Budapest–Belgrád vasútvonal: Lázár János elárulta a pontos dátumot, mikor indul meg a közlekedés – csak kevesen tudják, mekkora változás lesz a menetrendben
„Az újvidéki tragédia után megbíztunk egy nemzetközi ellenőri céget, hogy a magyar államtól, a kínaiaktól és minden szereplőtől függetlenül ellenőrizze a műszaki, pénzügyi és biztonsági feltételeket a Budapest–Belgrád vasútvonalon” – mondta Lázár János kedden a parlament gazdasági bizottságának miniszteri meghallgatásán.
A munkát a TÜV nevű műszaki auditcég végzi, amely decemberben vagy januárban készíti el a jelentését. Ha a TÜV mindent rendben talál, akkor a személyi forgalmat február közepétől fogja a magyar kormány engedélyezni. Hozzátette: ez nagy változást hoz Budapest közlekedésében.
Mint ismert, a vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása. A szerb szakaszt már korábban átadták, a Belgrád–Újvidék közötti részen ma már óránként kétszáz kilométeres sebességgel közlekednek a személyvonatok. A magyar oldalon a pálya Szabadka irányába egészen Kelebiáig újult meg, és a teljes szakaszon villamosított, kétvágányú, nagy sebességű vasút jön létre.
A beruházás célja, hogy a kínai árukat a görögországi Pireuszból a leggyorsabb útvonalon juttassa el Közép-Európába, elsősorban Magyarországon keresztül. A vonal a transzeurópai TEN-T hálózat része, ami azt jelenti, hogy uniós logisztikai szempontból is stratégiai folyosóvá válik.
A becslések szerint a tehervonatok menetideje a jelenlegi 8-9 óráról kevesebb mint 3,5 órára csökkenhet Budapest és Belgrád között – ami jelentős előny lesz a Balkán és Közép-Európa közötti áruforgalomban. A magyar szakasz kivitelezését a MÁV Zrt. irányítja, a munkálatok
- több mint 150 kilométernyi új vasúti pályát,
- 225 ezer köbméter betonalapot
- és több mint 1300 felsővezeték-tartó oszlopot foglaltak magukban.
A vasútvonal teljes hosszában, Budapesttől Belgrádig, 350 kilométeren válik járhatóvá, lezárva az évtizedes tervezés és kivitelezés szakaszát.
