Varga Mihály: stabilitás és bizalom nélkül nincs növekedés – a magyar munkaerőpiac válságállónak bizonyult
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvénye minden évben iránytűként szolgál a gazdasági szereplők számára. A vállalkozói szféra és a kormány képviselői a Puskás Arénában értékelik a gazdaság állapotát, valamint felvázolják a következő időszak legfontosabb kihívásait és lehetőségeit. Varga Mihály jegybankelnök is beszédet mondott az eseményen.
Az MNB szerint csökkent az infláció és erősödött a pénzügyi stabilitás
A stabilitás és a bizalom volt a Magyar Nemzeti Bank elmúlt egy évének legfontosabb célja – mondta Varga Mihály jegybankelnök a Gazdasági Évnyitón. Az MNB vezetője szerint a jegybank óvatos és türelmes monetáris politikája hozzájárult ahhoz, hogy mérséklődjön az infláció, nőjön a devizatartalék, és csökkenjen a forintpiac volatilitása. Varga Mihály beszédében felidézte, hogy egy évvel ezelőtti hivatalba lépésekor már arról beszélt: a jegybanknak stabilitásra építő, óvatos monetáris politikát kell folytatnia. Mint fogalmazott, az elmúlt időszak eredményei azt mutatják, hogy ez a megközelítés működött.
Elmondása szerint az infláció jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, miközben a jegybank devizatartaléka történelmi csúcsra emelkedett. A devizapiaci kilengések is mérséklődtek, és ismét vonzóbbá vált a forintban történő megtakarítás a devizában tartott megtakarításokhoz képest. A jegybankelnök kiemelte: a magyar bankrendszer stabil maradt, és a pénzügyi szektor a kihívások ellenére is ellenállónak bizonyult. A jegybank a bankokkal együttműködve intézkedéseket indított a pénzügyi visszaélések visszaszorítására, valamint erősítette az intézményi együttműködéseket is.
Beszédében Varga Mihály nemzetközi kitekintést is adott, hangsúlyozva, hogy a magyar gazdaság mindezt rendkívül bizonytalan globális környezetben érte el. Úgy fogalmazott: a 2020-as évtizedben a stabilitás már nem tekinthető adottságnak, a világ inkább a konfliktusok és a bizonytalanság korszakába lépett. A World Economic Forum egy felmérésére hivatkozva elmondta:
a nemzetközi szakértők jelentős része a gazdasági konfliktusokat és az államok közötti fegyveres összecsapásokat tartja a legnagyobb kockázatoknak.
A jegybankelnök szerint a globális bizonytalanságot tovább növelik a jelenlegi geopolitikai feszültségek. Az orosz–ukrán háború továbbra is tart, miközben a nagyhatalmi rivalizálás is erősödik, és a kereskedelmi konfliktusok sem csillapodtak. Varga Mihály kitért arra is, hogy a közel-keleti konfliktus hatására ismét jelentős mozgások indultak el az energiahordozók piacán:
- az olaj ára rövid idő alatt mintegy 15 százalékkal emelkedett,
- a gázárak pedig mintegy 75 százalékkal nőttek.
Ugyanakkor a jegybankelnök szerint kedvező fejlemény, hogy a globális pénzügyi piacok egyelőre viszonylag ellenállónak bizonyultak. A meghatározó tőzsdeindexek a geopolitikai feszültségek ellenére is közel maradtak a korábbi történelmi csúcsokhoz, bár a piaci volatilitás emelkedett. Varga Mihály szerint a jelenlegi turbulens környezetben különösen fontos, hogy a gazdaságpolitika és a jegybank is a stabilitás megőrzésére törekedjen, mert ez teremti meg a fenntartható növekedés feltételeit.
Orbán Viktor: Nyugat-Európa hadigazdaságra áll át
A miniszterelnök is részt vesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Az Európai Tanács ülésein töltöm az időm jelentős részét, ott nem ilyen tervekről hallok, ott haditanácsok vannak – kezdte az előadását Orbán Viktor. A kormányfő köszönetet mondott Nagy Eleknek, talált egy partnert abban, hogyan tud az állami bürokráciából kidelegálni feladatokat, ahol a reményei szerint jobb döntéseket tudnak hozni.
A jegybank szerint a növekedés kulcsa a beruházások újraindítása
A globális gazdasági bizonytalanság és a tartósan magas kamatkörnyezet miatt különösen fontos a pénzügyi stabilitás megőrzése – mondta Varga Mihály. A jegybankvezető szerint a magyar gazdaságban az infláció csökkenése, a stabilabb forint és a rekordméretű devizatartalék azt mutatja, hogy a monetáris politika stabilizációs céljai működtek.
Varga Mihály beszédében nemzetközi kitekintéssel kezdett, hangsúlyozva, hogy az európai gazdaság növekedése a következő években várhatóan elmarad más világgazdasági régiók dinamikájától. Emellett a globális adósságállományok növekedése is komoly kihívást jelent.
