Budapestet irigylik Bécsben, megroggyant a reptér – ketten tehetnek róla, az államot okolják
Jóllehet a repülőutak iránti kereslet továbbra is magas Ausztriában, ám a 2026-os évben a légi utasok számának csökkenésére számít a bécsi repülőtér – hangsúlyozta csütörtökön a Kronen Zeitungnak a reptér két igazgatósági tagja, Julian Jager és Günther Ofner.
Fáj a bécsi reptérnek a Ryanair és a Wizz Air lépése
A fapados légitársaságok teljes, illetve részleges kivonulása az utasszámokra is hatással van. Például a Wizz Air légitársaság március végén zárja be bécsi bázisát.
Tavaly a magyar fapados szolgáltató több mint 1,8 millió utast szállított Ausztriában, és 5,6 százalékos piaci részesedésével a harmadik legnagyobb légitársaság volt Bécsben.
Nyilvánvalóan hiányzik majd Bécsnek ez az aktivitás, amely márciustól a mintegy 60 kilométerre található pozsonyi légikikötőt gazdagítja.
További visszaesést jelent a bécsi reptérnek, hogy az ír Ryanair is csökkenti ausztriai flottáját. A korábbi 19 repülőgép helyett idén nyáron már csak 14 állomásozik Bécsben. Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója a lépést a magas osztrák üzemeltetési költségekkel magyarázta.
Összességében a tavalyi, történelmi csúcsot jelentő 32,6 millió utas után az utasszám idén várhatóan mindössze 30 millióra, azaz csaknem 8 százalékkal csökken.
De miért is olyan drága a bécsi repülőtér?
Egyrészt a bécsi repülőtér díjai Európában a legmagasabbak közé tartoznak, másfelől Ausztriában utasonként egy sok helyütt ismeretlen, illetve jóval alacsonyabb összegű légiutas-adót is fizetniük kell a légitársaságoknak.
Az osztrák állam jelenleg személyenként a rövid távú járatokra 12 eurót, a hosszú távúakra 30 eurót szed be.
Az Európán belüli útvonalakon ez Ausztriát Európa harmadik legdrágább országává teszi Hollandia (29,40 euró) és Németország (jelenleg 15,53 euró) után.
A légiutas-adó mindezért már nem csupán a diszkontszolgáltatók, hanem a repülőtér vezetése szemében is szálka. Csökkentést vagy teljes eltörlést követelnek. Az osztrák közlekedési minisztérium már be is jelentette, hogy megvizsgálják az adót, amit jó kezdetnek tart az üzemeltető.
Leépítés és megtakarítás
Günther Ofner igazgatósági tag meg van róla győződve, hogy a jegyadó eltörlése végső soron lényegesen több bevételt hozna az országnak – egyebek között a növekvő számú vendégéjszakák és a magasabb összegű éttermi bevételek révén –, mint a legutóbb beszedett 170 millió euró.
Az utasszám várható csökkenése miatt természetesen csökkenhet a bevétel és az éves profit is az év végére, ezért annak érdekében, hogy a nettó eredményt a 2025-ös 210 millió eurós szinten tartsák, a repülőtér megtakarítási és hatékonyságnövelő programot hajtott végre.
Az üzemeltetési költségek csökkentése mellett a munkaerő létszámát is 4 százalékkal, azaz körülbelül 200 állással csökkentik, amit azonban elsősorban a természetes lemorzsolódás révén akarnak elérni – hangsúlyozta Ofner.
