Kinőtt gyerekruhák, plüssök, kisbicikli – bombaként robbanhat a használtcikk-eladás miatti adóelkerülés

Egyre többen jutnak pluszbevételhez az online piactereken, ám kevesen tudják, hogy ez akár adózási kötelezettséget is vonhat maga után. A kinőtt babaruhák valójában ketyegő bombák, ugyanis ezek az eladások bizonyos esetekben már adózási kötelezettséggel járnak – írja a Sonline.

Az online piactereken valóban bárki könnyen megszabadulhat a felesleges ruháktól, cipőktől vagy akár bútoroktól, miközben egy kis pluszpénz is üti a markát. 

Ha valaki saját használt tárgyat ad el, és az eladási ár nem haladja meg a vételárat, akkor nincs adókötelezettség. Ha azonban nyereség keletkezik, a bevételből le kell vonni az igazolt költségeket, és a fennmaradó összeg jövedelemnek számít. Ha a költségek nem bizonyíthatók, akkor a teljes bevétel negyede minősül jövedelemnek. 

Ha ezt valaki túllépi, a felette lévő összeg után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie. Fontos hangsúlyozni, hogy a bevétel és a jövedelem nem ugyanaz. A NAV az ellenőrzések során külön figyelmet fordít arra, hogy az eladások dokumentálva legyenek.

Néhány alapvető tanács:

• Őrizze meg a vásárlási bizonylatokat.
• Készítsen egyszerű nyilvántartást az eladásokról.
• Figyelje a 600 ezres határt.
• Ha rendszeressé válik a tevékenység, gondolkodjon vállalkozói formában.
• Üzletszerű tevékenység esetén már vállalkozói forma szükséges.

A helyzet tehát alapvetően akkor változik, ha az eladás üzletszerűvé válik. Ha valaki rendszeresen árul nagy mennyiségben, azt a hatóság már vállalkozói tevékenységnek minősítheti, amihez adószám és vállalkozói forma szükséges. 

amely kötelezi a piactereket, hogy adatot szolgáltassanak az eladókról. Ez azt jelenti, hogy a NAV pontos információt kap arról, ki mennyiért és hányszor adott el, így az eddig 0äláthatatlan” tranzakciók sem maradnak rejtve.

Nem kell mindenről számlát írni, a NAV állásfoglalása szerint a saját használt tárgyaikat eladó magánszemélyeknek elég, ha egyéb bizonylatot állítanak ki, aminek nincsenek szigorú formai szabályai, ugyanakkor bizonyos alapadatoknak mindenképpen szerepelniük kell rajta:

• az eladott tárgy pontos megnevezése,
• egy sorszám vagy más azonosító,
• az eladó neve, lakcíme és adóazonosító jele,
• ha nem maga az eladó állítja ki a bizonylatot, akkor a kiállító adatai (név, cím, adóazonosító/adószám, ha van),
• a bizonylat kiállításának dátuma,
• az értékesített áru megnevezése (például „gyermekruha”) és az érte kapott összeg,
• annak az időpontja, amikor az eladás bekerült a nyilvántartásba,
• ha több ügyletet foglal össze a bizonylat, akkor az alapjául szolgáló részletező bizonylatok és az érintett időszak megjelölése.