Példaként említette, hogy az Egyesült Államok államadóssága már a GDP hatalmas százalékát teszi ki, de a magas adósságszint a fejlődő országokban is jellemző. A magasabb kamatkörnyezet miatt az adósság finanszírozása egyre drágább, ami korlátozza a költségvetések mozgásterét. A jegybankelnök szerint a 2010-es évek rendkívül alacsony kamatkörnyezete valószínűleg nem tér vissza a világgazdaságban. Ez a költségvetések számára magasabb kamatkiadásokat jelent, ami hosszabb távon szűkíti a gazdaságpolitikai mozgásteret.
A fogyasztás nőtt, a beruházások visszaestek
Varga Mihály kitért a magyar gazdaság szerkezetére is. Elmondta, hogy 2021 vége óta a hazai GDP összességében 1,7 százalékkal nőtt, ugyanakkor a növekedést erős kettősség jellemzi. A fogyasztás bővülése meghaladta a régiós és uniós átlagot, amit a magas foglalkoztatottság és a reálbérek emelkedése is támogatott. Ezzel szemben a beruházások volumene jelentősen mérséklődött. A jegybankelnök szerint
a gazdasági növekedés akkor tud újra gyorsulni, ha a beruházások ismét emelkedő pályára állnak.
Ehhez azonban a belső kereslet mellett a külső kereslet élénkülésére is szükség van. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság növekedésében hosszabb távon továbbra is fontos szerepe van az exportnak, amely az uniós átlag feletti teljesítményt nyújt.
Van még munkaerő-tartalék a gazdaságban
A jegybankelnök szerint a magyar munkaerőpiac a válságok ellenére ellenállónak bizonyult. A 30–59 éves korosztályban Magyarország a harmadik legmagasabb foglalkoztatási rátával rendelkezik az Európai Unióban. Munkaerő-tartalék elsősorban a fiatalabb és az idősebb korosztályban található. A 15–24 évesek foglalkoztatási aránya például csak a középmezőnyben van az EU-ban, míg a 64 év felettiek esetében is van még kihasználatlan potenciál. A jegybankelnök szerint ezek a tartalékok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, ha sikerül őket bevonni a munkaerőpiacra.
Stabil külső egyensúly és erősödő pénzügyi rendszer
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Magyarország folyó fizetési mérlege jelenleg többletet mutat, ami a régiós összehasonlításban kedvező helyzetet jelent. A GDP mintegy két százalékát kitevő többlet stabil külső finanszírozási helyzetet biztosít. A jegybankelnök szerint az infláció csökkenésében több tényező játszott szerepet: a kormányzati intézkedések, a stabilabb forint, valamint a mérséklődő importárak és energiaköltségek.
Az elmúlt egy évben a forint árfolyamának stabilizálása is hozzájárult a dezinflációhoz. A stabilabb árfolyam csökkentette az importköltségeket és mérsékelte a vállalati átárazások mértékét.
A jegybankelnök szerint az árfolyam és az árak közötti kapcsolat az utóbbi években erősödött, vagyis a vállalatok gyorsabban és nagyobb mértékben érvényesítik az árfolyamváltozásokat áraikban. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a magyar vállalatok egyre aktívabban terjeszkednek külföldön. A külföldi befektetésekből származó jövedelem az elmúlt években jelentősen nőtt, és a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások is egyre gyakrabban jelennek meg külföldi felvásárlásokkal.
Nagy Márton: az olcsó energia és a vállalkozóbarát adórendszer dönti el a versenyképességet
A régiót érintő gazdasági kihívások, a jelenlegi geopolitikai helyzet hatásai, a illetve az ezekre adható lehetséges válaszok állnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényének középpontjában. Az eseményt Nagy Elek és Nagy Márton nyitotta meg, Orbán Viktor is beszédet mond. Nagy Elek elmondta, hogy az eddigi gazdasági növekedési modell sikeres volt, ugyanakkor az ország eljutott a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan csak tudás- és technológiaalapú fejlődéssel lehet kitörni. Nagy Márton az energiabiztonság fontosságára hívta fel a figyelmet.
A pénzügyi piacok stabilitását jelzi az is, hogy a Budapesti Értéktőzsde az elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a régióban, és a magyar részvények jelentős árfolyam-emelkedést értek el. Varga Mihály végül kiemelte: a jegybank deviza- és aranytartaléka rekordmagas szintre emelkedett. A devizatartalék 2024 végén még 44 milliárd euró volt, 2026 februárjára azonban már meghaladta a 60 milliárd eurót.
A jegybankelnök szerint ez jelentősen csökkenti a magyar gazdaság külső pénzügyi kockázatait, és hozzájárul a pénzügyi stabilitás fenntartásához.
