Most van baj: Oroszország beperelte az Európai Uniót a befagyasztott vagyona miatt, Ursula von der Leyenék azonnal megszólaltak – „Nem aggódunk”
Az Európai Bizottság tudomásul vette az Orosz Központi Bank által az Európai Unió Bíróságán benyújtott keresetet az orosz eszközök befagyasztásáról szóló uniós rendelettel kapcsolatban, és nem lát okot aggodalomra – közölte a bizottság.
„Nem aggódunk a rendelkezéseink jogszerűségét illetően, ahogyan azok nemzetközi joggal való összhangját illetően sem” – mondta a szóvivő kedden Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, arra a kérdésre válaszolva, hogy miként látják az Orosz Központi Bank keresetének kilátásait.
Korábban az Orosz Központi Bank közölte, hogy keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az Európai Unió Tanácsának azon rendelete ellen, amely határozatlan időre befagyasztja a jegybank eszközeit.
A közlemény szerint a beadványt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján nyújtották be, azzal a céllal, hogy folytassák a Bank of Russia szuverén eszközeivel szembeni, az EU által alkalmazott – szerintük jogellenes – intézkedések megtámadását.
A központi bank álláspontja szerint a vitatott rendelet határozatlan időre befagyasztotta az intézmény eszközeit,
és egyben kizárta a megsértett vagyoni jogok bírósági védelmének lehetőségét, beleértve a bírósági vagy választottbírósági határozatok végrehajtását is. A jegybank úgy véli, hogy a szabályozás sérti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés alapvető jogát, a tulajdon sérthetetlenségének elvét, valamint az államok és központi bankjaik szuverén immunitását, amelyet nemzetközi szerződések és az uniós jog is garantál.
A központi bank 2025 decemberében például 200,1 milliárd eurós kártérítési keresetet nyújtott be a moszkvai választottbíróságon az Euroclear ellen, arra hivatkozva, hogy a pénzügyi infrastruktúra-szolgáltató jogellenesen kezelte az intézmény eszközeit. A kereset az állítások szerint az illegálisan visszatartott vagyonból és az elmaradt haszonból eredő károk megtérítésére irányul.
A nyugati szankciók 2022 tavaszán, az ukrajnai háború kitörése után léptek életbe: az Európai Unió, az Egyesült Államok és több más ország mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz nemzetközi tartalékot fagyasztott be.
Az orosz jegybank vezetése azóta többször hangsúlyozta, hogy jogi eszközökkel kíván fellépni a döntés ellen.
Korábban arról is írtunk, hogy az Egyesült Államok ukrajnai nyomásgyakorlása nem hozott eredményt az elmúlt egy évben, ezért az EU szerint most Oroszországra kellene áthelyezni a hangsúlyt a béketárgyalásokon. Kaja Kallas alternatívaként újra elővette a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának ötletét a Magyarország és Szlovákia által blokkolt ukrajnai hitel helyett.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a befagyasztott orosz vagyon ügye halott. Orbán Viktor az EU-csúcs előtt jelentkezett be élő adásban, és több újságírói kérdésre is válaszolt. Többek között a befagyasztott orosz vagyonról, a gazdatüntetésekről és egy esetleges közös kölcsönről is kérdezték a miniszterelnököt.
