Trump takaréklángra küldte a kínai ipart – még a bérekhez is hozzányúlnak

Mike Csaj esete jól leírja az ázsiai óriásra jellemző helyzetet: a konyhabútorgyártó nagyjából harmadával csökkentené bérköltségeit, hogy versenyképes maradjon a többi gyártóval szemben, amelyek az amerikai vámok miatt immár Ausztráliában próbálkoznak.  

Csaj a világjárvány óta már a felére, 100 főre csökkentette munkaerő-állományát, és azt mondja, nincs több lehetősége a létszámleépítésre. Ehelyett lerövidíti a műszakokat, és fizetés nélküli szabadságra küldi a dolgozókat. 

– mondta az 53 éves férfi, a Cartia Global Manufacturing vezetője.

Az adatokon még nem látszik a mélyrepülés

Egyelőre nem lódult meg, 5 százalék körül maradt a munkanélküliségi ráta, és ugyan újabb 90 napra rögzítették 30 százalékon a vámok szintjét, a közgazdászok szerint az ipari többletkapacitás csökkenti a munkavállalók jövedelmét, aláássa a jövőbe vetett bizalmukat, és arra készteti őket, hogy kevesebbet költsenek, azaz defláció veszélye fenyeget.

Alicia García-Herrero, a Natixis vezető ázsiai–csendes-óceáni közgazdásza szerint a kínai feldolgozóiparban dolgozók szenvednek. Csökkentik a bérüket, és nem válnak munkanélkülivé, de fizetés nélküli szabadságra küldik őket, vagy jóval  kevesebb órát dolgoznak. 
Az Egyesült Államokba irányuló kínai export júliusban 21,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az Európai Unióba irányuló export 9,2 százalékkal, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe irányuló export 16,6 százalékkal, az Ausztráliába irányuló pedig 14,8 százalékkal nőtt.

Ebben a helyzetben

Dave Fong, aki három dél-kínai gyár társtulajdonosa, a Reutersnek azt mondta, az alkalmi munkásokat részesítik előnyben, mert nem kell nyugdíjat vagy biztosítást fizetniük nekik. Az órabér közben átlagosan 14 jüanra csökkent a korábbi 16-ról.

Alig van munka, az sem fizet jól

Alan Csang 2021 óta vállal ruhagyárakban munkát Datangban. Évekkel ezelőtt napi 400 jüant is hazavitt, most jó, ha 200-at megkap. Júliusban mindössze 14 napot dolgozott, ami aggasztja, mivel minden évben 10 ezer jüant kell előteremtenie fia óvodai díjára. A fiú a nagyszülőkkel él Csang szülővárosában.

A technológiai központban, Sencsenben sem jobb a helyzet. Akit egyáltalán behívnak, az folyamatosan állásinterjúkra jár, de a hirdetésekben szereplő körülmények, adatok sem mindig felelnek meg a valóságnak, azaz a munkaadók igyekeznek szépíteni a meghirdetett pozíciókat.

Richard Yarrow, a Harvard Kennedy School egyik munkatársa szerint ha tovább szűkítik a feldolgozóipari béreket, az az egész gazdaságban deflációs nyomást okoz majd. Ez egyre nagyobb probléma lesz, amelyet elsősorban az alacsonyabb képzettséget igénylő munkások helyzetének romlása idéz elő.