Geotermikus energia Magyarországon: kinyílik az állami pénzcsap, indulhatnak a mélyfúrások – hétfőtől lehet pályázni a földhő kamatmentes hitelére
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fogja kezelni azt a 20,32 milliárd forint keretű kamatmentes hitelt, amely a földhőalapú energiahasznosítás állami támogatásának harmadik pilléreként január közepén jelent meg – hívja fel tagvállalatai figyelmét a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE).
A földhőberuházások minden elemére felvehető a hitel
Azt, hogy a beruházástámogatás nem vissza nem térítendő forrással, hanem kedvezményes hitellel történik, az egyesület a kezdettől fogva támogatta. A hitel visszafizetésének kötelezettsége miatt ugyanis jóval kisebb a kockázata közpénzek felelőtlen elköltésének, vagy éppen a mára már magyarázatra sem szoruló túlárazásnak, mint vissza nem térítendő támogatások esetén.
A hitelkérők elemi érdeke a bevételeik maximalizálása és a kiadásaik minimalizálása, hiszen még vissza kell fizetniük a kölcsönt. Az is nyilvánvaló az egyesület elnöke, Szita Gábor szerint, hogy veszteséges vagy észszerűtlenül hosszú megtérülésű projektekkel senkinek nem lenne érdemes pályáznia, hiszen azt a bank elutasítaná.
A hitel legnagyobb erénye, hogy a geotermikus beruházások lényegében minden elemére, azaz felszín alatti és felszín fölötti tevékenységekre, létesítményekre és berendezésekre felhasználható. Lehet
- kutat vagy kutakat fúrni,
- technológiát szerelni,
- távvezetéket fektetni,
- fogyasztói hőközpontokat létesíteni,
- irányítástechnikát telepíteni.
Bármit, ami egy geotermikus rendszer működéséhez szükséges.
Nem pályázhat mindenki
Vannak persze korlátozó tényezők is. Ez a támogatás nem igényelhető budapesti beruházásokhoz az uniós előírások miatt. Önkormányzatok sem pályázhatnak, de önkormányzati tulajdonú vállalkozások igen. Mindezen kizárások jelentősége azonban messze eltörpül amellett, hogy
lényegében kizárólag tőkeerős nagyvállalatok milliárdos fejlesztéseihez szeretnék a hitelt folyósítani.
Mélygeotermikus beruházások esetén ugyanis legalább egymilliárd forint hitelt kell igényelni.
Az MGTE mindkét véleményezési alkalommal javasolta a minisztériumnak az egymilliárdos határ leszállítását 50 millió forintra. Azzal érvelt, hogy a határ leszállításával a beruházók szélesebb köre férhetne hozzá a hitelhez. Alacsony költségű beruházások is megtérülhetnek ugyanolyan jól, mint a nagyobbak, és lehetnek ugyanolyan biztonságosak is. A kölcsön 2026. március 2-tól 2026. november 15-ig, illetve forráskimerülésig kérhető.
Mint a kiírásból kiderül, a keret 65 százalékára a négy legkevésbé fejlett régióban, azaz a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon indítandó projektekhez lehet pályázni. A keret maradék 35 százaléka a Közép-Dunántúlon, Pest régióban és a Nyugat-Dunántúlon használható fel.
Nem feltétlenül a sekély geotermia felfuttatása a cél
Sekély geotermiai beruházásokra a teljes keret legfeljebb 10 százaléka jut. A hitelprogram célja a helyben elérhető földhő energiahordozóként történő hasznosítása, s ezáltal a földgáz kiváltása, az energiaimporttól való függés csökkentése, a megújuló energiaforrások részarányának növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése.
A sekély geotermia a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, legfeljebb 150 méter mélyről történő hő kinyerése és energetikai célú hasznosítása. Ehhez nincs szükség olyan bányászati berendezésekre, amelyek használatához speciális bányászati engedélyt kell beszerezni. Azonban az ilyen projekteket is be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH).
Az ügyletenként igényelhető kölcsön alsó határa mélygeotermia esetén a fent említett egymilliárd forint, a felső hatmilliárd forint. Így az egyik szélső esetben négy mélygeotermiai projekt elviheti akár a keret egészét is. A kiírás ugyanis a 20,32 milliárd forint 10 százalékát csak sekély geotermiai projekteknek adható pénz felső határaként köti ki. Ennek alapján az ezekre jutó pénz lehet akár nulla is, hiszen
a mélygeotermiások esetében nincs olyan kikötés, hogy a teljes keretnek csak a 90 százalékán osztozhatnak.
A másik véglet szerint, feltételezve tehát, hogy
- mélygeotermiára beruházásonként csak egymilliárdot igényelnek,
- a keret 10 százaléka a sekély geotermiásoknak jut,
- de csak projektenként 100-100 millióval
akár 18 mélygeotermiai és 23 sekély geotermiai beruházás is felveheti a kamatmentes hitelt.
Az egyik további kikötés az, hogy egy beruházás esetében a saját forrás a projekt elszámolható költségének legalább a 10 százaléka kell, hogy legyen.
