Nagy Márton: az olcsó energia és a vállalkozóbarát adórendszer dönti el a versenyképességet
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvénye minden évben iránytűként szolgál a gazdasági szereplők számára. A vállalkozói szféra és a kormány képviselői a Puskás Arénában értékelik a gazdaság állapotát, valamint felvázolják a következő időszak legfontosabb kihívásait és lehetőségeit. Nagy Elek, a kamara elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond az eseményen.
Energiabiztonság, adórendszer, fejlesztő állam – erre épül a kormány gazdaságpolitikája
A kormány gazdaságpolitikáját három fő pillér határozza meg: az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer és a fejlesztő állam – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Évnyitón. A tárcavezető szerint a globális gazdaság az elmúlt négy évben rendkívül bizonytalanná vált, ezért a versenyképesség kulcskérdése, hogy egy ország miként biztosítja az energiát, hogyan alakítja adórendszerét, és mennyire képes fejlesztő államként fellépni.
A miniszter köszöntőjében kiemelte: a rendezvényen több mint hatszáz vállalkozó vesz részt, ami jól mutatja a hazai gazdasági szereplők érdeklődését a gazdaságpolitikai irányok iránt.
Nagy Márton szerint a globális konfliktusok gazdasági szempontból gyakran az energiáról szólnak. Úgy fogalmazott: ha egy gazdasági szakember a háborúkra tekint, sok esetben az energiahordozókért folytatott versenyt látja a háttérben.
Ezért az energiabiztonság az egyik legfontosabb versenyképességi tényezővé vált.
A miniszter arról is beszélt, hogy az energiabiztonság Magyarország számára elsősorban az olcsó gáz és üzemanyag, valamint a saját villamosenergia-termelés biztosítását jelenti. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az ország jelentős alkalmazkodási folyamaton ment keresztül.
Mint mondta, 2021 óta Magyarország energiatermelése 8,5 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztás 9,6 százalékkal csökkent. Ennek következtében a nettó energiaimport volumene 16 százalékkal alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt.
A miniszter kitért arra is, hogy
a globális energiahordozók árát egy ország önmagában nem tudja befolyásolni, ugyanakkor a beszerzési struktúra jelentős versenyelőnyt jelenthet. Példaként említette, hogy az orosz nyersolaj ára jelenleg mintegy húsz dollárral alacsonyabb a nyugati típusú Brent olajnál.
Nagy Márton szerint ezért a Magyarországra érkező orosz földgáz és kőolaj továbbra is meghatározó szerepet játszik az energiaellátásban. Elmondta: jelenleg a földgáz mintegy 75 százaléka, a kőolaj pedig körülbelül 93 százaléka Oroszországból érkezik.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez nemcsak az ellátásbiztonságot jelenti, hanem az árak szempontjából is fontos tényező. Mint fogalmazott, az energiabiztonság két dimenzióból áll: az ellátásbiztonságból és az árbiztonságból. A villamosenergia-termelés területén ugyanakkor más irány rajzolódik ki. A miniszter szerint a jövőben a hazai termelés erősítésére kell építeni, amelyben kulcsszerepe van az atomenergiának és a napenergiának.
Nagy Márton kiemelte: Magyarország napelemes áramtermelő kapacitása az elmúlt években az Európai Unióban a legnagyobb mértékben nőtt, és elérte a 8400 megawattot. A napenergia aránya az áramtermelésben már mintegy 24 százalék, ami szintén kiemelkedőnek számít az EU-ban. A miniszter szerint a cél az, hogy az ország egyszerre rendelkezzen
- olcsó
- és saját
energiával, mert ez hosszú távon meghatározza a gazdaság versenyképességét.
Orbán Viktor: Nyugat-Európa hadigazdaságra áll át
A miniszterelnök is részt vesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Az Európai Tanács ülésein töltöm az időm jelentős részét, ott nem ilyen tervekről hallok, ott haditanácsok vannak – kezdte az előadását Orbán Viktor. A kormányfő köszönetet mondott Nagy Eleknek, talált egy partnert abban, hogyan tud az állami bürokráciából kidelegálni feladatokat, ahol a reményei szerint jobb döntéseket tudnak hozni.
