Ha két héten belül Trump nem zárja le az iráni háborút, újabb nagyon nehéz éve lehet a magyar gazdaságnak – a németek már a kárfelmérésnél tartanak
Az egész világ azt találgatja, mikor ér véget az iráni háború, amely egyelőre nem Donald Trump amerikai elnök tervei szerint alakul. Közel két hete annak, hogy az amerikai–izraeli erők támadást indítottak a perzsa állam ellen, és megölték az országot 1989 óta vezető Hamenei ajatollahot. Irán válaszul csapásokat mért a környező Öböl menti országokra, és lezárta a Hormuzi-szorost. A közel-keleti helyzet alakulása az európai, benne a magyar gazdaság idei növekedését nagymértékben befolyásolhatja.
Ha két héten belül Trump nem zárja le az iráni háborút, újabb nagyon nehéz éve lehet a magyar gazdaságnak – a németek már a kárfelmérésnél tartanak
A mindössze mintegy 40 kilométer széles tengeri átjárón halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének közel 20 százaléka, az elzárása súlyos gazdasági következményekkel járhat világszerte.
Nem véletlen tehát, hogy jelenleg ez a világgazdaság egyik Achilles-sarka, és az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mikor nyílhat meg ismét a hajóforgalom előtt.
A gyors rendezés esélyei azonban az elmúlt hét fejleményeit látva egyre távolibbnak tűnnek, ezt tükrözik az olajárak. Hétfő reggel az európai piacon mérvadó Brent olaj árfolyama megközelítette a 120 dollárt, amire utoljára négy éve, közvetlenül az orosz–ukrán háború kitörése után volt példa. Annak ellenére, hogy Donald Trump igyekezett megnyugtatni a piacokat még aznap, amikor váratlanul azt közölte, hogy a háború véget ért, mivel az Egyesült Államok lényegében elérte céljait, és kizárta a szárazföldi katonai beavatkozás lehetőségét, ez csak ideiglenes nyugalmat hozott a tőzsdéken. Az azóta eltelt öt napban a Brent ára folyamatosan ingadozott, és jelenleg is a lélektani 100 dolláros hordónkénti szint körül mozog.
Ennek tudható be, hogy egyre több ország számol a konfliktus elhúzódó következményeivel és azzal a forgatókönyvvel is, hogy mi történik, ha a fegyveres összecsapások heteken belül nem rendeződnek. Németországban már megjelentek az első elemzések, amelyek azt fejtegetik, milyen hatással lehet a küszöbönálló olajválság a német gazdaság idei növekedésére.
Minél tovább tart a háború, annál gyengébb lesz a gazdaság
– állapította meg a berlini Ifo Intézet, amely optimista forgatókönyvében – vagyis ha gyorsan rendeződik a konfliktus – 1 százalék helyett 0,8 százalékos GDP-növekedést jósol, a rosszabb szcenárióban pedig 0,6 százalékost.
A Német Gazdaságkutató Intézet ennél pesszimistább: szerintük az Iránnal vívott háború a német gazdaságnak körülbelül 22 milliárd eurós kárt okozhat, így a növekedés akár a felére is zuhanhat. Egy fokkal derűlátóbb képet fest a kieli intézet, amely a gazdasági bővülésben kisebb kockázatot lát, inkább az inflációt tartja a nagyobb veszélynek.
Bárhogyan alakul is a helyzet, mindez rossz hír lehet a lábadozó magyar gazdaság számára, amely a némethez hasonlóan már így is három stagnáló éven van túl. És ha valamit megtanulhattunk az elmúlt években, az az, hogy ha a német gazdaságnak nem megy, akkor a magyarnak sem, ami persze érthető, hiszen a magyar export 25 százaléka közvetlenül Németországba irányul.
Ha tehát a következő hetekben Donald Trumpnak nem sikerül megnyugtató megoldást találnia a közel-keleti háborúra, akkor könnyen lehet, hogy a magyar gazdaság idén is egy elvesztegetett év elé nézhet.
