Hazai pálya lett a V4: egymás piacain nőnek nagyra a régiós vállalatok – így épül a visegrádi gazdasági ökoszisztéma

A visegrádi négyek csaknem 35 éves együttműködése mára nemcsak politikai, hanem üzleti szinten is kézzelfogható eredményeket hozott – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatásából.

A kutatások szerint a nemzetköziesedés intenzitását elsősorban a vállalat mérete és erőforrásai határozzák meg. Egy 2024-es vizsgálat alapján a mikrovállalkozások exportálási esélye 70 százalékkal kisebb, mint a közepes méretűeké, míg a nagyobb, tőkeerősebb cégek fejlettebb piacra lépési módokat alkalmaznak. A V4-ben jellemző az úgynevezett Uppsala-modell: a vállalatok először kulturálisan és földrajzilag közeli piacokon jelennek meg, majd a tapasztalatok birtokában lépnek távolabb.

A térség hasonló ipari szerkezete – különösen az autóipar és az elektronika dominanciája – szintén megkönnyíti a közös beszállítói láncok és befektetések kialakulását. A külpiaci jelenlét ma már nemcsak exportot, hanem mély helyi beágyazódást jelent.

A Mol–Orlen-párharc

A régió meghatározó szereplője a Mol, amely Szlovákiában finomítót működtet, Csehországban 303 töltőállomással a második legnagyobb hálózat tulajdonosa, Lengyelországban pedig 417 benzinkutat vásárolt meg. Hasonló súllyal van jelen a lengyel Orlen is: Csehországban piacvezető 441 állomással, Szlovákiában 97, Magyarországon 139 telephellyel rendelkezik. A két óriás versenye jól mutatja, hogy a V4-piac mára egységes küzdőtérré vált.

A V4-es régió egyik fő motorja egyértelműen az autóipar

Az autóipar a V4-országok gazdaságának egyik legmeghatározóbb piaci szegmense. Kulcsfontosságú a szektor a régiós versenyképességének növelésében, valamint kiváló alapot nyújt az együttműködésekhez is. Az elmúlt években több olyan kooperáció is kialakult a V4-országok autóipari vállalatai között, amelyek a digitalizáció, az MI, a fenntarthatóság és az akkumulátorgyártás kérdéseit vizsgálták. A közös munka lehetőséget teremt, hogy az olyan meghatározó problémákban és kihívásokban, mint az elektromobilitás, a fenntarthatóság, valamint az ellátási láncok, közösen lépjenek fel a V4 autóipari társaságai. A jelenleg is tartó V4-es magyar elnökség programjában kiemelt szerepet kap a versenyképesség javítása, a vállalati együttműködések erősítése, amelyek a klasszikus szinteken túl az autóiparra is fókuszálnak.

A kutatásban kiemelik, hogy a Volkswagen csoport mind a négy országban meghatározó:

• Pozsonyban négy márka gyártása folyik,
• Csehországban a Skoda teljes fejlesztése,
• Győrben az Audi motor- és elektromoshajtás-gyártása,
• Lengyelországban pedig logisztikai és alkatrészbázisok működnek.

A Hyundai–Kia csoport zsolnai üzeme szintén regionális központ, amely magyar, cseh és lengyel beszállítókra épít.

Vegyes tapasztalatok a pénzügyben

A magyarországi OTP Bank a 2000-es évek eleje óta fokozatosan terjeszkedik a kelet-közép-európai térségben, az elmúlt évtizedben pedig már a közép-ázsiai régióban is jelen van. A külpiacra lépés során az elsők között jelent meg Szlovákiában, itt 2001-ben kezdte meg működését a magyar vállalat (OTP Slovakia). Közel húsz éven keresztül működött északi szomszédunkban a bankhálózat, 2020-ban azonban a bank leányintézetének részvényeit a KBC csoport vásárolta fel. A kivonulás mögött a mérsékelt eredmények elérése állt, amely nemcsak a szlovák, de a román piacon is meghatározónak bizonyult, így innen is távozott az OTP. Lengyelországban és Csehországban még nem rendelkezik leányvállalattal a társaság, annak ellenére, hogy a régió országaiban viszonylag korán megjelent.

A szektorban a V4-tagállamok szintjén a belga eredetű KBC csoport van jelentős mértékben jelen. A Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is leányvállalatot működtető társaság banki, biztosítási és alapkezelési szolgáltatásokat nyújt. Lengyelországban 2012-ig volt jelen, ekkor a Santandernek értékesítette részesedését. A Csehországban CSOB néven működő – korábban Csehszlovák Állami Bank – hálózathoz 3 millió lakossági ügyfél tartozik, továbbá több mint 3 ezer vállalati ügyfelet szolgál ki. Vezető pozícióját az országban erősíti az is, hogy ezer ATM-et, valamint 300 bankfiókot működtet szerte Csehországban. Szlovákiában hasonló néven van jelen a KBC csoport leányvállalata 2008 óta. Jelenleg 400 ezer lakossági ügyfelet szolgál ki 145 bankfiókot és 260 ATM-et üzemeltet az országban. Magyarországon K&H Bankként vált ismertté a belga vállalat. Az ország egyik vezető pénzintézeteként 4 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 226 lakossági és 12 vállalati fiókot működtet. Közel egymillió lakossági, kkv- és vállalati ügyfelet szolgál ki Magyarországon a csoport leányvállalata.

Logisztika: vasút és közút kéz a kézben

A lengyel PKP Cargo Európa második legnagyobb vasúti áruszállítója, amely mindhárom partnerországba fuvaroz évi 27 milliárd tonnakilométer teljesítménnyel. A magyar Waberer’s a közúti szegmens meghatározó szereplője 2800 teherautóval és regionális üzletággal. A csomagpiacon a cseh Packeta 16 ezer átvevőhellyel és 33 országra kiterjedő hálózattal nőtt regionális bajnokká.

Cseh és lengyel offenzíva a kereskedelemben

Az online térben a cseh Alza vált a legnagyobb szereplővé Magyarországon 150–170 milliárd forintos becsült forgalommal. A Rohlik Group – itthon Kifli.hu – 1,85 milliárd euróra értékelt vállalattá nőtt. A lengyel LPP Group Reserved és Sinsay márkáival 40 országban van jelen, míg a magyar CBA inkább franchise jellegű regionális hálózatot épített.

A turizmus és vendéglátás területéről a tanulmány kiemelte, hogy a Danubius Hotels cseh és szlovák akvizíciókkal közel 2400 szobás portfóliót épített, a cseh Dobrá Tea pedig Prágától Burlingtonig terjeszkedett – jó példa arra, hogy kulturális márkák is sikeresek lehetnek.

A gyógyszeriparban szintén erősek a gazdasági kapcsolatok: a Richter Gedeon lengyel gyártóbázisa 900 főt foglalkoztat, a cseh Zentiva a Sanofi generikus üzletágának felvásárlásával erősödött meg a régióban, a lengyel Vipharm pedig Magyarországon és Szlovákiában alapított leánycégeket.