Az egész világ azt figyeli, mikor tört ki az új háború a Földön: a diplomaták már távoznak, a legnagyobb hadsereg ugrásra kész
Az Irán körüli geopolitikai feszültség diplomáciai lépésekhez vezetett: az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége 2026. február 27-én engedélyezte a nem létfontosságú személyzet és családtagjaik önkéntes távozását Izraelből — közölte a New York Times.
Amerika harcba lendülhet Irán ellen
A döntés előrevetítheti egy amerikai katonai csapás lehetőségét. A nagykövetség munkatársainak küldött, belső körlevélben Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete arra figyelmeztette az érintetteket, hogy
aki távozni kíván, „ma tegye meg”.
A dokumentum szerint a döntés „a legnagyobb elővigyázatosság” jegyében, az amerikai külügyminisztériummal folytatott egyeztetések után született.
A nagykövetség az úgynevezett „authorized departure”, vagyis engedélyezett távozási státuszba lépett, amely lehetővé teszi, hogy a nem alapvető feladatokat ellátó személyzet és hozzátartozóik kormányzati költségen hagyják el az országot,
amennyiben az amerikai nemzeti érdek vagy az életveszély közvetlen fenyegetése ezt indokolja
Bármelyik percben kitörhet a háború a piac szerint – geopolitikai feszültség hajtja az égbe az olaj árát
Trump nagyon elégedetlen Iránnal
Egy nappal korábban Genfben hatórás tárgyalási fordulót tartottak az Egyesült Államok és Irán képviselői az iráni nukleáris program ügyében. Bár áttörés nem született, a felek ománi közvetítéssel a tárgyalások folytatásában állapodtak meg.
Az amerikai tisztviselők szerint Donald Trump elnök több opciót is mérlegel. Ezek között szerepelnek célzott katonai csapások iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen, amelyek célja további engedmények kikényszerítése lehetne Teherántól. A keményebb forgatókönyvek szélesebb körű hadműveletekkel és akár rendszerszintű destabilizációval is számolnak.
A helyzet érzékenységét növeli, hogy Izrael potenciális célponttá válhat, amennyiben Irán vagy regionális szövetségesei válaszlépéseket tesznek. A térség biztonsági helyzete ezért kiemelt figyelmet kap Washingtonban.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken frissítette utazási tanácsait is: Izrael és Ciszjordánia esetében az amerikai állampolgároknak azt javasolják, fontolják meg utazásuk elhalasztását terrorfenyegetettségre és polgári zavargásokra hivatkozva. Hasonló intézkedések történtek Libanonban is, ahol korábban elrendelték a nem sürgősségi személyzet távozását.
Donald Trump amerikai elnök elégedetlenségét hangoztatta az Iránnal zajló tárgyalások hangvétele miatt pénteken, újabb egyeztetést jelentett be a teheráni küldöttséggel, de nem zárta ki a katonai erő alkalmazását Irán atomprogramja miatt.
Az elnök a Fehér Házat elhagyva újságírók kérdéseire válaszolva ismét világossá tette, hogy Irán nem kerülhet atomfegyver birtokába, és azt hangoztatta, hogy "nagyszerű lenne", ha ezt a célt katonai erő alkalmazása nélkül lenne képes elérni, valamint hozzátette, hogy erről egyelőre még nem született döntés.
Mi rendelkezünk a világon a leghatalmasabb hadsereggel, szeretném nem használni, de néha igénybe kell vennünk, meglátjuk mi történik
– fogalmazott Donald Trump, aki kijelentette, azt szeretné, ha az egyeztetéseken az iráni fél jóhiszeműen tárgyalna, mert jelenleg nem ez a helyzet.
Marco Rubio külügyminiszter a közel-keleti térség biztonságát érintő tárgyalásokra hétfőn és kedden Izraelbe utazik, pénteken pedig az ománi külügyminiszterrel találkozott Washingtonban.
Omán képviselői közvetítőként vannak jelen az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon, amelyek legutóbbi fordulója csütörtököt Genfben volt.
Donald Trump pénteken újságírók kérdéseire válaszolva azt sem zárta ki, hogy az Egyesült Államok átvegye a Kuba feletti ellenőrzést. "Nagyon könnyen végződhet egy Kuba feletti barátságos átvétellel". Magas szinten zajlanak egyeztetések a havannai kormányzattal, amiért Marco Rubio külügyminiszter felelős.
Donald Trump Kubát egy nagy bajban lévő országnak nevezte, ahol nincs pénz, nincs olaj, nincs élelmiszer, és az Egyesült Államok segítségét akarja.
Más országok is léptek
Ausztrália javasolta diplomatái családtagjainak távozását Izraelből és Libanonból, valamint önkéntes kiutazási lehetőséget ajánlott fel több közel-keleti állomáshelyen. Gazdasági szempontból a feszültség már most érezteti hatását.
A holland KLM légitársaság felfüggesztette izraeli járatait „kereskedelmi és működési megfontolásokra” hivatkozva. Amennyiben a konfliktus eszkalálódik, az a légi közlekedésen túl az energiahordozók piacára és a globális kockázatvállalási hajlandóságra is hatással lehet.
