Itt vannak a számok: ennyi lesz a nettó minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban - kiszámoltuk, mire lehet számítani jövőre
Ugyan még a Magyar Közlönyben való hivatalos kihirdetésre várni kell, minden lényegi kérdés eldőlt, és biztossá vált a jövő évi bérmegállapodás. Orbán Viktor december 4-én saját kézjegyével is szentesítette dokumentumot , amely szerint 2026. január elsejétől a minimálbér bruttó 290 800 forintról 11 százalékkal 322 800 forintra, míg a szakmunkás-bérminimum az idei 348 800 forintról 7 százalékkal, bruttó 373 200 ezer forintra emelkedik.
Nettó minimálbér 2026: ennyi lesz a legkisebb kötelező munkabér
Bár a magyar adórendszer sajátosságai miatt a tisztán hazavihető fizetés kiszámítása sosem könnyű, de azért lehet számolgatni.
Az egykeresős, gyerek nélküli munkavállaló esetében a nettó minimálbér 214 662 forint, a szakmunkás-minimálbér esetében pedig 248 178 forint lesz 2026. január elsejétől.
Ezek az összegek még emelkedhetnek a családi adókedvezmény januári bővítésével, valamint a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességével, amelyeket minimálbéresek is igénybe vehetnek.
Január elseje után egy minimálbéren foglalkoztatott 40 alatti kétgyermekes anya tisztán hazavihető fizetése 48 420 forinttal emelkedhet, ugyanis ennyi szja befizetése alól mentesül, tehát az ő esetében a nettó minimálbér 2026-ban 263 082 forintra nőhet. Egy szakmunkás-minimálbéren lévő édesanya pedig 55 980 forinttal több nettóra számíthat, amivel egyből 300 ezer fölé ugrik a nettó keresete.
Így alakult ki a minimálbér összege idén
Annak ellenére, hogy szeptember elején indultak az egyeztetések a két oldal között, az utolsó pillanatban is nyitott maradt a 2026-os minimálbér sorsa. Hiába várták a vállalkozók a szociális hozzájárulási adó (szocho) 1 százalékpontos csökkentését, amit a kormány nyár óta lebegtette, november végén derült ki, hogy végül letett róla, és helyette a kisvállalatokat támogatja egy 80-90 milliárdos adócsökkentéssel. Pedig a vállalkozói oldal ettől tette függővé az első megállapodásban foglalt emelési tételeket.
A november eleji VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, amely mindkét félnek megfelel”.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.
A minimálbér újratárgyalására azért volt szükség, mert hiába kötöttek tavaly hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a szakszervezetek, már tavasszal világossá vált, hogy a megállapodás nem tartható fenn. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt ugyanis a makropálya is gyökeresen megváltozott, emiatt a vállalkozók is kényelmetlen helyzetbe kerültek. Emellett a tavalyi béralku is tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbért.
- A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga a bérmegállapodás is.
- Ehhez képest idén 4,7 százalékos inflációval számolnak, és 0,5 százalékos növekedést várnak.
A vállalkozói oldal ebben a helyzetben nem látta indokoltnak a bérmegállapodás fenntartását, sőt, maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismerte el, hogy „egy két számjegyű minimálbér-emelkedés nagyon nagy emelkedést jelent egy olyan környezetben, ahol a növekedésünk 1 százalék körül van”. Azt is mondta, hogy a tervezett 13 százalékos emelésnek „kicsi a lehetősége”, és reálisabban 10-11 százalékos emelés jöhet.
Ugyanakkor van hosszabb távú hatása is a vártnál kisebb emelésnek. Mivel a 2027-es emelés is várhatóan kisebb lesz, mint 14 százalék, amit a tavalyi megállapodás tartalmazott, így benne van a pakliban, hogy csúszhat az ezereurós minimálbér és egymillió forintos átlagkereset 2028-as elérése. Ugyanakkor Nagy Márton a parlament gazdasági bizottságában csütörtök délelőtt arról beszélt, hogy szerinte ettől függetlenül is teljesíthetők ezek a kormányzati célok.
