Iráni háború: hétfőn szembe jött a valóság – kilőttek az olaj- és gázárak

Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat hajtott végre Iránban szombat hajnalban. Az iráni válasz hamar megérkezett: visszatámadott az izraeli területekre. A zsidó állam már a műveletek elején szükségállapotot hirdetett, számítva az iráni megtorlásra. Amint az várható volt, az iráni háború kitörése után hétfőn eséssel indították a kereskedést az ázsiai tőzsdék, miközben ahogy az várható volt, kilőtt az olajár. A Brent olajfajta több mint egy éve nem látott csúcsra ért, miután több mint 8 százalékos drágulás után a hordónként 82 dolláros szintet közelíti az árfolyam.

Az ázsiai tőzsdék mellett az amerikai és európai határidős indexek is vesztettek értékükből, ami arra utal, hogy nyitáskor lefelé indulhatnak. A Hormuzi-szoroson keresztül haladó forgalom is szinte teljesen leállt. A Perzsa-öböl kijáratánál található szoroson keresztül halad a globális olaj- és LNG-kínálat mintegy 20 százaléka. Az olaj árfolyama annak ellenére lőtt ki, hogy már a konfliktus kezdete előtt is jelentős dráguláson ment keresztül.

Az olaj és a gáz árát is felverte az iráni háború

A gázpiac is emelkedéssel reagált az iráni harci fejleményekre, a határidős referenciaértékek árfolyama 25 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb kiugrás 2023 augusztusa óta, amikor a Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajó-forgalom nagyrészt leállt. A keskeny vízi út kulcsfontosságú energiaszállítási útvonal, amely a világ cseppfolyósított földgázexportjának mintegy 20 százalékát szállítja. Emellett az olajárak is meredeken emelkedtek – számolt be róla az Euronews.

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban rakodni tervezett LNG-szállító tartályhajók többsége elhalasztja útját, vagy újragondolják korábbi terveiket. Ezenkívül Izrael bezárt néhány gázmezőt, ami arra késztette a fő importőr Egyiptomot, hogy további LNG-szállítmányokat keressen.

Bár Irán korábban fenyegetőzött vele, hogy lezárja a Hormuzi-szoros, hétvégén olyan nyilatkozatot is tett, hogy nem szándékozik lezárni a fontos vízi utat. A magas biztonsági kockázatok miatt azonban a hajók mégis szinte azonnal elkezdték elkerülni a szorost, amint elkezdődött a konfliktus. Katar bejelentette a tengeri hajózás ideiglenes felfüggesztését. A bizalmat tovább rontotta, hogy iráni támadás ért vasárnap egy teherhajót Omán partjainál.

A TTF holland gáztőzsdén a gázár mintegy szintén negyedével ugrott meg a hétfői nyitáskor. Az európai gázár így 40 euró/megawattóra szint körül mozgott, ez azonban messze van még az orosz–ukrán háború kezdetén elszabadult árfolyamoktól, amikor 300 euró fölé is ugrott az árfolyam. Az ugyanakkor jól látszik, hogy az olaj és a gáz árát is felverte az iráni konfliktus.

Még fontosabbá vált az energiabiztonság: sürgetőbb lett a Barátság kőolajvezeték ügye

A Hormuzi-szoros blokádja Magyarország szempontjából különösen rossz időzítés. A tengeri olajszállítások megakadályozásával olyan helyzetet teremt, ahol még inkább felértékelődik a szárazföldi kőolajellátás, hazánk esetében a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ami most szintén egy érzékeny téma, ugyanis január vége óta nem érkezik orosz olaj a Magyarország és Szlovákia ellátásához elengedhetetlen vezetéken.

„Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.

Politikai vita lett az orosz olajról való leválás

Ezzel szemben a legnagyobb ellenzéki erő, a Tisza Párt leválna a hazánk számára kulcsfontosságú olcsó orosz olajról. Magyar Péter szerint mindez nem okozna benzinárdrágulást – számolt be róla a Magyar Nemzet.

