Repülőrajt újratöltve: egy év csúszással, de végre felszállhat a magyarok gépe – így látják az elemzők 2026-ot
Fokozatosan helyreálló gazdasági növekedéssel és lassuló inflációs nyomással számolnak idén a Világgazdaság által megszólaltatott elemzők. Éppen egy évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök a repülőrajtot, azaz egy erőteljes növekedési fordulatot a korábbi évek stagnálása után. Ehhez képest már tavasszal nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság továbbra sem képes lendületet venni és visszatérni a 2022 első felében látott növekedési trendhez.
Áprilisban a 2 százalékos GDP-bővülés is irreálisnak tűnt a Donald Trump amerikai elnök által elindított vámháború következtében. A magyar gazdaság helyzetén Németország sem javított, márpedig az exportnak kitett és rendkívül nyitott hazai gazdaság külső kereslet hiányában aligha képes érdemi, 2-3 százalék fölötti teljesítményre. Bár a negyedik negyedév GDP-adataira még várni kell, csak a hónap végén, január 30-án teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal, tavaly végeredményben 0,5 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság. Idén azonban az elemzők szerint ennél szebb számokat láthatunk.
Magyar gazdaság: egy év csúszással, de végre felszállhat a magyarok gépe
Az évkezdet abból a szempontból erős lehet, hogy a kormány az év elején elég nagy mennyiségű pénzt önt a gazdaságba – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki kiemelte
- a fegyverpénzt,
- a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentességét, illetve
- a 14. havi nyugdíj első részletét,
amelyek a lakossági fogyasztáson lendítenek majd nagyot.
Igaz, a fogyasztással eddig se volt baj, lényegében ez a magyar növekedés egyetlen támasza az utóbbi másfél évben. Ráadásul idén ez még tovább fokozódik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly december publikált inflációs jelentésében is úgy számolt, hogy a jövedelemnövelő kormányzati intézkedések a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő költségvetési hatással járhatnak 2026-ban,
ennek több mint felét, 60 százalékát el is költik.
Ezt támogatja még a minimálbér 11 százalékos emelése, valamint a közszféra több területén, mint az oktatásban, a szociális, a kulturális és igazságügyi szférában zajló béremelések is. Összegészében az év első harmadában 1500-1600 milliárd forintot is elérheti a kormány által indított jövedelmi transzferek nagysága.
A nagy kérdés, hogy mi lesz a külső kereslettel és az ipari termeléssel, ami sokáig a magyar gazdaság húzóágazatának számított, ám 2024 közepe óta lejtmenetben van. Ez persze nem független a német gazdaság strukturális gondjaitól, illetve a német prémiummárkák, mint a Mercedes és az Audi kiábrándító termelési számaitól sem, amelyek láthatóan a magyar gazdaságot is hátráltatják, hiába hittük ezeket az autógyárakat válságállónak korábban.
Regős az exportban nem is számít nagy csodára idén, ugyanakkor szerinte a nagy gyárak, a debreceni BMW-gyár és a szintén debreceni CATL termelésbe lépése miatt az év második felében már biztosan pozitívan számokat látunk majd, de nem zárja ki, hogy előbb is.
A Gránit Alapkezelő elemzője szerint a fenti tényezők miatt 2026 első negyedévében negyedéves alapon 1 százalékkal is nőhet a GDP. Utoljára 2023-ban mért ekkora negyedéves bővülést a KSH, tehát két és fél éve a legmagasabb ütemű lehet a GDP-növekedés.
Az év egészében pedig 2,5 százalék fölötti gazdasági növekedést jósol.
„Nem vagyok optimista a német gazdasággal kapcsolatban”
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ennél alacsonyabb, nem egészen 2 százalékos GDP-bővülést vár a kormány jóléti intézkedései és a beinduló exportkapacitások alapján. „Ez a két fő tényező, amely miatt a növekedés most már tényleg 1 százalékot meghaladó mértékű lehet idén. Ez már régen volt” – tette hozzá, egyúttal azt is mondta:
Nem vagyok optimista a német gazdasággal kapcsolatban.
Török szerint a várakozások évek óta arról szólnak, hogy az elmúlt évek recessziója után végre lesz növekedés Németországban, ő azonban attól tart, hogy a kormányzati stimulus, amellyel kapcsolatban nagy a várakozás, nem lesz elég a nagyobb növekedés eléréséhez, miközben a feldolgozóipar problémái sem oldódnak meg.
„Sajnos elhúzódó válságot várok, még akkor is, ha nulla százalék fölött lesz a növekedés. A mi szempontunkból fontos, hogy milyen a kereslet a Magyarországon működő leányvállalatok esetében, ez az, amiben én nem látom a fordulatot.” A hazai kivitelben a Raiffeisen elemzője csak az új kapacitások termőre fordulása miatt várja a fordulat.
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a növekedési célok elcsúszásban a három nagy gyár, a CATL, a BMW és a BYD is közrejátszik. A jegybank és a kormány 2025-re várta a termelés felfutását, ehelyett egyedül a BMW indította el a sorozatgyártást október végén, a BYD és a CATL csak idén az első-második negyedévben. Emiatt az MNB sem számol már azzal, hogy idén 1 százalékot adnának hozzá a növekedéshez.
