késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Végső ítéletet mondtak a magyar utakról: most kiderült, milyen állapotban vannak igazából – Lázár János tudja, mit kell tennie
Továbbra is erősen kifogásolható a magyar utak állapota: bár a javulás folyamatos volt az utóbbi 15 évben, tavaly is minden második kilométer felújításra szorult – ez derült ki a Magyar Közút nemrég közölt adataiból.
Magyar utak állapota: végső ítéletet mondtak
Az állami közútkezelő évente osztályozza a hazai utakat keréknyomvályú-mélység, teherbírás, egyenetlenség és burkolatállapot szerint jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz kategóriába sorolva. Míg nyomvályúmélyedés és egyenetlenség terén látható a javulás 15 év alatt, addig a burkolatállapot esetében kevesebb ok van az örömre:
a Magyar Közút kezelésébe tartozó 30 ezer kilométernyi állami közúthálózat 53,8 százaléka volt tavaly rossz és nem megfelelő állapotú, összesen 13 274 kilométer pedig azonnali beavatkozást igényelne. Ráadásul minimálisan még romlott is az arány tavalyelőtthöz képest.
A számokból viszont az is kiolvasható, hogy a költségvetési nehézségek ellenére az útfelújítások nem álltak le teljesen, legalábbis erre utal, hogy a jó és megfelelő állapotú utak aránya 2023-ban 32,6 százalék volt, 2024-ben pedig már 33,5 százalékot tett ki. Legjobb minősítést tavaly a magyar utak 27,2 százaléka, 8200 kilométer kapott, ami 2019-hez képest 1800 kilométerrel, 2013-hoz viszonyítva 5500 kilométerrel több.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy nagyon mélyről indult az állami közútkezelő.
2013-ban 60 százalék volt a rossz és nem megfelelő állapotú utak aránya Magyarországon, a jó és megfelelő osztályzatba az úthálózat mindössze 8,6, illetve 6,1 százaléka tartozott. Egyébként a legnagyobb javulást évtizedes viszonylatban a Magyar Közút 2021–2022-ben regisztrálta, akkor mintegy kétezer kilométer fő- és mellékúthálózat újult meg, ami a mostani számokban is visszaköszön.
Jöhet egy újabb felújítási boom hamarosan
Az autósok számára jó hír, hogy az állam is pontosan tisztában van azzal, hogy milyen problémát jelent Magyarországon a leromlott úthálózat minősége. Lázár János építési és közlekedési miniszter a legutóbbi közlekedésinfón egyenesen ramatynak nevezte a magyar utak állapotát. Hogy ebben a jövőben változás következhet, azt a kormány beruházási listája is megerősíti.
A beruházási keretprogramot még augusztusban bocsátotta társadalmi egyeztetésre az építési és közlekedési minisztérium, amely összesen 1300 tételt tartalmaz, kezdve az egészségügyi, rendvédelmi célú fejlesztésektől a kulturális és agrárberuházásokig.
Azonban egyetlen területre sem szán annyit a kormány, mint a magyarországi közúthálózatra. A 47 ezer milliárd forint értékű beruházási csomagból számításaink szerint 22 ezermilliárd célzottan az egyes-kettes számú főutak, elkerülő utak, hidak, mellékutak rekonstrukciójára, négynyomúsítására és fenntartásra irányul.
A legnagyobb tétel a járási székhelyek elérhetőségét javító projektelem, amelyre 4538 milliárdot tervezett be az Építési és Közlekedési Minisztérium, és ezt már 2025. január elsejétől. De nem volt szűkmarkú a szaktárca a többi közútfejlesztés kapcsán sem:
- az 51-es főút rekonstrukciós munkálataira több mint 300 milliárdot,
- a 4. sz. főút burkolaterősítésére Szolnok és Püspökladány között 160 milliárdot,
- 8-as főút Herend és Devecser közötti négynyomúsítására 160 milliárdot,
- a 37-es főút fejlesztésére Szerencs és Sátoraljaújhely között 75 milliárdot szán,
- a 32-es főút 11,5 tonnás burkolatmegerősítésére Jászberény és Szolnok között 105 milliárdot,
- a 34-es főút Tiszafüred és Fegyvernek közötti etapjára 118 milliárdot tervez elkölteni,
- de jut a 68-as főút 85 kilométer hosszúságú felújítására 115 milliárd, illetve
- a 441-es Cegléd és Nagykőrös közötti szakaszára is 65 milliárd.
Az utóbbi három út felújítása a rövid távú tervek között szerepel, mivel ezeket 2030-ig valósítaná meg a minisztérium.
A magyar költségvetés adhat pénzt a közutakra
Persze az igazi kérdés, hogy minderre miből lesz a forrás, a beruházási lista ugyanis csak keretprogram, nincs megjelölve a forrásoldal. Évente nagyságrendileg minimum 1600-1700 kilométert kellene felújítani ahhoz, hogy tíz éven belül érezhető változás álljon be a közúthálózat minőségében. A beruházási keretprogram nagysága és az ahhoz rendelt forrástömeg épp azért meglepetés, mert Lázár János egy korábbi közlekedési infón a Világgazdaság kérdésére azt mondta, részben van meg a fedezet ekkora mennyiségű útfelújítás kivitelezéséhez.
Lázár állítása szerint megpróbálta feléleszteni az útalapot, amely 1998-ig volt Magyarországon, ám állítása szerint az akkori pénzügyminiszter „elzavarta”. Most a legújabb próbálkozása a Nemzeti Útdíjfizetési rendszer Magyar Közúthoz való rendelése. Hogy ennek tudható-e be, nem tudni, de nemrégiben a miniszter ígéretet tett egy nagyobb volumenű útfelújításra.
Most rendeltem meg egy százmilliárdos útfejlesztést, ami érezhető változást fog hozni idén ősszel és jövő tavasszal
– mondta a miniszter a Lázár Live egyik adásában augusztus közepén. A tárcavezető a közutak állapota kapcsán elismerte, vannak elmaradások, de jelezte, hogy az erőforrásokat most erre a területre próbálja átcsoportosítani.
A Magyar Közút eközben kiírt egy 600 milliárdos keretmegállapodást, amely a következő évek útfejújításait tartalmazza. Mivel a közútkezelő először a keretmegállapodást köti meg, csak az azt követő versenyújranyitás után indulhatnak el a konkrét útfelújítások, ez leghamarabb október-november tájékán lehet reális.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.