Orosz gáz Magyarországon: Putyin mindenkit meglepett, három esély maradt – nem csak a Török Áramlatra kell figyelni, az LNG is kulcskérdés

Kettőről gyorsan háromesélyessé vált Magyarország orosz földgázzal való ellátása. Az első esély, azaz a magyar kormány által is támogatott forgatókönyv szerint hosszú távon is vásárlunk vezetékes orosz gázt a más forrásúak mellett. A második, az Európai Bizottság által kikényszeríteni kívánt változatban 2027. szeptember 30. után egyáltalán nem importálunk orosz forrásból, harmadikként pedig most az merült fel, hogy Oroszország akár azonnal is leállíthatja az európai gázexportját. Ez utóbbiról Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tegnapi interjúban beszélt, hangsúlyozva, hogy a döntés nem politikai, hanem kizárólag gazdasági szempontokon múlik. Orosz cseppfolyós gázt (LNG) egyébként is csak 2026. április 25-ig fogadhatnának az európai vevők a brüsszeli terv szerint.

Az orosz LNG-stop is fájna

Oroszország európai gázexportjának azonnali leállítása akár egyszerre is jelentheti az LNG és a vezetékes kivitel stopját. Az LNG visszatartása annak alapján Magyarországot közvetlenül nemigen érinti, hogy hivatalos információ nincs ilyen orosz importunkról. Sőt, Magyarország cseppfolyósgáz-vásárlásai éppen az orosz importnak való kitettség csökkentését szolgálják.

Ugyanakkor nincs „made in…” felirat sem a Horvátország és az Ausztria felőli vezetéken érkező földgázon. Bár a gáz „világpiaci” eredetét elsősorban a Horvátország felőli behozatal kapcsán halljuk, 2025 január 1. óta már az Ausztria felőli import sem lehet hivatalosan orosz eredetű. Azért nem, mert az orosz gáz Szlovákián és Ausztrián át vezető útját Ukrajna a múlt év első napjával leállította azzal, hogy nem hosszabbította meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó szerződését. Tehát, ami most Ausztria felől bejön, az

• oda valamely nyugat-európai LNG-kikötőből érkezett,
• a kikötőbe pedig cseppfolyós formában egy tankeren
• bárhonnan, akár éppen Oroszországból.

Az LNG eredetét érintő kétely főleg az azeri importunk esetében merülhet fel. Összességében tehát Magyarország mégiscsak megszorítva érezhetné magát, ha leállna az orosz LNG exportja. Igaz, közel sem annyira, mint a többi európai vevő.   

Szűkülne a piac – az Egyesült Államok hátradőlhet

Az árakkal szinte biztos, hogy baj lenne. A vevők már most is érzik a közel-keleti konfliktus fő gázpiaci következményét, vagyis hogy Katar leállította az LNG előállítását és kivitelét. Az orosz LNG visszatartása az így kialakult kínálati hiányt erősítené. Az emiatti drágulás pedig minden vevőt fenyeget. Magyarország esetében az MVM-et, a neki eladó kereskedőkön keresztül.

Számíthatna azonban Európa – vele Magyarország 0 az Egyesült Államokból érkező LNG-re. Az USA hivatalos narratívája amúgy is az, hogy Európa inkább tőle vásároljon gázt, ne Oroszországtól, milyen jó is lesz akkor! Ám sajnos a texasi palagáztermelők épp most érezték a közel-keleti konfliktusra visszavezethető drágulás ízét. Eszük ágában sincs többet termelni és exportálni, ha akkor is megvan a pluszbevételük, ha csak malmoznak. Persze, a hivatalos magyarázatuk nem ez. Az USA segítőkészsége kapcsán érdemes felidézni, hogy az amerikai LNG kivitele a 2022-es energiaválság idején, vagyis akkor lendült be igazán, amikor drágán lehetett eladni az amerikai gázt Európában. Igaz, az újvilági gáz európai súlya folyamatosan, nő, és most a gáz ára is vonzó lehet az eladóknak.

Mi lesz a vezetékes szállítással?

