Az EU a "méregzöld", és Magyarország körözi le klímavédelemben – mit csinálnak, egyszerűen nem érti a miniszter

A klíma oldaláról közelítette meg az energiaszuverenitás kérdését Lantos Csaba energiaügyiminiszter az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. "Nem szabad, hogy energiagyarmattá váljunk, azon dolgozunk" - szögezte le. Az eszköztárban a külföldön történő befektetetések fontosságát hangsúlyozta, felsorolva a Mol és az MVM eddigi lépéseit.

A kormánynak van egy terve arra, hogy hogyan kerülhet ki az ország az energiafüggésből, az energiagyarmati pozícióból. Figyelembe kell venni, hogy Magyarországnak nincs érdemi mennyiségű fosszilisenergia-forrása, továbbá maga az ország is kicsi, a szomszédjaitól kell energiát behoznia. Mellesleg nem árt megjegyezni, hogy elektront szállítani mindig olcsóbb, mint olajat vagy gázt. Viszont vannak az országnak olyan nagyvállalatai, amelyek külföldi pozíciókat szerezhetnek. Szereznek is, például az MVM másfél éve a kormányok együttműködésével részesedéshez jutott az azeri Sah Deniz mezőben, amely a maga nemében a világon a legnagyobb. A legutóbbi példa a Molé, amely Szerbiában veti meg a lábát.

A kormány említett terve a következő lábakon áll:

• nukleáris energia,
• megújulók, amelyek nemcsak időjárásfüggők,
• földgáz, mint kiegyenlítő energia is, e minőségében viszonylag hosszú ideig velünk lesz,
• és energiatárolás, mint az új évtized energiapolitikájának kulcsfeladata.

A nukleáris energia terén a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról és a két új paksi blokk építésének fontosságáról beszélt a miniszter. A kis moduláris reaktorok (SMR) terítéken lévő telepítése kapcsán azt mondta, hogy 

 A nyugati rendszerekben csak egy épül, Kanadában, és egy USA-beli projektnek van építési engedélye. Mi mindent megvizsgálunk, jogilag mindent előkészítünk, az atomtörvényt is módosítjuk - sorolta a miniszter. A  magyar érdek a legjobb megoldás megfizethető áron való beszerzése.

A naperőmű öröm és kockázat

Az országban már több mint 9 gigawatt megújuló zöld kapacitás működik, ennek közel 60 százaléka naperőmű, ami 8,3 gigawatt. Ez egyfelől nagy dicsőség a miniszter szerint, de nagy függés is a termelés bizonytalanságai miatt. Amikor ez a kormány 2010-ben hivatalba lépett, akkor 1 megawattnyi naperőmű működött az országban, mintegy 300 háztetőn. Most 300 ezer lakossági háztetőn van napelem, és működik további 26 ezer naperőmű. Ennyit egyetlen más ország sem ért el. Ennek köszönhetően a következőket értük el: Magyarországon 8 éve átlagosan 32 százalékos volt az import aránya a felhasználásban, tavaly csak 20 százalék. Ezenfelül tavaly a Magyarországon előállított villamos energia 29 százaléka naperőművekből származott.  

A sok naperőmű azonban próbálra teszi a villamosenergia-rendszert azzal, hogy e létesítmények nem akkor termelnek, amikor szükség van rájuk. A válaszunk erre az energiatárolás, ami azonban néháyn ezer milliárd forintba kerül majd. Ez elsősorban kémiai technológiát, azaz akkumulátort jelent. „Egyébként azt gondolom, hogy jogosan gondolunk arra, hogy ha már akkumulátorgyártó nagyhatalom leszünk, akkor az öt nagy hazai autóakku-gyártó érdemesnek látja majd, hogy ipari akkumulátort is gyártson" - mondta a miniszter. Úgy látja, hogy az év végére több mint 600 megawatt teljestményű akkumulátor működik az országban. Az energiatárolás szükségességét támasztja alá az is, hogy folyamatosan nő az országban a villamos energia iránti csúcsigény. Az akkumulátorok mellett nem mondunk le néhány, gravitációs elven működő szivattyús-tározós erőmű létesítéséről sem, bár nincsenek az azokhoz szükséges, igazán magas hegyeink.

A cél a geotermia terén pedig az, hogy 2035-re évi egymilliárd köbméter földgáz felhasználását válthassuk ki a föld hőjének hasznosításával. Ez még viszonylag kihasználatlan lehetőség Magyarországon. Már 674 ezer lakás van rákapcsolva a távfűtésre, e lakások mintegy 10 százalékát - és intézményekét, cégekét is - a föld hője fűti. Ez nem kis eredmény, de meg kell duplázni. 

Később talán a hidrogén is bevethető energiatárolása, de itt még nem tart az emberiség.  

A három új gázblokk együtt másfél gigawatott jelent majd, ez jó rugalmasságot ad a mostani áramigény kielégítéséhez, az energiarendszer egyensúlyban tartásához. Azt, hogy gázerőművekre máshol is nagy szükség van, az is mutatja, hogy világszerte hiány van gázturbinából. A német kormány most hirdette meg, hogy 20 gigawattnyi gázerőművet kell létesíteni.

Előtérben a klíma

Az energiaszuverenitás kérdése nem érthető meg anélkül, hogy a klímáról beszéljünk - jelentette ki Lantos Csaba. Szerinte ma "méregzöld" gondolat jellemzi az európai energiapolitikát. Ez kimondja, hogy 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Két országban közben még romlott is a mutató értéke. Egyébként az EU a globális széndioxid-kibocsátásnak csak a 6 százalékáért felel, volt az arány 15 százalék is. A hatból Magyarországra 0,11 százalék jut.  

Érthetetlen, hogy miközben látszik, hogy a zéró kibocsátást kimondó karboncélok elérhetetlenek, és látszik, hogy azokat fel kell adni, mégis új meg új karboncélok megfogalmazásán dolgoznak az uniós illetékesek. A miniszter hangsúlyozta, hogy természetesen lépni kell a károsanyagkibocsátás ellen, de észszerűen. A nagy iparvállalatok karbonkibocsását büntető ETS rendszer például drágítja a termelést, rontja a vállalkozások versenyképességét. 

Nem véletlen, hogy sorra zárnak be a németországi gyárak. Az pedig végképp elfogadhatatlan, (el is halasztották a bevezetését), hogy az ETS2-t  büntetést a lakosságra és a közlekedésre is kiterjesztené. Úgy látjuk, hogy az ETS2-t sosem szabad bevezetni, az ETS-t pedig ki kell vezetni - szögezte le Lantos Csaba. Viszont a klíma védelmében továbbra is sok pénzt kell fektetnünk a kutatás-fejlesztésbe, az elektromos közlekedésbe, a hálózatok fejlesztésébe és az energia tárolásába.