A kormány rekordösszeget költ gazdaságfejlesztésre
A kormány célja, hogy Magyarország egyszerre rendelkezzen olcsó és saját energiával, miközben megőrzi a vállalkozóbarát adórendszert és jelentős forrásokat fordít gazdaságfejlesztésre – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Évnyitón. A tárcavezető szerint a következő években az energiatárolási kapacitások bővítése és a villamosenergia-termelés növelése révén az ország akár nettó áramexportőrré is válhat.
A miniszter arról beszélt, hogy a gyorsan növekvő napelemes kapacitások mellé jelentős energiatárolási fejlesztésekre van szükség. Jelenleg a napelemek mögötti tárolókapacitás aránya mindössze 3 százalék körül van, ami az uniós átlag alatt marad.
Mint mondta, a most elindított programok célja, hogy ezt gyorsan növeljék. A háztartásoknál mintegy 500 megawatt, a vállalatoknál további 600 megawatt, az ipari nagyprojektekben pedig további tárolókapacitások épülhetnek ki, így 2028-ra összesen mintegy 1000 megawatt energiatároló kapacitás jöhet létre. Ezzel a tárolási arány 25 százalék körülire emelkedhet.
A miniszter szerint a technológiai feltételek adottak ahhoz, hogy a fejlesztéseket gyorsan meg lehessen valósítani. A lakossági akkumulátoros energiatárolási program már elindult, a nagyipari tárolóprojektek pedig a következő hónapokban indulhatnak.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-termelés bővítésében a napenergia mellett az atomenergia is kulcsszerepet játszik. Mint fogalmazott,
a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjai, a Paks II. beruházás és a napenergia együtt olyan kapacitást teremthetnek, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország a következő évtizedben nettó villamosenergia-exportőrré váljon.
A miniszter szerint az olcsó energia a versenyképesség egyik legfontosabb alapja. Úgy fogalmazott: ha az elmúlt évek geopolitikai eseményei valamire rámutattak, az az, hogy az energiakérdés meghatározza a gazdaságok versenyképességét.
Beszédében az európai energiapiac szabályozását is kritizálta. A jelenlegi rendszerben a villamos energia ára a gázárhoz van kötve, ami szerinte torzítja a piacot. Emellett a magas szén-dioxid-kvótaárak is jelentősen növelik az energia költségét.
Nagy Márton szerint az Európai Unióban jelenleg mintegy 160 euró körül alakul a villamos energia megawattóránkénti ára, ami körülbelül kétszerese az amerikai vagy kínai árszintnek. Hozzátette: ha a szén-dioxid-adók nem lennének, az áram ára akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehetne.
Versenyképes a magyar adórendszer
A miniszter beszédében kitért a magyar adórendszerre is, amelyet a kormány továbbra is a versenyképesség egyik kulcselemének tart. Elmondása szerint a rendszer nemzetközi összehasonlításban is kedvező: az OECD értékelése alapján Magyarország a 38 vizsgált ország között a kilencedik helyen áll.
A vállalati adózás területén Magyarország a negyedik legversenyképesebb rendszerrel rendelkezik az OECD rangsorában, míg a személyi jövedelemadó – az egykulcsos, 15 százalékos kulccsal – a harmadik helyen szerepel. A határon átnyúló adózási szabályok területén szintén az élmezőnyben van az ország.
Nagy Márton hangsúlyozta: az elmúlt másfél évtizedben jelentősen csökkentek a munkát terhelő adók. A szociális hozzájárulási adó például a 2010-es 28,5 százalékról 13 százalékra mérséklődött.
A miniszter szerint a cél az, hogy a jövőben tovább csökkentsék a munkát terhelő adókat, amennyiben ezt a költségvetési helyzet lehetővé teszi.
Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban több intézkedéssel igyekeztek csökkenteni a vállalkozások terheit. Ezek között említette az áfaalanyi adómentesség értékhatárának emelését, az egyéni vállalkozók adminisztrációjának csökkentését, valamint az üzemanyag jövedéki adójának emelését késleltető döntést.
