Újabb kulcsországot támadott meg Irán, Magyarországra is szállít – Ursula von der Leyen torkán szorul az energiakötél

Iráni drónok csaptak le Azerbajdzsánra, ez az iráni konfliktus új fejleménye csütörtökön. Egyelőre friss a hír, a károkról még érkezni fognak újabb jelentések, egyelőre két sérültről tudunk. Aki emlékszik rá, hogy az Iránra mért hétvégi csapás óta a megtámadott ország a régiójában fűre-fára szórta a robbanóanyagot, talán mellékes szálnak gondolja az újabb vörös foltot a térképen. Mindjárt másképp fest, ha távolabbi emlékeket idézünk energiaszállítási egyezményekről, amelyeket Azerbajdzsán európai uniós országokkal kötött, beleértve Magyarországot is.

Még inkább magára vonja a figyelmünket a hír, ha beleillesztjük egy sorozatba, amelynek nyomán a szakértők már azt fontolgatják, nem sodorja-e gazdasági válságba az Európai Uniót heteken belül az új háború. Az energiakáosz, amelyet Magyarországra szántak választásai előtt a Barátság kőolajvezeték lezárásával, hazánk helyett az EU-ba költözött, és a szorítás egyre növekszik.

A számba veendő fő fejlemények:

• A konfliktusban elzáródott a Hormuzi-szoros, az EU így nem kap gázt az orosz energia leváltására talált fő forrásából, Katarból, és olajellátása is hirtelen megdrágult. 
• Miután a hírek sokkolták Európát, szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlanul még rátett egy hatalmas lapáttal: utasítást adott az orosz kormány, hogy a vállalatokkal együtt vizsgálja meg az európai piacról való azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését. 
• Most Azerbajdzsánt érte iráni támadás, amelyet az ukrajnai háború miatt szintén az orostz energiát leváltó alternatívának szemelt ki Brüsszel, és jelentős szállítóvá is vált.

Iráni háború: fojtogatják Ursula von der Leyent, ki és mi lesz a következő?

A Visegrád24 X-en posztolt híre nem utal az azeri energiainfrastruktúrát ért károkra, de ezek után mindenki arra gondol – különösen azok az országok, amelyeket azeri gázzal látnak el –, hogy ez lesz a következő. Sőt, mindenki elkezd gondolkodni azon is, milyen egyéb alternatív energiaforrásokat kutatott fel Brüsszel az orosz energia leváltására, kit érhet még támadás.

A "fojtogatás" trendszerűen rajzolódik ki az eddigi eseményekből. Ehhez érdemes ismerni a háttérnek azt a fontos részletét, hogy Irán Oroszországot támogatta szállításokkal és technológiával Ukrajna elleni háborújában. Az azeri célpontokra talán pont olyan iráni drónok csaptak le, amilyeneket az oroszok használtak az ukránok ellen, mielőtt kifejlesztették saját most gyártott változataikat.

A Visegrád24 az azeri külügyminisztérium közlése alapján jelenti: egy drón a Nahicseváni Autonóm Köztársaság repülőterének terminálépületébe csapódott, míg egy másik a Şəkarabad faluban, egy iskola közelében zuhant le.

Két civil megsérült.

– sommázta  a külügyminisztérium.

Ursula von der Leyen és szövetségesei talpa alatt forróvá vált a talaj

Az Európai Bizottság kezdetben ügyet sem vetett Magyarország és Szlovákia panaszára, hogy Ukrajna hetek óta zárva tartja a számukra orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéket. 

A horvátok az adriai vezeték felől tartják zárva a csapot, minden előkészült energiazűrzavar előidézésére Magyarországon választásai előtt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megtagadta, hogy uniós vizsgálóbizottság ellenőrizze állítását, hogy a kőolajvezeték nem működőképes – Brüsszel pedig ezt simán tudomásul vette.

Egészen addig, amíg ki nem tört az iráni háború, felszöktek az energiaárak, sorban zárulnak az unió energiaforrásai. Mindjárt kiszivárgott, hogy Brüsszel nyomást gyakorolna Kijevre a vizsgálóbizottság ügyében – ami persze lehet időhúzás is –, majd az Európai Tanács elnökének egy szerdai beszédébőlé kiderült: az energiaügy sürgős témaként a márciusi EU-csúcs napirendjére kerül. Akkor pedig a Barátság ügye sem félresöpörhető.

A Moszkvával barát Teherán fenyegetése, amely a katari "csatornán" keresztül máris nyomasztó, most a következő bizniszre vet fenyegető árnyékot, újabb uniós tagországokat adva a súlyosan aggódók táborához.

Az EU országai már az ukrajnai háború első évében, 2022-ben négyszer annyi azeri gázt vásároltak , mint egy évvel korábban, összesen 15,6 milliárd euróért. (Értékben négyszer annyi, de tudjuk, ebben az évben többszörösére emelkedett az európai gáz ára, és a félkontinensre olyan energiaválság tört rá a háború kezelésének módja miatt, mint amitől most is tartani lehet.)  

Új országok aggódhatnak, az élen Giorgia Meloniék

Az azeri gáz a java Olaszországba kerül (elképzelhetjük az Azerbajdzsánt ért támadás hírére Giorgia Meloni miniszterelnök arcát), de Görögország, Bulgária és Románia is részesül az azeri exportból. A háború kitörésének nyarán az EU és Baku egyetértési nyilatkozatot ít alá arról, hogy 2027-re az utóbbi legalább megduplázza uniós gázexportját, évi 20 milliárd köbméterre.  

Az EU-hoz hasonlóan Magyarország is igyekezett "diverzifikálni" energiaellátását, de az EU-tól eltérően a szó eredeti jelentéséhez ragaszkodva hazánk megtartotta az orosz beszerzési csatornákat is, amelyeket Ukrajna brüsszeli és magyar fegyverhordozóival elzárna. 

Az azeri rizikó bennünket is érint. Az MVM CEEnergy decemberben írt alá gázszállítási szerződést az azeriekkel, a terv 800 millió köbméter gáz importja volt 2026-ban és 2027-ben.

Energiamartalócok nem csak a Közel-Keletről lesnek Európára. A főszerepet eddig az EU-tagjelöltnek fogadott Ukrajna vitte, amely 2022-ben felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetékeket, idén – nem először, de most igazán beláthatatlan időre – blokkolta a Barátság vezetéket, és félő, hogy más EU-t ellátó vezetékekre is lecsap. Brüsszel mindezt elnézte – magyar szövetségesei se szólnak –, kérdés, mi történik most, hogy az EU egyre beljebb kerül a kutyaszorítóba. 

Eközben Ukrajna tervezett gyorsított EU-csatlakozásának kérdésében is meglepő fordulat érlelődhet, ez egy brüsszeli vacsorán derült ki.

Irán eddig ezen országok ellen intézett támadást a most zajló konfliktusban

• Azerbajdzsán
• Bahrein,
• Ciprus,
• Katar,
• Kuvait,
• Egyesült Arab Emirátusok,
• Szaúd-Arábia,
• Jordánia,
• Irak,
• Omán,
• Törökország.