Behúzták a kéziféket az öböl menti országok, bukhatja a világ a több ezermilliárdos befektetéseiket – inkább otthon költik el a pénzt
A Perzsa-öböl gazdag országai a legnagyobb befektetők közé tartoznak a világon, több ezermilliárd dollárnyi tőke áramlott vagy a tervek szerint a jövőben áramlott volna mindenfelé az amerikai kontinenstől kezdve Afrikáig. Az ígért befektetések azonban elmaradhatnak, a nagyvonalúságnak vége lehet, ha az iráni háború következtében az öböl menti országok kénytelenek lesznek inkább otthon elkölteni pénzük jelentős részét.
Csillagászati összegekről van szó. Az öböl menti olajországok, elsősorban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Kuvait mintegy 5000 milliárd dollár értékű befektetést kezelnek.
„Az öböl menti országok globális hatása nem korlátozódik az olajra” – emlékeztetett Madzsed al-Anszari, katari külügyi szóvivő a Közel-keleti Globális Ügyek Tanácsa által kedd reggel szervezett online kerekasztal-beszélgetésen.
Ez a régió a nemzetközi gazdaság egyik központja, és ha úgy dönt, hogy a védelemre összpontosít, visszavonja a befektetéseit és megszünteti a gazdasági együttműködését a nemzetközi közösséggel, akkor annak hatása érezhető lesz világszerte minden háztartásban
– figyelmeztetett.
Az elmúlt néhány évben az öböl menti államok pénze valóban elért a legkülönbözőbb területekre. Az egyik legfrissebb példa a Paramount támogatása állami befektetési alapok részéről a Warner Brothers megszerzéséhez, de a lista szinte végtelen.
Befektetések Afrikától Szíriáig
Több ezermilliárd dolláros befektetési ígéretekkel tért haza Donald Trump amerikai elnök is tavaly közel-keleti látogatásáról, míg Afrika is kapott pénzt, bár jóval kevesebbet: az elmúlt évtizedben az öböl menti országok mintegy százmillió dollárt fordítottak a fekete kontinensen az élelmiszer-biztonság erősítésére, zöldenergia-projektekre és kritikus fontosságú ásványkincsek kiaknázására.
A londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) 2023-as jelentése szerint emellett dollármilliárdokat fordítottak a pénzügyi vagy gazdasági válsággal küzdő közel-keleti országoknak és térségeknek is, például
- Egyiptomnak,
- Szíriának,
- Libanonnak
- és a Gázai övezetnek.
Ennek a nagyvonalúságnak azonban hamarosan vége lehet, miután az Egyesült Államok és Izrael február végén megtámadta Iránt és lángba borult az egész Közel-Kelet.
Elsőként Katar állította le a cseppfolyósított gáz (LNG) termelését, majd a Hormuzi-szoros lezárása miatt a többiek is egymás után sorban, miután megteltek a tárolók és
nem tudják a világpiacra juttatni az energiahordozókat.
A háború visszaveti az öböl menti országok gazdaságát
A háborúnak a koronavírus-járványnál is súlyosabb hatása lehet az öböl menti gazdaságokra: Farouk Soussa, a Goldman Sachs közgazdásza szerint a Hormuzi-szoros tartós zárlata következtében Katar és Kuvait GDP-je idén akár 14 százalékkal zsugorodhat.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek valamivel jobban járnak, mert van olajvezetékük, amelyen keresztül el lehet kerülni a szorost, ezért kihasználhatják a magasabb árakat, de így is előbbi 3, utóbbi 5 százalékos visszaesésre számíthat.
Az Oxford Economics március 11-i becslése szerint az öböl menti államok összbevétele idén mindössze 2,6 százalékkal fog növekedni – ez 1,8 százalékponttal alacsonyabb az eredeti előrejelzésnél.
Egyes országokat súlyosabban fog érinteni a háború, mint másokat.
Szaúd-Arábiát az olajvezetéke, Ománt pedig az menti meg, hogy a Hormuzi-szoros túloldalán, az Arab-tenger partján fekszik, így profitálhat is az emelkedő olajárakból. Bahreinnek, Kuvaitnak és Katarnak azonban nincsenek ilyen alternatívái.
Ráadásul a konfliktus nem csupán a globális energiapiacra van hatással, hanem az öböl menti ingatlanpiacra, turizmusra és digitális szektorra is. A Reuters március eleji tudósítása szerint csak a légtérzárlat a ramadán idején akár 56 milliárd dolláros bevételkiesést okozhat.
Mit jelent mindez a befektetésekre?
Azt még nem lehet pontosan tudni, mik lesznek a hosszú távú hatások, Tim Callen, a washingtoni Arab Gulf States Institute (AGSI) térségbeli gazdaságokkal foglalkozó szakértője szerint ez attól függ, mennyi ideig tart a konfliktus, és milyen állapotban lesz a régió, amikor véget ér.
A Deustche Wellének adott interjúban emlékeztetett, hogy az öböl menti vagyonalapok gazdagok, de a saját gazdaságukra gyakorolt hatástól függ, változik-e majd a külföldi befektetési stratégiájuk.
Elemzők szerint azonban
a prioritások valószínűleg módosulnak,
fontosabbá válik a konfliktusoknak ellenálló infrastruktúra, például a stratégia élelmiszer-tartalék biztosítása, alternatív olaj- és gázvezetékek kiépítése, az újjáépítés, a védelem és a bajba került hazai ágazatok, például a szállodaipar támogatása.
A brit Financial Times értesülése szerint a három legnagyobb öböl menti állam már megkezdte az Egyesült Államoknak ígért befektetések felülvizsgálatát is, szakértők szerint azonban aligha valószínű, hogy visszatáncolnak, mert most még a korábbinál is nagyobb szükségük lesz amerikai fegyverekre.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