Vlagyimir Putyin bejelentése nem kiemelten az LNG-re, hanem általában a földgázra vonatkozott. Mint az orosz Vesztyi idézi:

„Áttérhetnénk a megnyíló piacokra, és ott megvethetnénk a lábunkat.” Közölte még, hogy utasítani fogja a minisztertanácsot és az olaj- és gázipari vállalatokat, hogy dolgozzák ki ezt a forgatókönyvet, ragaszkodva ahhoz, hogy nincs politikai szempont, csak gazdasági.

Magyarország gázellátása döntően a Török Áramlat vezeték által táplált szerbiai csövön érkező importon alapul. A Török Áramlatot azonban ukrán merényletek fenyegetik az orosz elnök korábbi közlése szerint, ahogyan az Afrikába tartó Kék Áramlatot is. Kedden ráadásul támadás érte az orosz LNG-vel megrakott Arctic Metagas hajót a Fekete-tengeren.

A magyar ellátás alapja egyelőre a vezetékes orosz gáz  

Magyarországnak 2037-ig szóló hosszú távú megállapodása évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz vezetéken történő vásárlásáról szól. A szerződés csak a Szerbia és az Ausztria felőli behozatalt rögzíti, az ukrajnait kihagyta, holott akkor (2021-ben) még élt az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás. Ukrajna nem véletlenül maradt ki: Oroszország a Török Áramlattal éppen keleti szomszédunkat akarta kihagyni az értékláncból, ahogyan azt korábban az Északi Áramlat bevetésével Lengyelországgal tette. Ám hiába maradt ki az ukrán tranzit a hatályos magyar–orosz szerződésből, Magyarországnak így is fájt az ukrajnai tranztimegállapodás 2025-től hatályos megszűnése, mert megszűnt egy pótlólagos, illetve alternatív beszerzési iránya.

Az alternatív beszerzés döntően LNG-t takar, ilyen importra pedig Szlovénia kivételével elvben minden szomszédos ország felől számíthatunk. A gyakorlatban Ukrajna felől most pont nem. Bár keleti szomszédunk szervezi Bulgárián és Románián át a gázellátását, abból aligha jutna a magyar piacra. Szlovákia felől lengyelországi LNG-kikötőkből kaphatna Magyarország LNG-t. Bár pillanatnyilag fordított irányú a szállítás: a gáz Magyarországról Szlovákiába, onnan jórészt Ukrajnába tart, de pont ez a tranzit állna le az orosz gázexport stopja esetén. Ígéretes lehet a Románia felőli gázimport növelése, amely romániai és világpiaci gázt is takarhat.

Peszkov nyugalomra int

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter épp tegnap kért garanciát Vlagyimir Putyintól (a közel-keleti konfliktust említve) arra, hogy stabil marad az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítása. „Azért jöttem, hogy meggyőződhessem, és garanciát kaphassak arra, hogy a mostani válságos időszakban is rendelkezésre állnak a magyar energiabiztonsághoz szükséges olaj- és földgázmennyiségek, és azokat Magyarországban változatlan áron le is fogják szállítani” – mondta egyebek mellett. Nem tudni azonban, hogy e szállítások hogyan tarthatók fenn, ha megsérül a Török Áramlat, vagy pláne akkor, ha Oroszország úgy dönt, hogy nem szállít Európába gázt. 

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a külügyér oroszországi látogatásakor Vlagyimir Putyin orosz elnök garanciát adott arra, hogy az orosz földgáz- és kőolajszállítások a nemzetközi energiaválság ellenére változatlan áron érkeznek. Szijjártó Péter szerint ez biztosítja az energiaellátás stabilitását és a rezsicsökkentés fenntartását.

– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában, ahol tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A külügyminiszter bejelentette, hogy az orosz fél vállalta a hatályos szerződések alapján a szállításokat, változatlan áron. A bejelentés különösen jelentős a globális energiapiac jelenlegi bizonytalansága miatt, amelyet többek között az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása okoz.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára ma bejelentette, hogy még nem zárultak le azok a megbeszélések, amelyek szerint Oroszország esetleg kivonulna az európai gázpiacról. Vlagyimir Putyin egyelőre csak utasította a kormányt az ügy megfontolására. Hozzátehetjük, Oroszország sem tud az egyik napról a másikra a megcélzott, új piacaira váltani. Európa pedig számára sem egyetlen piac, hiszen minden vevőjével más feltételekről állapodott meg.