Hétfőn szembe jött a valóság Magyar Péterrel – most feketén fehér látszik, milyen végzetes következménye lenne a Tisza Párt tervének

Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat hajtott végre Iránban szombat hajnalban. Az iráni válasz hamar megérkezett: visszatámadott az izraeli területekre. A zsidó állam már a műveletek elején szükségállapotot hirdetett, számítva az iráni megtorlásra. Amint az várható volt, az iráni háború kitörése után hétfőn eséssel indították a kereskedést az ázsiai tőzsdék, miközben ahogy az várható volt, kilőtt az olajár. A Brent olajfajta több mint 1 éve nem látott csúcsra ért, miután több mint 8 százalékos drágulás után a hordónként 82 dolláros szintet közelíti az árfolyam.

Az ázsiai tőzsdék mellett az amerikai és európai határidős indexek is vesztettek értékükből, ami arra utal, hogy nyitáskor lefelé indulhatnak. A Hormuzi-szoroson keresztül haladó forgalom is szinte teljesen leállt. A Perzsa-öböl kijáratánál található szoroson keresztül halad a globális olaj- és LNG-kínálat mintegy 20 százaléka. Az olaj árfolyama annak ellenére lőtt ki, hogy már a konfliktus kezdete előtt is jelentős dráguláson ment keresztül.

Az olaj és a gáz árát is felverte az iráni háború

A gázpiac is emelkedéssel reagált az iráni harci fejleményekre, a határidős referenciaértékek árfolyama 25 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb kiugrás 2023 augusztusa óta, amikor a Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajó-forgalom nagyrészt leállt. A keskeny vízi út kulcsfontosságú energiaszállítási útvonal, amely a világ cseppfolyósított földgázexportjának mintegy 20 százalékát szállítja. Emellett az olajárak is meredeken emelkedtek – számolt be róla az Euronews.

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban rakodni tervezett LNG-szállító tartályhajók többsége elhalasztja útját, vagy újragondolják korábbi terveiket. Ezenkívül Izrael bezárt néhány gázmezőt, ami arra késztette a fő importőr Egyiptomot, hogy további LNG-szállítmányokat keressen.

Bár Irán korábban fenyegetőzött vele, hogy lezárja a Hormuzi-szoros, hétvégé olyan nyilatkozatot is tett, hogy nem szándékozik lezárni a fontos vízi utat. A magas biztonsági kockázatok miatt azonban a hajók mégis szinte azonnal elkezdték elkerülni a szorost, amint elkezdődött a konfliktus. Katar bejelentette a tengeri hajózás ideiglenes felfüggesztését. A bizalmat tovább rontotta, hogy iráni eredeti támadás ért vasárnap egy teherhajót Omán partjainál.

A TTF holland gáztőzsdén a gázár mintegy szintén negyedével ugrott meg a hétfői nyitáskor. Az európai gázár így 40 euró/megawattóra szint körül mozgott, ez azonban messze van még az orosz-ukrán háború kezdetén elszabadult árfolyamoktól, amikor 300 euró fölé is ugrott az árfolyam. Az ugyanakkor jól látszik, hogy az olaj és a gáz árát is felverte az iráni konfliktus.

Még fontosabbá vált az energiabiztonság: sürgetőbb lett a Barátság kőolajvezeték ügye

A Hormuzi-szoros blokádja Magyarország szempontjából különösen rossz időzítés. A tengeri olajszállítások megakadályozásával olyan helyzetet teremt, ahol még inkább felértékelődik a szárazföldi kőolajellátás, hazánk esetében a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ami most szintén egy érzékeny téma, ugyanis január vége óta nem érkezik orosz olaj a Magyarország és Szlovákia ellátásához elengedhetetlen vezetéken.

„Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.

Politikai vita lett az orosz olajról való leválás

Ezzel szemben a legnagyobb ellenzéki erő, a Tisza Párt leválna a hazánk számára kulcsfontosságú olcsó orosz olajról. Magyar Péter szerint mindez nem okozna benzinár-drágulást – számolt be róla a Magyar Nemzet.