Nem jó előjel, hogy pontosan egy évvel ezelőtt hasonló hatása volt a vámháborúnak. A kereskedelmi konfliktus kirobbanása után, áprilisban sorra vágták vissza növekedési előrejelzéseiket a nagy nemzetközi intézmények. A Nemzetközi Valutaalap a 2024 októberében még várt 2,9 százalékos GDP-növekedés helyett áprilisban már csak 1,4 százalékra becsülte a magyar gazdaság kilátásait. Ez a prognózis később tovább romlott, végül 0,3 százalékkal nőtt a hazai kibocsátás, jóval lejjebb volt a 3 százalékos év eleji várakozásoknál. Ugyanakkor idővel ismét megjelent a remény, hogy az idei év már erősebb lehet az erős belső fogyasztás és az élénkülő német aktivitás hatására. Jelenleg a hazai elemzők többsége 2 százalékot meghaladó növekedést jósol, bár rendszerint hozzáteszik: az előrejelzéseket jelentős kockázatok övezik mind pozitív, mind negatív irányban.
Elemző: a magyar gazdaság érdeke a háború mielőbbi lezárása
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is úgy látja, egyelőre lehetetlen megmondani, meddig tart a háború – és legfőképpen hogy mikor lesz újra hajózható a Hormuzi-szoros. Márpedig ez utóbbi az, ami nagymértékben befolyásolja a világgazdaságot, hiszen ezen halad át a gázkereskedelem 20 és az olajforgalom mintegy 30 százaléka.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a konfliktus nem rendeződik gyorsan, fennáll a veszély, hogy Irán lesz az Egyesült Államok Ukrajnája
– mondta az elemző. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban idén félidős választást tartanak, ezért Trumpnak eredményeket kell felmutatnia: ha magas olajárral és elhúzódó háborúval vág neki a kampánynak, az aligha kecsegtet nagy sikerrel. A magyar gazdaság és a világgazdaság szempontjából a legfontosabb az lenne, hogy a háború megnyugtatóan és tartósan rendeződjön, és a Hormuzi-szoros hajózhatósága biztosított legyen – hangsúlyozta.
Regős Gábor egyelőre fenntartja a 2,1 százalékos GDP-növekedési előrejelzését, de hozzátette, hogy hamarosan korrigálhatja, és az iráni háború kimenetele alapján lefelé mutató kockázatokat lát.
Pedig az év egyáltalán nem indult rosszul, az ipar és a kiskereskedelem erős számokat hozott, az első negyedévben egy magasabb növekedési pálya körvonalazódott. A probléma továbbra is az lehet idén, mint az előző években, nevezetesen a gyenge európai konjunktúra és erőtlen ipari termelés hátráltatja a magyar gazdaságot növekedését, amely erősen függ az exportpiacok teljesítményétől. Ami nem csoda, hiszen a magyar GDP 80 százaléka kivitelből származik, így az európai és főként a német gazdaság szenvedése azonnal visszahullik a magyar gazdaságra.
Az energiaválság okozhatja a legnagyobb károkat
Magyarország számára azonban a legnagyobb kockázat az energiaválság. 2022-ben is ez okozta a legsúlyosabb problémákat, miután nemcsak az olaj, hanem a villamos energia és a földgáz ára is elszállt. A magyar gazdaság energiakitettsége nagyon magas, így az emelkedő energiaárak gyorsan begyűrűznek a gazdaságba, elsősorban az inflációban és a külkereskedelmi mérlegben. Ez vezetett az orosz–ukrán háború kitörését követően ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8 százalékára emelkedett a cserearányok drámai romlása miatt, miközben az infláció 25,6 százalékra ugrott.
Regős Gábor szerint a mostani helyzetben is az energiaellátás a kulcskérdés. Egyrészt maga az energiabiztonság és a stabilitás a lényeges, másrészt az ár.
- Az olaj esetében az olcsóbb Ural kőolaj a Barátság kőolajvezeték elzárása miatt egyébként sem jut be az országba, emiatt a drágább Brent típusú olajat kell vásárolni, amelynek ára saját korábbi szintjéhez képest is mintegy 40 százalékkal emelkedett.
- A másik kérdés az ellátás biztonsága: bizonytalan, hogy az orosz olaj hiányában hosszabb távon lesz-e elegendő készlet. Egyelőre a tartalékok miatt nincs probléma, és úgy tűnik, hogy a kormány is alaposan felkészült, de nem kizárt, hogy később gondot okozhat.
A földgáz esetében az ellátás jelenleg biztosított, az ár azonban itt is emelkedik, hiszen az orosz gáz ára követi a nyugat-európai piaci szintet, csupán a szállítás olcsóbb. Ez egyrészt rontja a folyó fizetési mérleget, másrészt kockázatot jelent, ami nem meglepő módon gyengíti a forintot. Ezt tovább erősítheti a globális kockázatkerülés fokozódása.
