Történelmi lehetőséghez juthat a Mol a Balkánon azzal, hogy csökken az orosz jelenlét – új esélyek nyílnak
Az amerikai szankciók és az ezekhez kapcsolódó európai politikai lépések egyre látványosabban alakítják át a régió energetikai térképét, a Mol pedig több szempontból is stratégiai nyertese lehet a változásoknak – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzéséből.
A balkáni országokban több, korábban orosz tulajdonban lévő vagy orosz érdekeltségű finomító és kiskereskedelmi hálózat jövője vált bizonytalanná, ami új tulajdonosi struktúrák kialakulását vetíti előre.
Bulgária és Románia: állami beavatkozás, nyitott kérdések
Bulgáriában a legnagyobb érintett a Lukoil érdekeltségébe tartozó Neftohim Burgas finomító, amely napi mintegy 190 ezer hordós kapacitásával az ország üzemanyag-ellátásának döntő részét biztosítja. A bolgár állam törvényi eszközökkel már átvette az ellenőrzést az üzem felett, és garanciát vállalt arra is, hogy szükség esetén megvásárolja. Az orosz tulajdonú töltőállomás- és logisztikai hálózat sorsa szintén napirenden van.
Romániában ennél visszafogottabbak a lépések, de itt is napirendre került az orosz érdekeltségek jövője. A ploiesti-i finomító és a hozzá kapcsolódó kiskereskedelmi hálózat átalakítása vagy értékesítése egyelőre nyitott kérdés, részben finanszírozási okok miatt. A román energiaszektorban ugyanakkor eleve kisebb az orosz súly, mint a térség több más országában.
Szerbia: kulcspozícióban a NIS
A legnagyobb stratégiai jelentőségű kérdés Szerbiában rajzolódik ki. A pancsovai finomítót működtető NIS többségi tulajdonosa jelenleg az orosz Gazprom érdekeltsége, ami a szankciós környezet miatt egyre nagyobb működési és politikai kockázatot jelent. A szerb kormány határidőt szabott az orosz tulajdonrész értékesítésére, ám eddig nem született végleges megoldás.
Az Oeconomus elemzése szerint éppen ez a bizonytalan helyzet teremthet kivételes lehetőséget egy regionális szereplő számára. A NIS megszerzése vagy részleges átvétele jelentősen átrajzolná a délkelet-európai energiapiac erőviszonyait.
Miért lehet ez előnyös a Molnak?
A tanulmány szerint a Mol több szempontból is stratégiai nyertese lehetne egy ilyen terjeszkedésnek. A vállalat már most is erős pozíciókkal rendelkezik a Nyugat-Balkánon:
- Horvátországban,
- Szlovéniában,
- Bosznia-Hercegovinában
- és Montenegróban.
Egy szerbiai akvizíció tovább erősítené regionális jelenlétét, és összefüggő finomítói-kiskereskedelmi láncot hozhatna létre.
A pancsovai finomító korszerű infrastruktúrája jól illeszkedhetne a Mol portfóliójába, növelné a termelési és logisztikai rugalmasságot. Emellett az ellátásbiztonság szempontjából is előnyt jelenthetne egy újabb regionális központ bevonása, különösen a jelenlegi, geopolitikailag érzékeny környezetben.
Nem kockázatmentes lépés
Az Oeconomus ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ilyen tranzakció komoly kihívásokkal járna. A politikai környezet rendkívül érzékeny:
- az Európai Unió,
- Szerbia
- és Oroszország
viszonyrendszere számos jogi és diplomáciai kockázatokat hordoz. Emellett a felvásárlás jelentős tőkeigénnyel járna, ami pénzügyi szempontból is alapos mérlegelést igényel.
Új korszak kezdődhet a régióban
Összességében az orosz energetikai jelenlét fokozatos visszaszorulása a Balkánon nemcsak geopolitikai fordulat, hanem üzleti lehetőség is. Az elemzés szerint a kialakuló helyzet ritka alkalmat kínálhat a Mol számára, hogy tovább erősítse regionális szerepét, miközben a térség energiaellátása is új alapokra kerülhet. A kérdés már nem az, hogy átalakul-e a balkáni energiapiac, hanem az, hogy ki lesz a legnagyobb nyertese.