A lap értesülései szerint a pártvezető (még az iráni háború előtt) arról értekezett a közösségi oldalán, hogy szerinte nem emelkednének a benzinárak, ha Magyarország lemondana az olcsó orosz olajról. A Tisza Párt vezére riogatásnak nevezte, hogy ezer forintra ugrana a benzin ára az orosz olaj nélkül.

Az orosz energiforrásokkal szembeni függőség csökkentését és az azokról történő leválást az orosz-ukrán háború több mint négy évvel ezelőtti kitörése óta az Európai Unió is szorgalmazza. Ez ugyanakkor áremelkedést jelentene, ugyanis függetlenül attól, hogy az orosz olaj olcsóbb, vagy nem olcsóbb, mint a nyugati, a vezetékes szállítás biztosan olcsóbb a tengeri szállításnál. Emiatt a magyar kormány álláspontja az, hogy a orosz olajról biztosan nem most, az évtizedek óta nem látott olajpiaci válság közepette kell leválni.

Hétfőn ülésezett a Védelmi Tanács, ennek részleteiről Facebook-oldalára feltöltött videóban számolt be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy megtekintették a Barátság kőolajvezeték Magyarország szempontjából fontos részéről készült műholdfelvételeket, amikből kiderült, hogy Volodmir Zelenszkij ukrán elnök hazudik, a felvételeken látszik, hogy a vezeték blokkolásának semmilyen technikai vagy műszaki oka nincsen.

A tárcavezető kiemelte a jelenlegi helyzetben, amikor a Hormuzi-szoros lezárásra került, egy jól működő vezeték blokkolása egy merénylet Magyarország ellen. Szijjártó szerint ebben a merényletben a Tisza Párt is cinkos, mivel a Barátság blokkolását támogató Brüsszel–Berlin–Kijev tengely célja, hogy egy ukránbarát kormány jöjjön létre Magyarországon. A tárcavezető kijelentette, hogy a blokádot le fogják törni, hazánk enedórgiabiztonságát pedig garantálják.

Számháborúzni nem fog a Mol, de felvázolt egy nagyon kellemetlen forgatókönyvet: ez történhet az üzemanyagárakkal az iráni konfliktus miatt

Nem kíván számháborúba bocsátkozni a Mol, de miután az iráni konfliktus miatt lezárták a Hormuzi-szorost, egy olyan forgatókönyvet sem tart kizártnak, hogy elszabadul az energiahordozók ára. Az ukránok által leállított Barátság kőolajvezeték egyértelműen nehéz helyzetet teremt most Magyarországnak, Szabó Szabolcs, a Mol csoport értéklánc-menedzsmentjének ügyvezető igazgatója szerint az elmozdulás a több beszállító felé „no regret move”, az pedig logikailag könnyen belátható, hogy az orosz alapanyag-ellátásról való lemondás biztosan nem növeli az energiabiztonságot.

Szabó Szabolcs szerint ha az ukránok a közeljövőben sem indítják újra a szállítást Magyarország felé, „az két ponton okoz komoly problémát. Bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudunk felhozni az Adrián, és a nem oroszból eleve kevesebb gázolajat tudunk gyártani. Most bizonyos értelemben segít, hogy a sajnálatos tűzeset miatt kisebb kapacitással megy a Dunai Finomító, így kevesebb nyersanyag kell, viszont a stratégiai készlet felhasználása miatt nem lehet se Magyarországról, se Szlovákiából exportálni. Röviden, egyensúlyi kockázattal állunk szemben” – hangsúlyozta Szabó.

„A kelet-közép-európai régió ugyanis dízelből többet fogyaszt, mint amit termel, így kulcsfontosságú, hogy az eredetileg orosz olajra optimalizált finomítók minél magasabb termelési szinten működjenek. A mostani kikényszerített átállás miatt ideiglenesen mindenképpen csökkenhet a dízeltermelés. Ez fokozza tehát a kockázatot, és az iráni konfliktus megint csak arra világít rá, hogy egyetlen módon tudjuk ezt mérsékelni: ha több lábon állunk” – közölte az ügyvezető igazgató.