokra nem hat, így az ipari termelői árak folytatódó növekedése, a tavalyi gyenge mezőgazdasági év hatása, valamint a világpiaci folyamatok – például a csokoládé vagy a kávé esetében – változatlanul megjelennek a fogyasztói árakban.

Ezek húzták fel az inflációt

A havi inflációt ezzel együtt is két tényező húzta felfelé:

  • egyrészt a szeszes italok, dohányáruk esetében a jövedékiadó-emelés, amely a fogyasztói árakban a készletezés miatt csak fokozatosan jelenik meg,
  • másrészt pedig a háztartási energia ára.

Az utóbbi termékcsoport havi alapon 0,8 százalékkal drágult, elsősorban a vezetékes gáz miatt. Ebben a hideg májusi idő játszotta a legnagyobb szerepet, amely miatt sokan még ekkor is fűtöttek, ami magasabb energiaszámlát eredményezett.

Ez a hatás ugyanakkor a júniusi adatból kiesik majd.

Ezzel szemben a ruházkodási cikkek havi 0,4 százalékos áremelkedése még el is maradt a historikusan jellemzőtől, a tartós fogyasztási cikkek árának stagnálása pedig megfelelt a májusban jellemzőnek.

Habár a járműüzemanyagok ára májusban is havi alapon közel 2 százalékkal mérséklődött, lekövetve a kőolaj világpiaci árát, a tavalyi nagyobb havi árcsökkenés miatt a termékcsoport kevéssé tudta visszafogni az infláció ütemét.

Ami a kedvező hatásokat kismértékben ellensúlyozta, az az üdülési szolgáltatások áralakulása volt, a belföldi üdülés ára április után májusban is havi alapon a tavalyinál nagyobb mértékben drágult.

Molnár Dániel várakozása szerint a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakulhat az áremelkedési ütem. A drogériákat érintő árrésstop csak kismértékben lassíthatja az inflációt, nagyobb változás júliusban jöhet, a kötelező akciózás kivezetése nyomán megugró élelmiszerárak bázisba kerülésével, azonban a jegybanki 3 százalékos célhoz előrejelzése szerint csak a jövő év elején térhet vissza a pénzromlás üteme, az idei év eleji, jelentős havi átárazások kiesésével. Így előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,4, míg jövőre 3,6 százalékos lehet az infláció mértéke.

A kormányzati megállapodások visszahúzták az inflációt

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az jól látható volt, hogy a mostani infláció becslése a sok, egymással ellentétes irányú hatás miatt meglehetősen nehéz volt. Az inflációra a következő tényezők hatottak májusban:

  • Bázishatás: tavaly májusban havi alapon 0,1 százalékkal csökkentek az árak, így már egyhavi alapon változatlan árszínvonal is felfelé húzta volna az éves alapú árindexet.
  • Az üzemanyagok ára egy hónap alatt 1,9 százalékkal csökkent, ez 0,1 százalékponttal húzta vissza a havi alapú inflációt. Az árcsökkenésben az alacsony olajáraknak és a gyenge dollárnak volt szerepe.
  • A háztartási energia egy hónap alatt 0,8 százalékkal drágult – ebben közrejátszott a hideg május és az ebből következő magasabb energiafogyasztás – itt azonban Molnár Dániel nagyobb növekedést várt.
  • A kormányzati megállapodások – bankszektor, biztosítók, telekommunikációk – visszahúzták az inflációt.
  • Az élelmiszerek havi alapon 0,6 százalékkal, míg éves alapon 5,9 százalékkal drágultak, azaz bár az árrésstop visszafogja a termékcsoport drágulását, az továbbra is jelentős. Éves összevetésben több élelmiszernél kiugró drágulás látható (tojás 26,0, étolaj 25,3, liszt 25,0, kávé 22,5, csokoládé és kakaó 22,3 százalék). Közel harmadával olcsóbb lett ugyanakkor a margarin.
  • A forint bár a korábbinál stabilabb, de éves alapon így is gyengült 4,3 százalékkal.
  • Az importált infláció alacsony, az eurózóna inflációja májusban mindössze 1,9 százalékot tett ki.

