Milliárdos többletet termelt a magyar szolgáltatás-külkereskedelem – Németország maradt a legfontosabb partner
A tavalyi utolsó negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 7,6 százalékkal, importja 3,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakában mérthez képest. Az aktívum 3,1 milliárd euró volt, 469 millió euróval több az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az előző negyedévhez mérten az export értéke 4,8 százalékkal kevesebb, az importé pedig 6,6 százalékkal több volt, ami 930 millió eurós egyenlegcsökkenést eredményezett – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025 negyedik negyedévének szolgáltatási külkereskedelmi számai
A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 1036 millió, a szállítási szolgáltatások 848 millió, az üzleti szolgáltatások pedig 658 millió euróval járultak hozzá az aktívumhoz.
Szolgáltatásexportunk 64, -importunk 73 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, mely viszonylatban 1,5 milliárd eurós többlet keletkezett.
Ebben a negyedévben is Németország volt a legfontosabb partnerünk, 20 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyet az Egyesült Államok foglalta el 8,3 százalékkal, míg a harmadikat Ausztria 6,4 százalékkal.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 46 százalékot (ezen belül az egyéb üzleti szolgáltatásoké 25 százalékot), a szállítási szolgáltatásoké 25 százalékot tett ki. Az export értéke 10 milliárd euró (3,9 ezermilliárd forint), az importé 6,9 milliárd euró (2,7 ezermilliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 3,1 milliárd eurót (1,2 ezermilliárd forintot) tett ki.
Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak 58 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 29 százalék volt), míg a szállítási szolgáltatások 25 százalékkal részesedtek a teljes importforgalomból.
2025 negyedik negyedévének számai az egy évvel korábbihoz képest
A szolgáltatásexport euróban számított értéke 7,6 százalékkal (forintban számítva 2,0 százalékkal), az importé 3,6 százalékkal bővült (forintban számítva 1,7 százalékkal mérséklődött). Az aktívum 469 millió euróval (125 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki többletet.
Az aktívum növekedéséhez legnagyobb mértékben a turizmus 276 millió, a szállítási szolgáltatások 135 millió és a bérmunka-szolgáltatások 69 millió eurós egyenlegjavulása járult hozzá, miközben egyes szolgáltatáscsoportok egyenlege (köztük a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatásoké 73 millió euróval) romlott.
Aktívumunk értéke az uniós forgalomban 360 millió euróval vált kedvezőbbé, ami elsősorban a Németországgal és Ausztriával szemben realizált, 234 és 135 millió eurós egyenlegnövekedésre vezethető vissza.
Az EU-n kívüli országok esetében az aktívumunk 109 millió euróval javult. A változás hátterében meghúzódó legjelentősebb tényezők közül az Izraellel, az Egyesült Államokkal és a Koreai Köztársasággal szemben realizált 52 millió, 32 millió és 22 millió eurós egyenlegjavulás emelhető ki.
A 2025-ös év egészének számai
A kivitel értéke 38 milliárd euró (15 ezermilliárd forint), a behozatalé 26 milliárd euró (10 ezermilliárd forint) volt.
2025-ben az egy évvel korábbihoz képest a kivitel értéke 2,6 százalékkal (983 millió euróval) nőtt, miközben a behozatalé 1,5 százalékkal (387 millió euróval) csökkent.
A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom adatrevíziója:
A 2024. I–IV. negyedévi és a 2025. I–III. negyedévi adatok (bérmunka-szolgáltatási díj, turizmus, javítási és karbantartási, szállítási, üzleti és kormányzati szolgáltatási adatok) a vállalati adatjavítások alapján módosultak. A korábban közzétett euróadatokhoz képest a 2024. évi export értéke 2,9 százalékkal, az importé 3,6 százalékkal emelkedett, míg a 2025. I–III. negyedéves export 4,3 százalékkal, az import pedig 4,5 százalékkal lett magasabb.
Magyar gazdaság: nagyobb lett a GDP-növekedés, de ez csak szépségtapasz – itt vannak a tavalyi részletes adatok
Nemcsak szerdán érkezett pozitív hír a magyar gazdaság teljesítményéről. Mint kedden lapunk megírta, minimálisan jobban teljesített a magyar gazdaság a tavalyi utolsó, negyedik negyedévben, mint amit először közölt a Központi Statisztikai Hivatal. Igaz, a különbség elhanyagolható, most úgy tűnik, hogy 2025 negyedik negyedévében a kiigazított adatok alapján 0,6 százalékos volt a GDP-növekedés. A magyar gazdaság ezzel együtt nagyon gyenge bővülésre volt képes tavaly, ugyanakkor a részletes adatokból világosan látszik, hogy a belső motorokkal nincsen probléma. Továbbra is a külső kereslet akadályozza a dinamikus növekedést.