Az árrésstopok kivezetésén is múlik az idei infláció
Az infláció kapcsán is rengeteg a kérdőjel. Annak ellenére, hogy az év első hónapjaiban akár 2 százalék körüli árindexet sem zárnak ki az elemzők, az év további nehéz tisztán látni. Az árrésstopok február végéig vannak meghosszabbítva, a bankok és a telekommunikációs cégek önkéntes árkorlátozása pedig 2026. június végéig szól. Tehát mindkét elem bizonytalansági tényező.
Ugyanakkor Varga Mihály jegybankelnök a tavalyi utolsó kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, nem lehet biztosra venni, hogy az árrésstopok kivezetése ugyanakkora hatással jár, mint a bevezetésük. Szerinte ugyanis hosszú távon a gazdaság alkalmazkodik az új feltételekhez.
Ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti az árrésstopokat, nem hiszem, hogy másfél százalékponttal nő az infláció Magyarországon
– fogalmazott a jegybankelnök. Emiatt az MNB a középtávú előrejelzési horizontján is arra számít, hogy az infláció a 4 százalék alatti tartományban marad.
Sőt, 2026-ban az infláció a jegybankárok szerint 3,2 százalékos lehet átlagosan a tavalyi 4,4 százalék után.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője mindenesetre az év első felében 3 százalék alatti, az év második felében újra emelkedő, 4 százalék fölötti árindexet vár, amit a bázishatások mellett a jövedékiadó-emeléseknek az év második felére való elhalasztásával is magyaráz.
A költségoldali infláció szerinte sokkal jelentősebb lehet, mint a keresleti, a 11 százalékos minimálbér-emelést ugyanis nem biztos, hogy ki tudják gazdálkodni a vállalatok, emiatt áthárítják a fogyasztói árakba. Ugyanakkor összességében még így is a tavalyi évhez képest alacsonyabb, 4 százalék alatti inflációt jósol.
A forint akár még tovább erősödhet
A forint esetében az elemzők nem várnak érdemi erősödést. Tavaly világviszonylatban is elképesztőt ment a hazai fizetőeszköz:
- a dollárral szemben 13 százalékkal,
- az euróval szemben pedig 6 százalékkal erősödött.
Bár több értelmezés látott napvilágot a forint teljesítményének magyarázatára, az valójában a jegybank következetességének és szigorúságának eredménye. Az MNB annak ellenére tartotta tavaly végig 6,5 százalékon a kamatszintet, hogy közben a régiós és nagy jegybankok is csökkentettek, az egyre magasabb kamatkülönbözet pedig folyamatosan a forint felé terelte a befektetőket. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a monetáris tanács decemberi ülését követően Varga Mihály nagy meglepetésre résnyire kinyitotta az ajtót egy esetleges kamatcsökkentés előtt.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza nem zárja ki, hogy a forint árfolyama 370-ig elmegy az euróval szemben, ám nem ez lesz az alaphelyzet.
A jegybank következő hónapokban adatvezérelt üzemmódban fog működni, tehát az inflációs adatok, illetve a pénzpiacok stabilitása fogja meghatározni a monetáris tanács döntéseit. Ezek alapján Regős szerint illene két-három hónapot mindenképpen megvárnia a tanácsnak, annál is inkább, mert az áprilisi választás idején az árfolyam kifejezetten volatilis lehet. Épp ez utóbbi miatt véli úgy Török Zoltán, hogy az idei nem a forint éve lesz, a választás miatt nagy a bizonytalanság, ami inkább a korrekciót fog eredményezni az árfolyamban. Ellentétesen látják az elemzők, hogy mikor jöhet az első kamatcsökkentés: Török az év végére várja, Regős szerint már a választás után közvetlenül dönthet a lazításról a jegybank.
Necces lesz idén is a költségvetési hiány tartása
Abban egyetértenek az elemzők, hogy várhatóan kifeszített lesz a költségvetés 2026-ban is. Tavaly novemberben jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány tavalyi és az idei hiányszintet is megemeli a vártnál lassabb növekedés és a gazdaságot támogató intézkedések miatt, így a 2024-es szinten, a GDP 5 százalékán fagyasztja be. Bár a Költségvetési Tanács korábban figyelmeztetett a veszélyekre, idén annyival könnyebb helyzetben lesz a költségvetés, hogy számszerűen is csökkennek az állam kamatkiadásai mintegy 500 milliárd forinttal.
Ennek ellenére az elemzők nem túl optimisták a hiány tartását illetően. Regős Gábor úgy látja, vannak felfelé mutató kockázatok, a kormány ugyanis ambiciózus növekedéssel számolt, kérdés, hogy összejön-e. Török Zoltán annyit tett hozzá, hogy politikai akarat kérdése a hiány tartása. Mindenesetre – ahogy korábbi cikkünkben felhívtuk rá a figyelmet – a magyar hiányadat még alacsonyabb is lehet számos szomszédos országénál: Lengyelországban és Romániában szinte biztosan magasabb lesz idén, Szlovákiáéval vagy Ausztriáéval pedig azonos szinten lehet.
