Az építés pörgeti a magyar gazdaságot, de a német bajok ráfékeztek
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025. harmadik negyedévében a nyers adatok, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a magyar gazdaság teljesítménye stagnált. 2025. I–III. negyedévében a GDP a nyers adatok esetében 0,3 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta a 2024 azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
2025. harmadik negyedévében a GDP volumene a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.
Termelési oldal
Az építőipar hozzáadott értéke 2,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az ipar teljesítménye 1,7, azon belül a feldolgozóiparé 0,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása járult hozzá a teljesítmény szűküléséhez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,5 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,8 százalék) a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3,0, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint az oktatás hozzáadott értéke egyaránt 2,9 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 2,6, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,3, az információ, kommunikációé 1,7 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások teljesítménye 0,1, az ingatlanügyleteké 0,3, a közigazgatásé 0,6 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2025. III. negyedévi 0,6 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (0,9 százalékponttal),
azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység és a kereskedelem ágak (egyaránt 0,2 százalékponttal). Az építőipar teljesítménye 0,1 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,3, a mezőgazdaságé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal emelte a GDP volumenét.
Felhasználási oldal
A háztartások tényleges fogyasztása 1,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,6 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 3,2 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,2, a féltartósok esetében 4,1, a nem tartósok esetében 2,3, a szolgáltatások esetében 2,6 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,6 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 6,3 százalékkal alacsonyabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,0 százalékkal nőtt.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,6 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben 3,0 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett.
A bruttó felhalmozás 11,5 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 3,9 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1 045 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,6 százalékkal mérséklődött, míg az importé 3,9 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem majdnem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 0,8 százalékkal csökkent, míg a behozatal 6,5 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,8 százalékkal, importja 7,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2025. harmadik negyedévi, 0,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 0,4, a bruttó felhalmozás 3,5 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,3 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt.
A magyar gazdaság harmadik negyedéves, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatai az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye stagnált.
A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 1,0, az iparé és a szolgáltatásoké pedig egyaránt 0,3 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 4,0 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,5 százalékkal emelkedett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké és a közösségi fogyasztásé 0,3 és 1,3 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,4 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az import volumene 2,9 százalékkal, az exporté 0,4 százalékkal magasabb lett.
Nagy Márton: Életveszély lenne hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez
Nagy Márton szerint a háború és a német recesszió fékezi a növekedést, ezért aktív gazdaságpolitika kell. A parlament költségvetési bizottsága előtt Nagy Márton ismertette a költségvetési hiány emelésének okait, bírálta a jegybank szigorú kamatpolitikáját, és kitért a bankokra, a reptérbővítésre, a munkaerőpiacra és a nyugdíjrendszer védelmére is.