A turizmus és vendéglátás támogatására egy mintegy 100 milliárd forintos intézkedéscsomagot is bejelentettek. Ennek részeként megszüntették a reprezentáció adóterhét az éttermi üzleti vendéglátásnál, csökkentették a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértékét, valamint kedvezményes kamatozású finanszírozást biztosítottak a Széchenyi-kártya programon keresztül.
Varga Mihály: stabilitás és bizalom nélkül nincs növekedés – a magyar munkaerőpiac válságállónak bizonyult
A régiót érintő gazdasági kihívások, a jelenlegi geopolitikai helyzet hatásai, a illetve az ezekre adható lehetséges válaszok állnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényének középpontjában. Az év egyik legfontosabb gazdasági eseményét Nagy Elek és Nagy Márton nyitotta meg, majd Varga Mihály után Orbán Viktor is beszédet mond. A jegybankelnök elmondta, hogy az infláció jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, miközben a jegybank devizatartaléka történelmi csúcsra emelkedett.
Rekordösszeg jut gazdaságfejlesztésre
Nagy Márton beszédében kitért a gazdaságfejlesztési forrásokra is. Elmondta: 2026-ban a kormány a GDP mintegy 6 százalékát fordítja a gazdaság támogatására, ami körülbelül 6170 milliárd forintot jelent. Ez több mint háromszorosa a 2010-es szintnek.
A források jelentős része infrastruktúrára és vállalkozásfejlesztésre jut. A közlekedési fejlesztésekre mintegy 2800 milliárd forintot fordítanak, míg a vállalkozásfejlesztési programok kerete meghaladja a 2500 milliárd forintot.
A vállalkozásfejlesztési források kétharmada a kis- és középvállalkozásokhoz kerül, és szintén nagy arányban jut hazai tulajdonú cégekhez.
A programok között szerepel a Széchenyi Kártya Program, amely 2026-ban mintegy 324 milliárd forintos költségvetési támogatással biztosít kedvezményes finanszírozást a vállalkozásoknak. Emellett exportösztönző, digitalizációs és ipari park fejlesztési programok is futnak. A miniszter szerint a kormány célja az, hogy a gazdaságfejlesztési forrásokat minél hatékonyabban ossza el, és ezzel erősítse a vállalkozások versenyképességét.
Nagy Elek: a kamara a vállalkozók és a döntéshozók között képez hidat
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik legfontosabb feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a vállalkozások mindennapi működése és a gazdaságpolitikai döntéshozatal világa között – mondta beszédében Nagy Elek a Gazdasági Évnyitón. A kamarai elnök hangsúlyozta:
a kamara nem piaci szereplő, nem hatóság és nem politikai intézmény, hanem a magyar gazdaság és a vállalkozói közösség intézményesített érdekképviselete.
Beszédében a kamarai elnök arról is beszélt, hogy érdemes az alapoktól feltenni a kérdést: miért létezik a kamara, és mi a szerepe a gazdaságban.
A kamara feladatai rendkívül szerteágazók: a gazdaságfejlesztéstől és a vállalkozásokat segítő programoktól kezdve a szakképzésen és kutatáson át egészen a különböző nyilvántartási és igazgatási feladatokig terjednek. Emellett gazdasági tájékoztatást és elemzéseket készít, valamint több közfeladatot is ellát.
Kiemelten fontos az együttműködés
Nagy Elek hangsúlyozta: a jelenlegi, kihívásokkal teli gazdasági környezetben különösen fontos
- a vállalkozók,
- a kamara
- és a kormányzat
együttműködése. Véleménye szerint a gazdaság fejlődéséhez irányt kell mutatni, amit csak partneri együttműködésben lehet hatékonyan megvalósítani.
