késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bikainvázió a vágóhidakon – kétszer annyit vágtak le belőlük, mint egy évvel korábban
A második negyedévben is tartotta növekedési ütemet a magyarországi szarvasmarhavágás, azon belül is a bikák vágása. Az első három hónaphoz hasonlóan éves alapon 26,1 százalékkal több marha került a vágóhidakra. Ez 50,3 ezer darabot jelent, élősúlyban 27,1 ezer, hasított súlyban pedig 14,6 ezer tonnát. Ez a darabszámnál nagyobb növekedési ütem, hiszen az élősúly 33, a hasított súly pedig 38 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi értéket – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból.
A levágott szarvasmarhák 53 százaléka tehén, 32 százaléka bika volt, de ha az előző év első hat hónapjához viszonyítunk,
- a tehenek vágása 7,4,
- az üszőké 15,7, míg
- a bikáké még erőteljesebben, 98,6 százalékkal
emelkedett a darabszám alapján 2025 első fél évében.
Tovább pörög a bikák vágása
A KSH adatai szerint Magyarország a mintegy 19,5 ezer tonnás export mellett közel 3 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált 2025 első hat hónapjában. Az export 47, míg az import 75 százalékkal esett vissza a tavalyi első hathavi értékhez képest – ez az ütem is gyakorlatilag megegyezik az első negyedéves csökkenés mértékével. Az élőmarha-export főként Horvátországba, Lengyelországba és Koszovóba irányult, a kivitelnek több mint a fele került a három célországba. Az import még koncentráltabb volt: a behozatal 62 százaléka érkezett Csehországból, Lettországból és Litvániából.
A KSH előzetes adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 876,2 ezer darab volt 2025. június 1-jén. Az állomány mérete 2024 júniusához képest 12,5 ezer darabbal, 2024 decembere óta több mint 15 ezerrel bővült. A tehenek száma 403,6 ezer volt idén június 1-jén, alig 1 százalékkal, háromezer darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tavaly decemberben éves alapon még a tehénlétszám is növekedést mutatott, az állomány csökkenésében viszont nagy szerepe van a ragadós száj- és körömfájásnak.
Pestistől a himlőn át a lépfenéig: állatbetegségek vírusai keringenek körülöttünk
Hatalmas gazdasági károkat okozni képes állatbetegségek sora kering Magyarországon, illetve a környékünkön. Az idén olyan betegség is megjelent, amelynek eddig nyoma sem volt Európában sem, és visszatért a rettegett ragadós száj- és körömfájás is.
Eközben növekedett a sertésvágások száma is, idén június végéig 2,417 millió sertést vágtak le, 3,6 százalékkal, 85 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A levágott állatok élősúlya összesen 291,4 ezer tonna, hasított súlya 234,2 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly 5, illetve 4,9 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét.
A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első félévi 31,3 ezerről – 21,5 százalékkal – 38,1 ezer darabra emelkedett a január–júniusi időszakban.
Az élő sertés exportja mennyiségben 21 százalékkal, az import pedig 48 százalékkal csökkent 2024 azonos időszakához képest. Az export 13,3 ezer tonna, az import 19,2 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jelentősen meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Horvátországból, Szlovákiából és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Moldovába és Ausztriába irányult.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,85 millió darab volt 2025. június 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 3,8 százalékkal, 103 ezer darabbal haladta meg a 2024. júniusi létszámot, míg a 2024. decemberit közel 46 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 174,4 ezer volt 2025 júniusában, az állomány egy év alatt 12 ezerrel bővült, ami 7,4 százalékos gyarapodás.
Juhból 18,8 ezret vágtak az idei első fél évben a hazai vágóhidakon, ami 15,5 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A KSH adatai szerint a juhállomány 885,5 ezer darab volt június 1-jén, 33,2 ezerrel, 3,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2025 júniusában 679 ezer volt, azaz 18 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Nagy a visszaesés a víziszárnyasoknál
Baromfiból 113,7 millió darabot vágtak, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 349 ezer tonna, vágott súlya pedig 262 ezer tonna volt ebben az időszakban. A vágóhidakra került baromfik 89 százaléka volt csirke, amelyből 101,1 milliót vágtak, vagyis 5,4 százalékkal többet, mint 2024 első fél évében.
Drasztikusan, 55,5 százalékkal csökkent viszont a vágókacsák vágása,
ezekből 7,8 millió került a vágóhidakra. A libavágások száma ennél mérsékeltebben, de szintén jelentősen, 14,7 százalékkal esett vissza, 865 ezer darabra. Pulykából közel 2,6 millió darab került a vágóhidakra, 4,5 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 6,9, a pulykáé 2,3 százalék volt.
A KSH előzetes adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya közel 31,2 millió darab volt 2025. június 1-jén, ami 1,1 millióval, 3,4 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi érték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.