Folytatódott a vérfürdő a tőzsdéken, a drága olajtól és az inflációtól tart a világ, szórják a csiprészvényeket
Folytatódott a részvénypiac zuhanása az ázsiai kereskedelemben is szerdán, a befektetők tömegesen szabadultak meg a csipgyártók részvényeiből felhalmozott, túlzsúfolttá vált pozícióktól. Attól tartanak, hogy a közel-keleti háború olajsokkot idéz elő, ami megemeli az inflációt, és késlelteti a kamatcsökkentéseket.
A szöuli piacon különösen meredek esés következett be: életbe lépett az úgynevezett „circuit breaker”, automatikusan felfüggesztették a kereskedést, miután
- a KOSPI index több mint 11 százalékkal esett.
- Két nap alatt így már 17 százalékos a visszaesés, ami a legsúlyosabb 2009 óta, miközben a won árfolyama 17 éves mélypontra zuhant.
- A japán Nikkei index 4,3 százalékkal esett,
- a tajvani részvénypiac pedig 3,6 százalékkal gyengült; a befektetők menekülnek abból a szektorból, amely az elmúlt hónapok egyik legforróbb befektetési célpontja volt: a félvezetőgyártóktól.
- Az S&P 500 határidős jegyzései 0,6 százalékkal csökkentek,
- az európai határidős indexek pedig elvesztették a korai emelkedést, és kissé a nullszint alá estek.
Túl sok a negatív tényező ahhoz, hogy a piac tartós vételi érdeklődést mutasson
– komentálta a helyzetet a Reutersnek Christopher Forbes, a CMC Markets ázsiai és közel-keleti régióért felelős vezetője.
Brent: közeleg a százdolláros ár?
A Brent nyersolaj határidős ára tovább emelkedett, és a héten már több mint 13 százalékos pluszban áll, hordónként 82,08 dolláron.
Az ár ugyanakkor visszajött a csúcsokról, miután Donald Trump amerikai elnök biztosítási garanciát rendelt el az öböl térségében közlekedő hajók számára, és jelezte, hogy az amerikai haditengerészet akár olajszállító tartályhajókat is kísérhet a Hormuzi-szoroson keresztül.
Az amerikai és izraeli erők négy napja támadják Iránt, miközben iráni drónok és rakéták csapásokat mértek az öböl menti olajfinomítókra, valamint amerikai nagykövetségekre Szaúd-Arábiában és Kuvaitban.
„Úgy tűnik, a konfliktus tovább fog tartani, mint ahogy azt az emberek kezdetben gondolták. Ráadásul eszkaláció történt, mert a háború most már az Egyesült Államok szövetségeseit is érinti” – mondta Damien Boey, a sydney-i Wilson Asset Management portfólióstratégája.
Az olaj-infrastruktúra is támadás alatt áll… ezért most mindenki azt próbálja felmérni, mennyi ideig tarthat mindez
– tette hozzá.
Japán, Dél-Korea és Tajvan mind energiaimportőr országok, és az utóbbi időben erősen emelkedő részvénypiacokkal rendelkeztek. Emiatt most különösen nagy eladási nyomás alá kerültek, mivel a befektetők világszerte realizálják a nyereségeket a korábbi nyerő pozíciókon, és védekező állásba húzódnak vissza.
Magas olajártól és inflációtól tart a részvénypiac
- Az idén szintén erős teljesítményt nyújtó arany ára egyik napról a másikra mintegy 4,5 százalékkal esett,
- a globális kockázati étvágy egyik hagyományos indikátora, az ausztrál dollár korábbi erősödése is megtorpant, és szerdán 70 cent alá gyengült a dollárral szemben.
- A Wall Streeten az indexek a nap folyamán ledolgozták a nagyobb veszteségek egy részét,
- de az S&P 500 végül 0,8 százalékos mínuszban zárt, mivel a befektetők attól tartanak, hogy az olajárak tartósan magasak maradhatnak.
„Az a kérdés, hogy az energiaárak hosszabb ideig maradnak-e magasak, mint ahogy azt még tegnap gondolták, és hogy ez hogyan gyűrűzik tovább a gazdaságban” – mondta Chuck Carlson, a Horizon Investment Services vezérigazgatója.
Az euró 1,16 dolláron ragadt, mivel a befektetők arra számítanak, hogy Európát különösen súlyosan érintik majd a magasabb energiaköltségek. Az irányadó európai gázárak két nap alatt mintegy 65 százalékkal emelkedtek.
