Hatalmas fordulat: Von der Leyen és Zelenszkij terve összedőlt, teljesen megváltozik az EU Ukrajnához való viszonya, új szövetségesek jelentek meg Orbán Viktor mellett
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzertefoszlottak Ukrajna reményei a gyorsított európai uniós tagságra egy brüsszeli vacsorán, ahol az EU-nagykövetek közölték Ursula von der Leyen kabinetfőnökével: a tagállamok nem fogják elfogadni a bizottság vitatott „fordított bővítés” javaslatát. Az ellenállás gyakorlatilag lenullázza azt a modellt – tagság előbb, integráció később –, amelyet a végrehajtó testület szorgalmazott annak érdekében, hogy az ukrán EU-csatlakozás már 2027-ben megvalósuljon.
A hír újabb csapás Kijev számára, amely már zsebben érezte az EU-tagságot, sőt, odáig ment, hogy feltételeket is szabott: közölte, hogy nem fogad el korlátozott jogkörökkel járó, könnyített tagságot; 2027-ben teljes jogú tag akar lenni.
Egyértelmű a tagállamok üzenete: nincs „fordított csatlakozás”
A Politico című lap beszámolója szerint döntés nem a vacsora közben, hirtelen felindulásból született meg. Több kulcsfontosságú főváros már előre egyeztette határozott álláspontját Ukrajna EU-csatlakozásáról a vacsora előtt, ahol Von der Leyen befolyásos kabinetfőnöke, Björn Seibert ismertette a bizottság elképzeléseit a fordított bővítés mechanizmusáról.
Ez lényegében annyit jelentene, hogy egy ország először tagságot kap, majd fokozatosan épülnek ki a jogosultságai. Ez volt az egyik a négy lehetőség közül, amelyet a bizottság a szerdai vacsora előtt köröztetett. Egy diplomata „normálisnak” írta le a vacsora hangulatát, de azt hozzátette, hogy a tagállamok üzenete egyértelmű volt.
Ennek vége. A fordított bővítés sehová sem vezet
– mondta nem sokkal később egy másik diplomata, utalva arra, hogy Seibertnek újra kell gondolnia a bizottság kulcsötletét.
Halva született ötlet a korai ukrán EU-csatlakozás
Egyértelmű elutasítás: négy másik EU-diplomata is határozottan elutasította a fordított bővítést mint életképes stratégiát Ukrajna – vagy bármely más ország – számára.
Hamis reményeket keltettek
– mondta egy magas rangú diplomata. „Most korrigálnunk kell, és meg kell mondanunk nekik: valójában ez a fordított bővítés egy halva született ötlet volt.”
A március 19-i Európai Tanács tervezett döntései – amelyek már javaslat formában elkezdtek keringeni Brüsszelben – a hitelvitára, és a bővítési vitára egyaránt vonatkoznak. A tervezetek szerint a tagállamok vezetői a következő EU-csúcson a csatlakozás hagyományos, érdemalapú megközelítését fogják támogatni, megerősítve a tagállamok jelenlegi keretrendszer iránti preferenciáját.
Ez gyakorlatilag nullára csökkentené annak esélyét, hogy Ukrajna hamar csatlakozzon.
Túl ambiciózus: „Ukrajnát az EU-hoz akarjuk kötni … de nem téphetjük szét az eljárásainkat és nem dobhatjuk ki az érdemalapú rendszert” – mondta egy másik diplomata. „A lényeg, hogy reális előrelépési utat találjunk” – ahol a „reális” kifejezés valójában azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a nemzeti fővárosok politikai érzékenységeit. Közvetlen kapcsolat: amikor megkérdezték, miért Seibert vett részt a nagykövetek vacsoráján a bővítési biztos, Marta Kos helyett, egy diplomata tréfásan (?) így válaszolt:
tudjuk, hogy a bizottság piramisszerűen működik. A Coreper nem akar időt vesztegetni. Közvetlenül Istennel akar beszélni.
(A Coreper, Comité des représentants permanents, a tagállamok brüsszeli nagyköveteiből, állandó képviselőiből álló testület.)
Kétségbeesett idők, kétségbeesett lépések
Kos eközben szerdán Berlinben volt, ahol a bővítési gondolkodás megújításának szükségességét védte. Azzal érvelt, hogy a jelenlegi modell több mint 40 éve, Spanyolország és Portugália csatlakozásakor alakult ki, és „egy stabil, szabályalapú világra lett tervezve, amely már nem létezik” – mondta.
Egy magas rangú EU-tisztviselő szerint a bővítés főként „a vad ötletek körüli felhajtás miatt” került napirendre a Coreperben. Nathalie Loiseau, a Renew frakció EP-képviselője hasonlóan élesen fogalmazott: szerinte ez a megközelítés „zavart kelt a tagállamokban és csalódást a tagjelölt országokban”.
Az ukrán hitel és a magyar vétó
Az Európai Tanács következtetéseinek egy másik pontja is figyelmet keltett. A 9. pontban a vezetők „üdvözlik a hitel elfogadását a társjogalkotók által, és várják az első kifizetést”.
A megfogalmazás nincs szögletes zárójelben – ami általában azt jelzi, hogy a szöveg még tárgyalás alatt áll.
A csővezetékvita, amely Magyarország vétójához kapcsolódik a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomag ügyében, továbbra sincs rendezve – annak ellenére, hogy hírek szerint az EU nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy engedélyezze a csővezeték ellenőrzését, ami Budapest fő követelése.
- A háttérben több tagállam is arra kérte Kijevet, hogy engedje be az ellenőröket a csővezetékhez, de Ukrajna ezt elutasította.
- A Financial Times jelentése szerint Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy időre van szüksége a károk mértékének felméréshez.
- A hírek szerint Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi telefonbeszélgetésén is szóba került a csővezeték ügye, azonban továbbra sem egyértelmű, hogy Brüsszel mekkora nyomást gyakorol Kijevre. Egy uniós tisztviselő szerint Brüsszel igyekszik a háttérben maradni ebben a kérdésben.
