Még több aranya lett Magyarországnak, ekkora tartalékunk még sose volt – új rekord született

Történelmi csúcsra emelkedtek Magyarország hivatalos tartalékai 2025 decemberében: a Magyar Nemzeti Bank (MNB ) adatai szerint az összesített deviza- és aranytartalék értéke elérte az 50,2 milliárd eurót. Ez éves alapon 13 százalékos növekedés, miközben havi összevetésben a teljes állomány lényegében változatlan maradt.

A tartalékokon belül tovább erősödött az arany szerepe. Az aranytartalék értéke egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőtt, éves alapon pedig 47 százalékos emelkedést mutatott, így december végén már 13 milliárd eurót tett ki. Ez új rekord, és hozzájárult ahhoz is, hogy a teljes tartalékállomány történelmi csúcsra kerüljön. Az arany értéke a tartalékon belül akkor nő, ha még vesznek hozzá, vagy/és a piacon a nemesfém drágul.

A devizatartalékok ugyanakkor nem változtak havi alapon: értékük 32,2 milliárd euró maradt, ami éves összevetésben 1,2 százalékos csökkenés. A Nemzetközi Valutaalap különleges lehívási jogainak (SDR) állománya decemberben 0,3 százalékkal mérséklődött, éves szinten pedig 8,2 százalékkal csökkent, 1,9 milliárd euróra. Az IMF-nél vezetett tartalékpozíció havi alapon szintén változatlan maradt, ugyanakkor éves összevetésben 6,8 százalékos visszaesést mutatott, 353,2 millió euróra.

Az egyéb tartalékelemeknél ezzel szemben jelentős mozgás látszik: ezek értéke egy hónap alatt 6,2 százalékkal csökkent, éves alapon viszont több mint háromszorosára nőtt, 2,76 milliárd euróra emelkedve.

Úgy halmozta Magyarország az aranyat, hogy az élmezőnybe került

A legnagyobb aranytartalékokkal bíró országok élmezőnyében érdemi átrendeződés nem történt mostanáig. Azonban más kép rajzolódik ki akkor, ha azt vizsgáljuk, 2019-től mostanáig mely országok halmozták fel a legnagyobb mennyiséget aranyból. Ebben a gyűjtésben Magyarország a top 10-es lista tagja, a nyolcadik helyet elfoglalva.

Az arany klasszikus menedékeszköznek számít, amelyhez akkor fordulnak a befektetők, ha a gazdasági kilátásokat számos bizonytalanság kezdi ki, s fontos a jegybankoknak is értékálló, univerzális, konvertibilis eszközként. A nemesfém az elmúlt években, a 2019-től kezdődő,

• geopolitikai bizonytalanságokkal,
• háborús feszültségekkel terhelt

időszakban ráerősített erre a szerepére, amit az iránta jelentkező kereslet és a szédületes áremelkedési ütem is mutat. A világ jegybankjainak közlései alapján megállapítható, hogy mely országok központi pénzintézeteinek ment a legjobban az aranyfelhalmozás az elmúlt években, 2019-től (az év végén tűnt fel a Covid–19-koronavírus) 2024-ig.

A világ legnagyobb aranytartalékait birtokló országok listájának élén nincs változás: továbbra is toronymagasan az Egyesült Államok vezeti 133,5 tonna arannyal, a második helyen Németország (3351,6 tonna), míg a harmadikon Olaszország (2451,9 tonna) áll. A következő helyeken Franciaország, Oroszország, Kína következik.

Magyarország ezen a listán a nyolcadik helyen áll: 78,5 tonnával nőtt a magyar aranytartalék a vizsgált időszakban. Miként megírtuk, a 2010-es évet alapul véve a magyar nemzeti aranytartalék 2024 szeptemberére a harmincötszörösére, 110 tonnára nőtt, jóval meghaladva a korábbi, 2021-es, 94,5 tonnás csúcsot is. 

Magyarország ebben az összesítésben két közel-keleti országot, a kilencedik helyen álló Katart (68,6 tonna) és Irakot is megelőzte (66,4 tonna) az aranyfelhalmozás tekintetében.