BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb forgalomkorlátozó táblák jelentek meg

Január 14-én lesz a következő egyeztetés a közúti árufuvarozók képviseletei és a szaktárca között az alacsonyabb rendű utak kamionoktól való mentesítésének részleteiről. A fő jogszabály már az év elején életbe lépett, de olyan változás is történt, ami a fuvarozók egyik szakmai szervezetének főtitkára szerint ütközhet a decemberben kötött megállapodással.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) továbbra is elhibázottnak tartja azt az egész koncepciót, amellyel a szabályozás meg kívánja óvni a nagy tehergépjárművektől a településeket – válaszolt a Világgazdaságnak a szervezet főtitkára, Árvay Tivadar. A mostani állapot a következő: 2026. január 1-jétől 4,3 százalékkal nőtt a nehézgépjárművek által fizetendő főútvonali infrastruktúradíj, a külsőköltség-díjuk nem változott. Ezt hét szakmai szervezetnek az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) december 19-én történt megállapodásában sikerült elérni.

fuvarozók
Nagyot kénytelenek kerülni és mélyebben a zsebükbe nyúlni a közúti fuvarozók / Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó

Az egyeztetések azonban folytatódnak (egy frissen létesült érdekképviselet bevonásával), ugyanis a jogszabály szerint március 1-jétől további 29,4 százalékkal emelkedne az útdíj, amely így összességében 35 százalékos növekedést jelentene. Bár a minisztérium eredeti terve 54 százalék volt, amelyet a december 19-i megállapodás részeként vont vissza a tárca, a 35 százalékos emelés is kétségtelenül magas a fuvarozóknak. A szaktárca azonban éppen ezzel akarja elérni, hogy a nehézteherautók kerüljenek el mintegy 300 hazai, a kamionforgalomra panaszkodó települést.

Már a tranzitforgalom kitiltása is elég erős hatású

Az ügyben azonban két dolog keveredik – mutatott rá Árvay Tivadar. Az egyik, hogy az év elejétől a Magyarországot átszelő nemzetközi tranzitforgalom csak a kijelölt tranzitútvonalakon – amelyek jelentős részben autópályák – haladhat, éppen a települések elkerülése miatt. A másik, hogy a nem tranzitforgalmat bonyolító belföldi fuvarozókat is az autópályákra kényszerítik az egyre több helyen megjelenő, 20 tonnásnál nagyobb járműveket kitiltó táblák. 

Holott döntően már a tranzitforgalom kiszorításával is mentesülnek a települések a kamionoktól.

 A decemberi egyeztetésen éppen ezért született az a megállapodás, hogy csak a tranzitforgalomra vonatkozó tilalom hatásainak felmérése után születhessen döntés újabb súlykorlátozó táblák kihelyezéséről. Az ÉKM március 31-ig tartó moratóriumot hirdetett ebben a kérdésben. Az érdekképviseletek arra is ígéretet kaptak, hogy a velük való egyeztetés nélkül később sem kerül ki újabb súlykorlátozó tábla. Ugyanakkor máris olyan jelzések érkeztek az MKFE-hez, hogy megjelentek további, de ezúttal már a 7,5 tonnásnál nagyobb teherautókat távol tartó táblák. Ezzel formálisan nem szegte meg a szavát a szaktárca – hiszen a 20 tonnára vonatkozó táblákról való egyeztetést vállalta –, de a kisebb tömegű járművekre kiterjesztett tilalom még jobban fáj a közutasoknak. A lépést az érdekképviselet a megállapodás megszegéseként értékeli.

Rakodni és pihenni is kell a fuvarozóknak

Természetesen vannak észszerű kivételek az úthasználati tilalom alól, ezeket a Magyar Közút közzétette a honlapján. A kivételek lényege az, hogy lehetővé kell tenni az áruk fel- és lerakodását. A tájékoztatás kitér a változások lényegére is. Eszerint a teherforgalom – az elmúlt 15 éves gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programnak megfelelően – elsősorban a gyorsforgalmi úthálózaton bonyolódjon le, arról csak meghatározott szállítási céllal, és ennek során is csak a legkisebb társadalmi hatású útvonalon térjen le.

Jön a T jelzés és a szektorális számozás

A tranzitforgalom azon járművek közlekedését korlátozza, amelyek  

  • Magyarország államhatárát közúton átlépik,
  • nincs magyarországi célállomásuk,
  • és 20 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegűek.  
    A tranzitúthálózathoz tartozó utak a határátkelőhelyeket összekötő, döntő részben gyorsforgalmi úthálózatra épülő folyosók, amelyeket T jelzéssel és a szektoriális útszámozáshoz illeszkedő számmal látnak el.

A törvény rendkívül szűk körben engedi a tranzitútvonal elhagyását:

  • csak a pihenőidő eltöltésére, és
  • csak olyan parkolóhelyig, amely lakott terület érintése nélkül közelíthető meg.

A 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek olyan, a tranzitútvonalon kívüli utat, elengedhetetlenül szükséges távolságban akkor használhatnak, ha a járművek

  • Magyarországi telephelyre, vagy
  • az adott fuvarral összefüggésben a fuvarokmányban rögzített magyarországi le- vagy felrakóhelyre

tartanak. Az elengedhetetlenül szükséges útvonalakra KRESZ-ben foglalt szabályok, valamint a közút kezelője által kijelölt forgalmi rend (súlykorlátozások) alkalmazandó.

Nem köteles használni a tranzitúthálózatot a legfeljebb 20 tonna megengedett legnagyobb össztömegű, valamint a nemzetközi forgalomban közlekedő, 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, de magyarországi kiinduló vagy célállomással (fel-/lerakóhely, kombinált árufuvarozós átrakóhely, telephely) rendelkező tehergépkocsi.

Ezek főszabályként lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Ez alól kivétel, ha

  • a tehergépjármű az úti céljával vagy kiindulási helyével azonos vármegyében,
  • áru fel- vagy lerakodásához kapcsolódóan rakodóhelyre vagy rakodóhelyről,
  • különleges felépítményű jármű esetén a munkavégzés helyére vagy helyéről,
  • telephelyére vagy telephelyéről

közlekedik. Ezekben az esetekben a tehergépkocsi a konkrét feladat végrehajtásához szükséges útvonalat jogosult igénybe venni. Ha az előbbi szerinti közlekedés a vármegyén belül nem lehetséges, akkor a jármű a szomszédos vármegye útjain is közlekedhet, kizárólag a legközelebbi autópályáig, autóútig vagy főútvonalig.

Közel az újabb menet

Január 14-én folytatódnak a tárgyalások az ÉKM és a fuvarozók között – tette közzé még csütörtökön a NiT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete). A szervezet – mint írja – 35 éves tapasztalata és 4800 aktív tagvállalkozása a garancia arra, hogy a magyar fuvarozók érdekeit szolgáló javaslatok szakmailag megalapozottan, valódi adatokkal alátámasztva jelenjenek meg a döntéshozók asztalán. A NiT tárgyalási pontjai a következők.

  • Az útdíjtételek további csökkentése és a bírságmoratórium elérése
  • Az azonnali bírságriasztás és egy hiteles útdíjkalkulátor állandó biztosítása
  • A 30 napos fizetési határidő és a minimális szolgáltatási alapdíj betartatása
  • Az iparűzési adó csökkentése és a méltányosabb bírságolási gyakorlat
  • A gépkocsivezető-utánpótlás biztosítása és az össztömeg-korlátozások felülvizsgálata
  • Az ágazat társadalmi megbecsülésének növelése
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.