Beárazta a gázolajpiac a háborús kockázatot

Látja a piac, hogy a Hormuzi-szorosban tegnap történt tartályhajó-baleset egy navigációs probléma, és nem a háborús helyzet része. Ezért – magyarázta a Világgazdaságnak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára – az eseményre történt drágulás után máris csökken a Brent nyersolaj ára. Fizikai ellátási probléma továbbra sincs, az olaj- és az üzemanyagpiac a helyén kezeli a történteket. Azonban érdemes a hazai nagykereskedelmi üzemanyagárak hátterét megismerni.

Üzemanyagpiac: tovább drágul a gázolaj

Ugyanis a benzin és a gázolaj árának egymáshoz való alakulása nem követi a szokásos trendet. Más években a benzin már többe kerül a gázolajnál a turizmus beindulása miatt. Ez most nincs így, csütörtöktől pedig komoly gázolajdrágulás várható a nagykereskedelemben, aminek hatása természetesen megjelenik a benzinkutaknál is. (A benzin literenkénti ára 4, a gázolajé 8 forinttal nő a Holtankoljak szerint.) A MÁSZ főtitkárának magyarázata szerint a trendben történt fordulat az Oroszországból korábban érkezett gázolajra kivetett uniós szankciókra vezethető vissza. Akkor az volt a megoldás, hogy az uniós felhasználás 15-20 százalékát kivető orosz alapgázolaj-importot közel-keleti termék váltotta fel. Ma is ez az uniós gázolajellátás gerince. Az alapgázolaj elsősorban

• Szaúd-Arábiából,
• Kuvaitból
• és Katarból

érkezik, a Hormuzi-szoroson keresztül. Azonban amióta a szoros ki van téve a háborús kockázatoknak, csökkent az ott áthaladó hajók száma is. Lényegében ezt a kínálatszűkülést és kockázatot árazza be most a piac – mutatott rá Grád Ottó – és ez jelentkezik a magyarországi üzemanyagárakban is. A szakértő azonban itt ismét hangsúlyozta, hogy a fizikai ellátással nincs probléma, nem kell kongatni a vészharangot.

A közel-keleti konfliktus üzemanyagpiaci hatásairól a MÁSZ főtitkára tegnap részletesen is nyilatkozott a Világgazdaságnak. Egyebek között jelezte: a piac különösen megnyugtató jelként értékelte, hogy Irán nem zárta le a Hormuzi-szorost. Ez ugyanis kulcsfontosságú vízi útvonal a globális olajkereskedelem szempontjából. Azon halad át a világon felhasznált olaj közel ötöde, például az Arab-félsziget keleti oldalán felhozott kuvaiti és katari olaj. A konfliktus miatti fizikai kockázat ezért éppen a szoros lezárása lenne, de ezt az Egyesült Államok aligha engedné.