A kamarai elnök felidézte azt is, hogy másfél évvel ezelőtt meghirdették a „kamarai reneszánsz” programját, amelynek célja a szervezet megújítása volt. Az új vezetés első lépései között szerepelt
- a kamara jövőképének
- és küldetésének
újrafogalmazása.nEnnek lényege, hogy a magyar vállalkozók azt érezzék: a kamara értük működik. A szervezet célja, hogy olyan szakmai hátteret és támogatást biztosítson, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy sikeresen felkészüljenek a gazdasági kihívásokra és alkalmazkodjanak a változó környezethez – mondta Nagy Elek.
Szemléletváltásra van szükség a magyar gazdaságban
A magyar gazdaság az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, de mára válaszút elé érkezett – mondta a Nagy Elek. A kamara elnöke szerint az eddigi növekedési modell sikeres volt, ugyanakkor az ország eljutott a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan csak tudás- és technológiaalapú fejlődéssel lehet kitörni.
Nagy Elek arról beszélt, hogy az elmúlt tizenöt évben a magyar gazdaság extenzív növekedési pályán haladt:
- jelentősen csökkent a munkanélküliség,
- sok beruházás valósult meg,
- és nőtt az életszínvonal.
Ugyanakkor a rendelkezésre álló erőforrások végesek, ezért új növekedési modellre van szükség.
Mint fogalmazott, az elmúlt ötven év tapasztalata azt mutatja, hogy sok ország került hasonló helyzetbe, de csak kevesen tudtak kitörni ebből a csapdából. Azok voltak sikeresek, amelyek a tudásra és a technológiai fejlődésre építették gazdasági stratégiájukat.
A kamarai elnök szerint Magyarországnak is újra kell értelmeznie a helyét a globális gazdaságban. Az ország nem csupán munkaerejével és ipari kapacitásaival tud bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, hanem pénzügyi, technológiai és tudásalapú rendszereivel is.
Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a jelenlegi kereteket már nagyrészt kitöltötte, ezért a következő időszak feladata ezeknek a kereteknek a kitágítása. A technológiai felzárkózás után a cél az, hogy az ország áttérjen az úgynevezett határinnovációra épülő gazdaságra.
Az innováció nem kizárólag a nagyvállalatok sajátja
Nagy Elek szerint ebben kulcsszerepük van a vállalkozóknak. Úgy fogalmazott: a vállalkozók azért képesek technológiai megújulást hozni, mert képesek hinni abban, hogy az, ami ma még nem létezik, a jövőben megvalósítható.
Kiemelte továbbá a tudásalapú gazdaság és a humántőke szerepét. Szerinte a technológia puszta importja ma már nem elegendő, erősíteni kell az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok közötti kapcsolatokat, valamint a magas szintű képzést.
A beszédben szó esett arról is, hogy az innováció nem kizárólag a nagyvállalatok sajátja. Nagy Elek szerint a legdinamikusabb újítások gyakran fiatal, gyorsan növekvő vállalkozásoknál jelennek meg, ezért fontos olyan gazdasági környezet kialakítása, amely támogatja ezek fejlődését.
A kamarai elnök hangsúlyozta: a gazdaságpolitika alapsejtje maga a vállalkozás, különösen a hazai kis- és középvállalkozói szektor. Ezek nemcsak gazdasági teljesítményt nyújtanak, hanem társadalmi értéket is teremtenek, hiszen helyi közösségeket és gazdasági ökoszisztémákat építenek. Kiemelte: materiális mellett megjelent az immateriális gazdaság, aminek alapja a tudás. Hozzátette: ha ezeket elfogadjuk, akkor Magyarország előtt nem csak egyetlen fejlődési út áll, hanem egymást kiegészítő elemek. Mint mondta,
3–5 éven belül két fő irányt érdemes célozni, az egyik egy digitális, okos állam, teljeskörű digitális ügyintézésével, az állami bürokratikus költségek drasztikus csökkentése mellett.
A másik a regionális szolgáltató központtá válás, aminek megvannak a feltételei. Magyarország legyen a főbb cégek főhadiszállása. Ehhez szükséges, Budapestet fejlesszék infrastrukturálisan, kiszámítható jogrendszer legyen, valamint a kiváló angol nyelv ismerete – jegyezte meg Nagy Elek.
