MI-láz a cégvezetőknél: növekedést hoz, de megrázza a munkaerőpiacot - nem mindenki jár jól
A vezérigazgatók derűlátóak a mesterséges intelligencia (MI) gazdaságra gyakorolt átfogó hatását illetően, ugyanakkor arra számítanak, hogy az MI gyengíteni fogja a munkaerőpiacot – derül ki egy friss felmérésből, amelyet a The Wall Street Journal látott.
Annak ellenére, hogy a befektetők egy része attól tart, túlzásba esik az MI-re fordított költés, a Stagwell globális marketinghálózat kutatása szerint
a vezérigazgatók 85 százaléka úgy véli, a technológia egészséges növekedési szakaszba lépett, nem pedig buborékba.
A felmérésben a válaszadóknak a saját nézeteikhez legközelebb álló állításokat kellett kiválasztaniuk.
„Amit ebből a kutatásból láttam, az a fékezetlen lelkesedés az MI iránt” – mondta Mark Penn, a Stagwell elnök-vezérigazgatója, a Microsoft korábbi vezető stratégája, valamint elnökválasztási kampánytanácsadó és közvélemény-kutató.
A vezérigazgatók 95 százaléka szerint az MI valóban rendszerszinten átalakító hatású lesz, míg 5 százalékuk túlértékeltnek tartja.
Az üzleti ügyfeleket kiszolgáló (B2B) cégek vezetői valamivel optimistábbak, mint a közvetlenül fogyasztóknak értékesítő (B2C) vállalatoké: az előbbiek 89, az utóbbiak 79 százaléka látja pozitívan a kilátásokat.
A felmérésben száz olyan, az Egyesült Államokban működő vállalat vezérigazgatója vett részt, amelyek legalább 10 ezer embert foglalkoztatnak.
„Mit gondolnak, mi fog történni az MI-vel? Úgy vélik, hogy növeli a termelékenységet, segíti a gazdaságot, javítja a világgazdaság teljesítményét, erősíti a versenyképességet – de gyengíti a foglalkoztatási piacot” – mondta Penn kedden a The Wall Street Journal CEO Council csúcstalálkozóján Washingtonban.
A várható munkaerőpiaci hatások fényében nem meglepő, hogy a szélesebb társadalom idegesebb az MI miatt, mint a vezérigazgatók. Jelenleg a lakosságot jobban aggasztja az infláció, mint a munkaerőpiac – jegyezte meg Penn. Hosszabb távon azonban a fogyasztói érzékenység a vezérigazgatókra és cégeikre is visszahat.
„El fogunk jutni oda, hogy a fogyasztók aggodalma válik meghatározóvá – mondta. – Az MI növekedést és hatékonyságjavulást ígér. De milyen áron a munkaerőpiac számára? És a vezérigazgatók kedvelni fogják-e ezt a költséget, illetve mit jelent majd ez a keresletre nézve? Rengeteg olyan kérdés van, amelyre még nincsenek felkészülve válaszolni” – tette hozzá.
Kevin Hassett, a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója, aki a legesélyesebb jelölt a Fed-elnöki posztra, optimistábban értékelte az MI hatását a munkahelyekre.
„Nem számítok tömeges állásvesztésre – mondta Hassett a vezérigazgatói csúcstalálkozón. – Természetesen a technológiai változás bizonytalan és nyugtalanító lehet. De… a történelem azt mutatja, hogy a villamos energia jó dolognak bizonyult. A belső égésű motor jó dolognak bizonyult. A számítógép jó dolognak bizonyult, és úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia is az lesz.”
Másfélszer annyit kereshet, aki jól használja a mesterséges intelligenciát
A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci térhódításáról szóló vita évek óta tart. Vannak, akik az emberi munkát féltik, mások szerint ez a korszak inkább arról szól, hogyan tanulunk meg együttműködni az új technológiákkal – írtuk korábban a technológiáról.
Katkics Attila HR-szakértő szerint Rab Árpád jövőkutató egy korábbi interjúban jól összefoglalta a várható hatásokat:
nem az MI veszi el a munkát, hanem az emberek közötti különbség nő meg attól függően, ki tudja hatékonyan használni a technológiát, és ki nem.
Katkics Attila HR-szakértő szerint egy marketinges MI használatával percek alatt tervez kampányt, egy elemző napokat spórolhat meg az adatfeldolgozással.
„Az ilyen hozzáállás egyértelműen értékesebb munkavállalót jelent” – fogalmazott.
„Az MI-t a működésükbe tudatosan beépítő vállalatok (pl. toborzásban, ügyfélszolgálatban, logisztikai optimalizálásban) már most költség- és időelőnyben vannak a versenytársaikkal szemben. Fontos megérteni: nem a munkahelyek szűnnek meg, hanem a munkakörök bizonyos részei alakulnak át. Az adminisztratív, ismétlődő elemeket (pl. adatbevitel, dokumentum-összefoglalás) egyre gyakrabban végzi MI, viszont az emberi döntés, kapcsolattartás és értelmezés továbbra is kulcsfontosságú” – magyarázta Katkics Attila.
Az MI-vel való hatékony kommunikáció, a kritikus gondolkodás és az eredmények értékelése ma már kézzelfogható versenyelőny.
A nemzetközi felmérések szerint az MI-eszközöket rutinszerűen használó munkavállalók átlagosan 25–35 százalékkal magasabb fizetést kapnak azonos munkakörben.
Egyes szakterületeken, például a marketingben vagy az adatkezelésben, ez akár 50 százalékos prémiumot is jelenthet. Ez nem külön „MI-bérpótlék”, hanem annak az eredménye, hogy az ilyen munkavállaló több értéket termel: gyorsabb, pontosabb, kezdeményezőbb.
Ha érdeklik a mesterséges intelligenciáról szóló hírek, hallgassa a Világgazdaság podcastját, A Nagy A.I. sztorit.