Az élelmiszerek drágulásán kívül még két termékcsoport áremelkedését érdemes kiemelni: a szolgáltatások drágulása éves alapon továbbra is jelentős, 5,9 százalék, bár itt az előző három hónap havi alapú áremelkedése legalább már minimális volt – noha ez sem magától történt, hanem némi kormányzati beavatkozásra. Folyamatosan gyorsul viszont a szeszes italok, dohányáruk drágulása – ez éves alapon az áprilisi 6,3 százalék után májusban 7,3 százalékot tett ki. A közgazdász szerint összességében tehát az infláció májusban sem volt nagyon magas, de a jegybanki célsávon kívül tartózkodott,

így azt sem állíthatjuk, hogy egy olyan inflációs szintet látunk, amellyel megelégedhetünk.

A piaci várakozásoknál magasabb inflációs szint nyomán a kamatcsökkentési várakozások az eddigi szokásoknak megfelelően egy darabig ismét kiárazódnak, ami a forint erősödéséhez vezet – az adat megérkezését követően a forint be-benézett a 400-as szint alá.

Ezért kellett beavatkoznia a kormánynak: az élelmiszerek már kimutathatóan olcsóbbak lettek, és jön a többi

A KSH adatai szerint az áprilisi 4,2 százalék után májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek. Az árréscsökkentés azonban továbbra is védi a családokat és a nyugdíjasokat, az érintett élelmiszerek 19,6 százalékkal lettek olcsóbbak, míg a drogériai termékek ára 26,9 százalékkal lett kedvezőbb. A júniusi inflációban már látható lesz a drogériák árréscsökkentése.

A következő hónapban az inflációs szint a mostani körül alakulhat, majd a jegybanki célsáv tetejére csökkenhet. Az infláció letörése szempontjából kedvező hír az elmúlt hetek stabil, minimálisan erősödő forintárfolyama. Az árrésstop Regős Gábor várakozása szerint a következő év közepéig fennmarad, hiszen a kormányzati megállapodások az egyes szektorokkal is eddig vannak érvényben. Fontos azonban, hogy

az árrésstop nyomán más termékek ára ne növekedjen, erre a kormányzatnak oda kell figyelnie, különösen most, amikor az árrésstop meghosszabbítását követően ennek kockázata megnőtt.

Érdekes fejlemény az inflációs adatokban

Májusban megtört a dezinfláció, ami elsősorban az élelmiszerek várt feletti emelkedésének volt betudható – írta az MBH Bank közleményében Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző és Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója. Kiemelték:

ezzel megtört a három hónapja tartó mérséklődő trend az inflációs mutatóban, és a jegybanki célsávtól is távolabb került.

Az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében vegyesen alakultak a mutatók, az élelmiszerek esetében mind havi, mind éves szinten emelkedett az áremelkedési ütem az árrésstop ellenére, a szolgáltatások esetében a havi mutató csökkent és az éves ráta is tovább mérséklődött.

Eközben egy fontos fejleményre hívták fel a figyelmet: a házon kívüli étkezés – amelyet a KSH az élelmiszereken belül számol el – idén hónapról hónapra elég jelentősen, a tavalyinál érezhetően gyorsabban drágul. Eközben a súlya az inflációs kosárban is egyre jelentősebb: a 2021-es 3,4 százalék körüli értékről a kategória súlya az idei évre 8,7 százalékra nőtt, ami az üzemanyagokénál is nagyobb, és a 30 százalék körüli súlyú teljes élelmiszerkosár negyedét is meghaladja, így a hatása egyre jelentősebb.

A kormányzati bejelentések szerint augusztus végéig mindenképpen érvényben maradnak az árréskorlátozó intézkedések, addig az élelmiszerek egyszeri, ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. Sőt:

egyre inkább azzal érdemes számolni, hogy az intézkedés tartósabban velünk maradhat, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg.

A csökkenő olaj- és energiaárak és a gyenge növekedési, illetve munkaerőpiaci adatok a dezinflációnak kedveznének, de a szolgáltatások éves árindexe a következő hónapokra előretekintve is magas maradhat.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.