Az idei dinnyeszezon megmutatta: az önellátásunk is veszélybe kerülhet

Az utóbbi két-három évben elértük azt az értékesítésben és az árakban is, hogy a termelőknek kedvük volt a görögdinnye termesztéséhez, ami abban is megnyilvánult, hogy évről évre növekedtek a termőterületek – utalt az idei dinnyeszezon kiinduló állapotára Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) elnöke. Ezekben az években az időjárás nagy részben a termelőknek kedvező volt – tette hozzá. Az idei időjárás viszont majdnem egész Európában olyan anomáliákat okozott, ami a termelést és az értékesítést is felborította.

„Kezdődött azzal, hogy a hideg idő alatt nem tudtuk időben kiültetni a palántákat, majd június második felében 40 fok körüli kánikula és légköri aszály sújtotta a növényeket” – sorolta. Így július elején nem lehetett elkezdeni a görögdinnye értékesítését, és csak 12-e körül volt már olyan mennyiségű magyar görögdinnye a piacokon, hogy az egész országban meg lehetett találni. Eben az időszakban viszont eléggé lehűlt a levegő, ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem az exportpiacokon is – Münchenben ebben az időszakban 14 fokos nappali csúcshőmérséklet is előfordult. Ráadásul nemcsak nálunk és a számunkra fontos felvevőpiacot jelentő német, cseh és lengyel területeken volt hűvös, hanem az olasz és a spanyol dinnyetermelőknek is fontos exportpiacokon.

A különböző termőkörzetekben a dinnyék „összeértek”, nagyon sok felhalmozódott a piacon, miközben a kereslet az időjárási okok miatt csökkent. Az olasz és a spanyol termelők olyan piacokon is megjelentek – például Lengyelországban –, ahol korábban a távolság miatt nem voltak jelen, ráadásul ezek hagyományosan a magyar dinnye exportpiacai is, így a magyar termékek exportja is visszaesett.

Az időjárás keresztbetett a dinnyeszezonnak is

Mindezek folyományaként egész Európában nyomott árak alakultak ki. Ez persze igaz volt a hazai üzletláncokra is, amelyek számára akár a szezon közepén is adott lett volna az olcsó import lehetősége. Göcző Mátyás ugyanakkor problémásnak találja, hogy az üzletláncok versenyében nem a termékkel, illetve a kiszolgálás minőségével, hanem a minél alacsonyabb árral próbálják meg becsalogatni a vásárlókat. Az MDE egy felhívásban már július közepén „nyomatékosan megkérte” a kiskereskedelmi láncokat, hogy a rossz időjárás miatti akcióikat – amelyek ellen önmagukban nem emeltek kifogást – „korrekt, rendes áron” hirdessék meg, a fogyasztók és a termelők érdekeit egyaránt szem előtt tartva.

Az MDE elnökének értékelése szerint ez nem sikerült, a termelői érdek elsikkadt a sokszor 149 forintos kilónkénti áron meghirdetett akciókban. A termelők számításai szerint ebben a szezonban a 200 forint alatti kilónkénti ár már veszélyezteti a magyar görögdinnye-termelés további ilyen szinten való fennmaradását. Ez ugyanis már veszteséget jelent a termelőknek, így

– jelentette ki Göcző Mátyás. Márpedig akkor a fogyasztók érdekei is sérülnek.

Jó esetben megkapták az önköltséget

Tény, hogy idén a szezon közben tapasztalható nyomott árakra hivatkozva több termelő is úgy nyilatkozott, hogy ezek után felhagy a dinnyetermesztéssel. 

Hiába voltak meg a kötésszámok, a termések nem nőttek meg olyan mértében, mint az egyébként elvárható lett volna. Idén körülbelül 

• 25 százalékos a terméskiesés, és ezt tetézték 
• az alacsony felvásárlási és 
• fogyasztói árak. 

Az MDE elnöke szerint ilyen árakkal jó esetben csak a dinnyetermelés önköltségét – ami technológiától függ, de hektáronként 4-5 millió forint lehet – tudták csak megtermelni. Ezenfelül azonban még vannak egyéb költségeik is ahhoz, hogy az áruházláncokba piacképesen kerüljön be a dinnye.

Göcző Mátyás szerint – bár az idei év után inkább a területcsökkenés veszélye áll fönn – az is elképzelhető, hogy nem kell már a jelenleginél sokkal nagyobb termőterület, de az fontos, hogy a megtermett árut is biztonsággal el kell tudni adni. Jelenleg 3600-3700 hektáron termesztenek görögdinnyét, és közel 700 hektáron sárgadinnyét.