A lap értesülései szerint a pártvezető (még az iráni háború előtt) arról értekezett a közösségi oldalán, hogy szerinte nem emelkednének a benzinárak, ha Magyarország lemondana az olcsó orosz olajról. A Tisza Párt vezére riogatásnak nevezte, hogy ezer forintra ugrana a benzin ára az orosz olaj nélkül.

Az orosz energiaforrásokkal szembeni függőség csökkentését és az azokról történő leválást az orosz–ukrán háború több mint négy évvel ezelőtti kitörése óta az Európai Unió is szorgalmazza. Ez ugyanakkor áremelkedést jelentene, ugyanis függetlenül attól, hogy az orosz olaj olcsóbb, vagy nem olcsóbb, mint a nyugati, a vezetékes szállítás biztosan olcsóbb a tengeri szállításnál. Emiatt a magyar kormány álláspontja az, hogy a orosz olajról biztosan nem most, az évtizedek óta nem látott olajpiaci válság közepette kell leválni.

Hétfőn ülésezett a Védelmi Tanács, ennek részleteiről Facebook-oldalára feltöltött videóban számolt be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy megtekintették a Barátság kőolajvezeték Magyarország szempontjából fontos részéről készült műholdfelvételeket, amikből kiderült, hogy Volodmir Zelenszkij ukrán elnök hazudik, a felvételeken látszik, hogy a vezeték blokkolásának semmilyen technikai vagy műszaki oka nincsen.

A tárcavezető kiemelte a jelenlegi helyzetben, amikor a Hormuzi-szoros lezárásra került, egy jól működő vezeték blokkolása egy merénylet Magyarország ellen. Szijjártó szerint ebben a merényletben a Tisza Párt is cinkos, mivel a Barátság blokkolását támogató Brüsszel–Berlin–Kijev-tengely célja, hogy egy ukránbarát kormány jöjjön létre Magyarországon. A tárcavezető kijelentette, hogy a blokádot le fogják törni, hazánk energiabiztonságát pedig garantálják.

Számháborúzni nem fog a Mol, de felvázolt egy nagyon kellemetlen forgatókönyvet: ez történhet az üzemanyagárakkal az iráni konfliktus miatt

Nem kíván számháborúba bocsátkozni a Mol, de miután az iráni konfliktus miatt lezárták a Hormuzi-szorost, egy olyan forgatókönyvet sem tart kizártnak, hogy elszabadul az energiahordozók ára. Az ukránok által leállított Barátság kőolajvezeték egyértelműen nehéz helyzetet teremt most Magyarországnak, Szabó Szabolcs, a Mol csoport értéklánc-menedzsmentjének ügyvezető igazgatója szerint az elmozdulás a több beszállító felé „no regret move”, az pedig logikailag könnyen belátható, hogy az orosz alapanyag-ellátásról való lemondás biztosan nem növeli az energiabiztonságot.

Szabó Szabolcs szerint ha az ukránok a közeljövőben sem indítják újra a szállítást Magyarország felé, „az két ponton okoz komoly problémát. Bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudunk felhozni az Adrián, és a nem oroszból eleve kevesebb gázolajat tudunk gyártani. Most bizonyos értelemben segít, hogy a sajnálatos tűzeset miatt kisebb kapacitással megy a Dunai Finomító, így kevesebb nyersanyag kell, viszont a stratégiai készlet felhasználása miatt nem lehet se Magyarországról, se Szlovákiából exportálni. Röviden, egyensúlyi kockázattal állunk szemben” – hangsúlyozta Szabó.

„A kelet-közép-európai régió ugyanis dízelből többet fogyaszt, mint amit termel, így kulcsfontosságú, hogy az eredetileg orosz olajra optimalizált finomítók minél magasabb termelési szinten működjenek. A mostani kikényszerített átállás miatt ideiglenesen mindenképpen csökkenhet a dízeltermelés. Ez fokozza tehát a kockázatot, és az iráni konfliktus megint csak arra világít rá, hogy egyetlen módon tudjuk ezt mérsékelni: ha több lábon állunk” – közölte az ügyvezető igazgató.