Vészesen fogy az ukrán hadsereg, egyre több a nő - a megcélzott 800 ezres létszám a NATO második legnagyobb katonai erejének felelne meg

Elöljáróban: tulajdonképpen nem tudjuk, milyen erős az ukrán hadsereg, hiszen gyakorlatilag kevés hiteles adat van róla „szabad forgalomban”. Ráadásul az ország pontos területét sem ismerjük a háború miatt. 

Oroszország úgy gondolja, hogy a tűzszünet nem a végleges határokat rögzíti. Hiszen még elvi megállapodás sincs a Moszkva által rendkívül fontosnak tartott, a 600 ezer négyzetkilométeres Ukrajnából legalább 200 ezer négyzetkilométert elfoglaló ütközőzónákról északon, a „hármas határtól” (Oroszország–Belorusszia–Ukrajna) a Duna-deltáig terjedő határ menti területen. Ami láthatóan többé-kevésbé független lenne az Oroszországi Föderációba már bekebelezett Krím félsziget és a kelet-ukrajnai Donbász négy nagy megyéje teljes területétől, ami Moszkva szerint a béketárgyalások megindulásának előfeltétele.

Nyolcszázezres ukrán hadsereg – NATO-szinten is jelentős

Ukrajna haderejét a tervek szerint 800 ezres sereggé építik le, de hogy hogyan és mikorra – még nem világos. Jelenleg mintegy 900 ezer főre becslik az ukrán fegyveres erők létszámát. Olekszandr Szirszkij ukrán hadseregparancsnok tavaly áprilisi nyilatkozata szerint Oroszország 623 ezer katonát tart Ukrajnában, számukat a 2022-es inváziókezdettől megötszörözték. Az ukrán RBC-Ukraine jelentése szerint tavaly, az első fél évben az Ukrajnában lévő oroszországi csapatlétszám körülbelül ugyanakkora maradt, 711-712 ezer, beleértve az operatív, gyorsan, bárhol bevethető tartalékot is.

Ezzel a nyolcszázezres megahadsereggel a NATO-n belül, ha valaha is felveszik a szervezetbe, az USA után a legnagyobb létszámú hadserege lenne Kijevnek. 

• Ukrajnának ma a becslések szerint legfeljebb 28-30 milliós lehet a lakossága. 
• Az átlagokat tekintve egy 28-30 milliós ország, mint amilyen például Venezuela, átlagosan 100-120 ezer embert tarthat fegyverben. 
• Ukrajna szomszédja, a 37 milliós Lengyelország például körülbelül 200 ezres hadsereget tart fenn. Varsó erősen tart egy moszkvai agressziótól, ezért fegyverkezik. 

Az ukrán „génállomány”

A Reuters egyik, egy vidéki szülőotthonban (Goscsa, 100 kilométerre északkeletre Lvivtől) készített helyszíni riportja szerint a múlt évben a 2015-ös 400 kisbaba születésszám alig több, mint a harmadát érték el. Sok fiatal férfi meghalt. 

– idézi a Reuters a goscsai szülészeten dolgozó ukrán orvost, Jevhen Hekkelt. 

A háború jelenlegi szakaszának a kezdete előtt Ukrajna lakossága 44-47 millió fő lehetett. A lakosságszám alapvetően befolyásolja a kötelező katonai (front)szolgálatra behívható fiatalok (elsősorban férfiak) számát. Ezért a különböző becslések szerinti több mint 70 ezer nő a seregben erős fenntartással kezelendő. A létszámhiány miatt a nők mindinkább közvetlen harci érintkezést feltételező szerepekre vannak beosztva: mesterlövészek, rádiósok, egészségügyi személyzet.

Gond a sokféle harceszköz, az egyszerűbb gyakran több

Még nehezebb megbecsülni az ukrán (al)egységek harcértékét. Az erre vonatkozó hivatalos közleményeket a legnagyobb fokú óvatossággal kell fogadni. Roppantul megnehezíti a katonák dolgát a rendkívül sokféle harceszköz, amelyek kezelését külön-külön meg kell tanulni, s ami még nehezebb: a bonyolult gépezetek, mint amilyenek a páncélosok, a célzóberendezéseik, a motorok elektronikus vezérlőrendszereinek a javítását, karban tartását elsajátítani. Míg egy „normális” hadseregben legfeljebb négy-ötféle páncélozott eszközt kell a gyalogos bakának ismernie, azzal összhangban harcolnia, az ukrán hadseregben a katonáknak a többtucatnyi fajta páncélos harcjárművel, harckocsival, szállítóeszközzel, speciális járművekkel kell együtt dolgozni.

És ez a kettősség érvényes a lőszerutánpótlásra is. Ha „ötvenes kaliberről” beszélnek (nehézgéppuska-lőszer), ez általában félcollos méretet, 12,7 millimétert jelent.

Probléma az is, hogy a tapasztaltabb ukrán tiszthelyettesek, akik még 1991 előtt az orosz-szovjet fegyveres erőknél szolgáltak, sem képzettebbek. Az oroszországi hadseregek (kezdve a több száz éves cári katonai hagyományokkal) tradicionálisan a harceszközök egyszerűségéhez, karbantartásuk viszonylagos könnyűségéhez voltak szokva. Iskolapélda rá a Kalasnyikov (AK-47) automata rohampuska, amelyet a katona sárba vagy vízbe ejthetett, mégis elfogadható tűzbiztonsággal, pontossággal funkcionált. 

Moszkva felzárkózott a dróntechnológiában

Ám Ukrajnának sikerült zavarba ejtenie az orosz hadsereg fegyverbeszerzőit, tervezőit, mert bár a drónháború kezdetén Oroszország rájött a drónok fontosságára, de nem voltak gyártói, hiányzott a tapasztalat. A háború harmadik évére aztán Moszkva helyreállította az egyensúlyt;

• részben saját fejlesztéssel, 
• valamint Kína mint kimeríthetetlen részegység-beszerzési-forrás 
• és Irán mint konstruktőr segítségével.

Az oroszoknak kapóra jött, amit még sok nyugati elemző ma sem ért, hogy a „lázadó” sziget, Tajvan és az anyaország (ahogy a Kínai Népköztársaságot Pekingben nevezik) között olyan szoros technológiai kapcsolatrendszer alakult ki, hogy a félvezetőgyártásban a tajvani fejlesztőirodák (közülük is a legnagyobb a Hsinchu Industrial Parkban működő) eredményei szinte egy időben jutottak el Tajpejbe, Tajvan fővárosába és a nagy kínai csipgyártók irodáiba. Így a fejlett technológiák viszonylag gyorsan eljutnak az orosz hadmérnökök tervezőasztalaira és a gyárakba.