BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb forgalomkorlátozó táblák jelentek meg

Január 14-én lesz a következő egyeztetés a közúti árufuvarozók képviseletei és a szaktárca között az alacsonyabb rendű utak kamionoktól való mentesítésének részleteiről. A fő jogszabály már az év elején életbe lépett, de olyan változás is történt, ami a fuvarozók egyik szakmai szervezetének főtitkára szerint ütközhet a decemberben kötött megállapodással.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) továbbra is elhibázottnak tartja azt az egész koncepciót, amellyel a szabályozás meg kívánja óvni a nagy tehergépjárművektől a településeket – válaszolt a Világgazdaságnak a szervezet főtitkára, Árvay Tivadar. A mostani állapot a következő: 2026. január 1-jétől 4,3 százalékkal nőtt a nehézgépjárművek által fizetendő főútvonali infrastruktúradíj, a külsőköltség-díjuk nem változott. Ezt hét szakmai szervezetnek az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) december 19-én történt megállapodásában sikerült elérni.

fuvarozók
Nagyot kénytelenek kerülni és mélyebben a zsebükbe nyúlni a közúti fuvarozók / Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó

Az egyeztetések azonban folytatódnak (egy frissen létesült érdekképviselet bevonásával), ugyanis a jogszabály szerint március 1-jétől további 29,4 százalékkal emelkedne az útdíj, amely így összességében 35 százalékos növekedést jelentene. Bár a minisztérium eredeti terve 54 százalék volt, amelyet a december 19-i megállapodás részeként vont vissza a tárca, a 35 százalékos emelés is kétségtelenül magas a fuvarozóknak. A szaktárca azonban éppen ezzel akarja elérni, hogy a nehézteherautók kerüljenek el mintegy 300 hazai, a kamionforgalomra panaszkodó települést.

Már a tranzitforgalom kitiltása is elég erős hatású

Az ügyben azonban két dolog keveredik – mutatott rá Árvay Tivadar. Az egyik, hogy az év elejétől a Magyarországot átszelő nemzetközi tranzitforgalom csak a kijelölt tranzitútvonalakon – amelyek jelentős részben autópályák – haladhat, éppen a települések elkerülése miatt. A másik, hogy a nem tranzitforgalmat bonyolító belföldi fuvarozókat is az autópályákra kényszerítik az egyre több helyen megjelenő, 20 tonnásnál nagyobb járműveket kitiltó táblák. 

Holott döntően már a tranzitforgalom kiszorításával is mentesülnek a települések a kamionoktól.

 A decemberi egyeztetésen éppen ezért született az a megállapodás, hogy csak a tranzitforgalomra vonatkozó tilalom hatásainak felmérése után születhessen döntés újabb súlykorlátozó táblák kihelyezéséről. Az ÉKM március 31-ig tartó moratóriumot hirdetett ebben a kérdésben. Az érdekképviseletek arra is ígéretet kaptak, hogy a velük való egyeztetés nélkül később sem kerül ki újabb súlykorlátozó tábla. Ugyanakkor máris olyan jelzések érkeztek az MKFE-hez, hogy megjelentek további, de ezúttal már a 7,5 tonnásnál nagyobb teherautókat távol tartó táblák. Ezzel formálisan nem szegte meg a szavát a szaktárca – hiszen a 20 tonnára vonatkozó táblákról való egyeztetést vállalta –, de a kisebb tömegű járművekre kiterjesztett tilalom még jobban fáj a közutasoknak. A lépést az érdekképviselet a megállapodás megszegéseként értékeli.

Rakodni és pihenni is kell a fuvarozóknak

Természetesen vannak észszerű kivételek az úthasználati tilalom alól, ezeket a Magyar Közút közzétette a honlapján. A kivételek lényege az, hogy lehetővé kell tenni az áruk fel- és lerakodását. A tájékoztatás kitér a változások lényegére is. Eszerint a teherforgalom – az elmúlt 15 éves gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programnak megfelelően – elsősorban a gyorsforgalmi úthálózaton bonyolódjon le, arról csak meghatározott szállítási céllal, és ennek során is csak a legkisebb társadalmi hatású útvonalon térjen le.

Jön a T jelzés és a szektorális számozás

A tranzitforgalom azon járművek közlekedését korlátozza, amelyek  

  • Magyarország államhatárát közúton átlépik,
  • nincs magyarországi célállomásuk,
  • és 20 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegűek.  
    A tranzitúthálózathoz tartozó utak a határátkelőhelyeket összekötő, döntő részben gyorsforgalmi úthálózatra épülő folyosók, amelyeket T jelzéssel és a szektoriális útszámozáshoz illeszkedő számmal látnak el.

A törvény rendkívül szűk körben engedi a tranzitútvonal elhagyását:

  • csak a pihenőidő eltöltésére, és
  • csak olyan parkolóhelyig, amely lakott terület érintése nélkül közelíthető meg.

A 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek olyan, a tranzitútvonalon kívüli utat, elengedhetetlenül szükséges távolságban akkor használhatnak, ha a járművek

  • Magyarországi telephelyre, vagy
  • az adott fuvarral összefüggésben a fuvarokmányban rögzített magyarországi le- vagy felrakóhelyre

tartanak. Az elengedhetetlenül szükséges útvonalakra KRESZ-ben foglalt szabályok, valamint a közút kezelője által kijelölt forgalmi rend (súlykorlátozások) alkalmazandó.

Nem köteles használni a tranzitúthálózatot a legfeljebb 20 tonna megengedett legnagyobb össztömegű, valamint a nemzetközi forgalomban közlekedő, 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, de magyarországi kiinduló vagy célállomással (fel-/lerakóhely, kombinált árufuvarozós átrakóhely, telephely) rendelkező tehergépkocsi.

Ezek főszabályként lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Ez alól kivétel, ha

  • a tehergépjármű az úti céljával vagy kiindulási helyével azonos vármegyében,
  • áru fel- vagy lerakodásához kapcsolódóan rakodóhelyre vagy rakodóhelyről,
  • különleges felépítményű jármű esetén a munkavégzés helyére vagy helyéről,
  • telephelyére vagy telephelyéről

közlekedik. Ezekben az esetekben a tehergépkocsi a konkrét feladat végrehajtásához szükséges útvonalat jogosult igénybe venni. Ha az előbbi szerinti közlekedés a vármegyén belül nem lehetséges, akkor a jármű a szomszédos vármegye útjain is közlekedhet, kizárólag a legközelebbi autópályáig, autóútig vagy főútvonalig.

Közel az újabb menet

Január 14-én folytatódnak a tárgyalások az ÉKM és a fuvarozók között – tette közzé még csütörtökön a NiT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete). A szervezet – mint írja – 35 éves tapasztalata és 4800 aktív tagvállalkozása a garancia arra, hogy a magyar fuvarozók érdekeit szolgáló javaslatok szakmailag megalapozottan, valódi adatokkal alátámasztva jelenjenek meg a döntéshozók asztalán. A NiT tárgyalási pontjai a következők.

  • Az útdíjtételek további csökkentése és a bírságmoratórium elérése
  • Az azonnali bírságriasztás és egy hiteles útdíjkalkulátor állandó biztosítása
  • A 30 napos fizetési határidő és a minimális szolgáltatási alapdíj betartatása
  • Az iparűzési adó csökkentése és a méltányosabb bírságolási gyakorlat
  • A gépkocsivezető-utánpótlás biztosítása és az össztömeg-korlátozások felülvizsgálata
  • Az ágazat társadalmi megbecsülésének növelése

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.