„Kialakult tehát egy bizonytalanság, amelynek inflációs kockázatai is vannak, emiatt egyelőre nem várható, hogy az MNB tovább csökkentse a kamatokat. Emellett a magas energiaárak a versenyképességet is rontják – nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában –, ami fékezi a gazdasági növekedést” – tette hozzá az elemző.
A Standard and Poor’s már a bóvliba sorolással fenyeget
Bár a nemzetközi hitelminősítő intézetek csak a választás után értékelik a magyar államkötvények besorolását, a hazai folyamatokat figyelemmel kísérik. A Standard and Poor’s már figyelmeztetett: ha tovább súlyosbodik az energiaválság, akár bóvlivá is minősítheti a magyar kötvényeket. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a félelem valós, hiszen az energia drágulása jelentős terhet ró a gazdaságra. A magyar gazdaság ugyanis energiaintenzív, miközben olajjal és gázzal alig rendelkezik.
Ez komoly kiadás a költségvetés számára is. Az 5 százalék körüli költségvetési hiány már alapból magas, amit az energiahelyzet tovább ronthat. A Standard and Poor’s ráadásul negatív kilátást adott Magyarországnak, ami a leminősítés előjele lehet. A következő felülvizsgálat csak a választás után várható, tehát még van némi idő. Addig kiderülhet, mi történik a Közel-Keleten, illetve mennyire marad elérhető az orosz gáz és olaj a magyar gazdaság számára – magyarázta az elemző.
Ugyanakkor Regős szerint most az a szerencse, hogy a 2022-es válsággal szemben az energiaárak sokkja alacsony inflációs környezetben éri a gazdaságot, ráadásul jóval kisebb mértékben.
Februárban 1,4 százalék volt az infláció, ami tíz éve nem látott mélypont. Ami ennél is lényegesebb, hogy az év elején mért ilyen alacsony árdinamikát a Központi Statisztikai Hivatal, amikor a vállalatok általában végrehajtják az átárazásokat. Ez azt mutatja, hogy az árnyomás a gazdaságban valóban mérséklődik – igaz, mindez még az iráni háború előtt történt.
Az elemző szerint most nagyon nehéz inflációs hatást előre jelezni, hiszen nem tudni, meddig tart a fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása, hogyan alakulnak az energiaárak, illetve meddig kell fenntartani az üzemanyagokra bevezetett védett árat. Az azonban biztos, hogy az olaj drágulása, a gázárak emelkedése, valamint a forint gyengülése nem segítik az infláció alacsony szinten tartását. Ezzel együtt az 1,4 százalékos szintről bizonyos mértékű emelkedés még belefér.
A kamatcsökkentéseknek egy időre búcsút inthetünk
Ami viszont szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank februárban megkezdett kamatcsökkentése egy időre megáll. Regős Gábor szerint a háború kitörése előtt még azt lehetett gondolni, hogy a kamatcsökkentés márciusban is folytatódik, és Varga Mihály azon kijelentése, miszerint nincs szó kamatcsökkentési ciklusról, hanem hónapról hónapra döntenek az alapkamatról, inkább kommunikációs üzenet a piacok megnyugtatására. Azóta azonban kiderült, hogy a jelenlegi piaci helyzetben valóban nem jöhet szóba további kamatcsökkentés.
Ehhez ugyanis pénzpiaci stabilitásra lenne szükség, ami jelenleg hiányzik.
A kamatcsökkentés akkor kerülhet újra napirendre, ha a világpiaci energiaárak normalizálódnak, a forint stabilabb lesz, és az inflációs hatások sem lesznek kirívók. A forint árfolyama szorosan összefügg az olajár alakulásával. A héten volt egy pillanat, amikor a magas olajár miatt a forint az euróval szemben megközelítette a 400-as szintet. Egyelőre nem zárható ki, hogy egy újabb áremelkedés esetén ezt át is lépi, bár látható, hogy az MNB inkább 400 alatti árfolyamot szeretne látni. Ha szükséges, ennek eléréséhez eszközökkel is rendelkezik – emelte ki az elemző –, például a magas devizatartalék egy részének felhasználásával.
