Hiába keresik a vevők, rendszeresen elfagy a magyar kajszi, de most kutatás indul a fagytűrő fajták nemesítésére

Az elmúlt években rendre nehézséget okoztak a tavaszi fagyok a hazai kajszitermesztőknek, de az idén olyan súlyos kárt szenvedtek az ültetvények a tavaszi virágzáskori időszakban bekövetkezett tartós lehűlés és a fagyos időszak miatt, hogy a termés 70-95 százaléka megsemmisült. A fagy nem csak a magyar kajszit sújtotta, Európa legfontosabb kajszitermesztő országaiban is nagy károkat okozott a tavaszi lehűlés, a fagy hatásának a mértéke azonban itthon a legnagyobb. Ennek egyik oka, hogy a hazai kajsziültetvényeink döntő része a kajszi számára ökológiailag kevésbé alkalmas vagy telepítésre alkalmatlan termőhelyre kerültek – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.

Magyarországon mintegy ötezer hektáron termesztenek kajszibarackot, a legfontosabb termőtájak

• Pest,
• Bács-Kiskun,
• Borsod-Abaúj-Zemplén,
• Somogy és
• Tolna

vármegyékben összpontosulnak. Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés. A 2013–2020 közötti időszakban még 4000 hektárról 5700 hektárra nőtt az ültetvények területe.

Jön a fagytűrő magyar kajszi?

Az évről évre jelentkező súlyos fagykárok miatt az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat. Míg 2018 előtt évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott a betakarított mennyiség, 2023-ban csupán 6-8 ezer tonna kajszi termett az országban.

A cél az lenne, hogy az ágazat érje el az évi 50 ezer tonnás termést, amivel a hazánkba érkező évi háromezer tonnás importot is csökkenteni lehetne. A kajszi nagyon kedvelt gyümölcsfajunk, a fogyasztók és a feldolgozóüzemek körében is, a megfelelő minőségű gyümölcsök gond nélkül, jó áron értékesíthetők. Ezért a kajszitermesztés növelését szorgalmazni kell, a termelőket, gazdálkodókat korszerű, jövőbe mutató valós szakmai információkkal kell ellátni.

Mindezt azt támasztja alá, hogy a hazai gyümölcstermesztés és azon belül is kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajaink eredményes és gazdaságos termesztéséhez átfogó, szakmai megalapozottságon nyugvó újjászervezésre van szükség.

Az idén megjelent gyümölcstelepítést, felújítást, korszerűsítést támogató pályázat remek lehetőséget nyújt, hogy gyümölcstermesztésünk megújulhasson.

A termőhelyválasztásban nem szabad hibázni 

A termésbiztonság elérése érdekében kulcsfontosságú szerepe van a megfelelő termőhely kiválasztásnak, az aktív fagy- és jégvédelemnek és az intenzív termesztéstechnológia alkalmazásának. Idén elindul egy átfogó kutatás-fejlesztési projekt a NAK szakmai koordinálásával, egyetemi, kutatóintézeti és termelői együttműködéssel. A cél, hogy rendelkezésre álljanak a hazai klímának és termőhelyi adottságoknak megfelelő, jól teljesítő fajták, valamint az ehhez tartozó termesztéstechnológia – ezzel biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű egységes árualapot a fogyasztók és a feldolgozó üzemek számára.

Egy fajtát – és ez különösen igaz a korai virágzású kajszira – csak megfelelő, többéves gazdasági értékmérő vizsgálatok után szabadna üzemi termesztésbe állítani. A fő probléma, hogy a fajták döntő részét a mediterrán országokban nemesítették, ahol elsődleges szempont a minél korábbi érés. Ennek alapja a rövid hidegigény és mélynyugalmi időszak, ami általában korai virágzással is párosul, de ez a magyar termőtájakon óriási kockázatot jelent. Ezért – akár állami szabályozással – el kell érni, hogy csak az előzetes, többéves vizsgálatokon átesett és így a hazai körülményeknek megfelelő fajtákat lehessen telepíteni, főleg állami pályázati forrásból.