Kinőtt gyerekruhák, plüssök, kisbicikli – bombaként robbanhat a használtcikk-eladás miatti adóelkerülés
Egyre többen jutnak pluszbevételhez az online piactereken, ám kevesen tudják, hogy ez akár adózási kötelezettséget is vonhat maga után. A kinőtt babaruhák valójában ketyegő bombák, ugyanis ezek az eladások bizonyos esetekben már adózási kötelezettséggel járnak – írja a Sonline.
Az online piactereken valóban bárki könnyen megszabadulhat a felesleges ruháktól, cipőktől vagy akár bútoroktól, miközben egy kis pluszpénz is üti a markát.
A kulcskérdés az, hogy mikor keletkezik adóköteles jövedelem.
Ha valaki saját használt tárgyat ad el, és az eladási ár nem haladja meg a vételárat, akkor nincs adókötelezettség. Ha azonban nyereség keletkezik, a bevételből le kell vonni az igazolt költségeket, és a fennmaradó összeg jövedelemnek számít. Ha a költségek nem bizonyíthatók, akkor a teljes bevétel negyede minősül jövedelemnek.
Éves szinten a 600 ezer forintos bevételi határ a mérvadó.
Ha ezt valaki túllépi, a felette lévő összeg után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie. Fontos hangsúlyozni, hogy a bevétel és a jövedelem nem ugyanaz. A NAV az ellenőrzések során külön figyelmet fordít arra, hogy az eladások dokumentálva legyenek.
Néhány alapvető tanács:
- Őrizze meg a vásárlási bizonylatokat.
- Készítsen egyszerű nyilvántartást az eladásokról.
- Figyelje a 600 ezres határt.
- Ha rendszeressé válik a tevékenység, gondolkodjon vállalkozói formában.
- Üzletszerű tevékenység esetén már vállalkozói forma szükséges.
A helyzet tehát alapvetően akkor változik, ha az eladás üzletszerűvé válik. Ha valaki rendszeresen árul nagy mennyiségben, azt a hatóság már vállalkozói tevékenységnek minősítheti, amihez adószám és vállalkozói forma szükséges.
A szigorítás oka az EU úgynevezett DAC7 irányelve,
amely kötelezi a piactereket, hogy adatot szolgáltassanak az eladókról. Ez azt jelenti, hogy a NAV pontos információt kap arról, ki mennyiért és hányszor adott el, így az eddig 0äláthatatlan” tranzakciók sem maradnak rejtve.
Nem kell mindenről számlát írni, a NAV állásfoglalása szerint a saját használt tárgyaikat eladó magánszemélyeknek elég, ha egyéb bizonylatot állítanak ki, aminek nincsenek szigorú formai szabályai, ugyanakkor bizonyos alapadatoknak mindenképpen szerepelniük kell rajta:
- az eladott tárgy pontos megnevezése,
- egy sorszám vagy más azonosító,
- az eladó neve, lakcíme és adóazonosító jele,
- ha nem maga az eladó állítja ki a bizonylatot, akkor a kiállító adatai (név, cím, adóazonosító/adószám, ha van),
- a bizonylat kiállításának dátuma,
- az értékesített áru megnevezése (például „gyermekruha”) és az érte kapott összeg,
- annak az időpontja, amikor az eladás bekerült a nyilvántartásba,
- ha több ügyletet foglal össze a bizonylat, akkor az alapjául szolgáló részletező bizonylatok és az érintett időszak megjelölése.
