Világgazdasági feszültségek idején is javult Magyarország pozíciója: a bérek gyorsabban nőttek, mint amit a GDP indokolna – ez áll a legfrissebb Oeco-indexben
Ma már a pénzügyi világ is érzi, hogy egyre inkább foglalkoznia kell a geopolitikával – mutatott rá a rendezvényen Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szóvivője az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóeseményén. Mint mondta, a nagy nemzetközi lapoktól kezdve a banki elemzésekig egyre gyakoribbak a geopolitikai jelentések, ami azt jelzi, hogy korszakváltás zajlik a világgazdaságban. „A nagyhatalmak elkezdtek úgy viselkedni, mint a nagyhatalmak. Ez mindenféle morális megítélés nélkül egy létező környezet, amelyben Magyarországnak boldogulnia kell – lehetőleg jobban, mint korábban.”
Reálbér-emelkedés a nehéz európai környezetben
Palóc André szerint a lassuló európai gazdasági környezetben az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a bérek hogyan alakulnak a GDP-növekedéshez képest.
A válaszom az, hogy igen: a bérek nagyobb arányban tudtak növekedni, mint amit a gazdasági növekedés alapján várnánk
– mondta. Kiemelte, hogy a minimálbér-emelés 11 százalékos volt, ami az uniós rangsorban a négy legmagasabb között van. Hozzátette: ha az egész ciklust nézzük, akkor az általános bérnövekedés is az egyik legmagasabb mértékű volt EU-s összevetésben.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az adatok inflációval korrigált, reálértéken értendők. Elmondása szerint 2021-hez képest a legalacsonyabb jövedelmű 10 százalék bére nőtt a legnagyobb mértékben, 25 százalék feletti reálbér-emelkedéssel. A középső jövedelmi decilisek – a negyediktől a hetedikig – 16–17 százalékos reálnövekedést értek el, ami a második legmagasabb ütem.
„Ebből az következik, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben is növekvő reálbérpályát tudott bemutatni az ország, miközben a munkahelyeket is sikerült megőrizni” – mondta. Palóc André kitért a foglalkoztatásra is. Elmondása szerint Magyarország foglalkoztatási rátája 4 százalékponttal haladja meg az Európai Unió átlagát. „Ha megnézzük, hogy vannak olyan uniós országok, ahol minden kilencedik embernek nincs munkahelye, a fiatalok körében pedig minden negyediknek, akkor különösen fontos eredmény, hogy nálunk a foglalkoztatás ilyen szinten áll” – emelte ki.
Magyarország: 34. hely a világban, 18. az EU-ban
„Az Oeco-index célja, hogy országok fejlettségének vizsgálatakor ne egyetlen mutató kedvező vagy éppen kedvezőtlen alakulása alapján vonjunk le következtetéseket, hanem több mutató együttes változását nyomon követve átfogóbb képet kapjunk egy ország gazdaságáról és versenyképességéről” – mondta a sajtótájékoztatón Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai vezetője.
Az alapítvány 2026 tavaszán frissítette az indexet a Világbank legújabb, 2024-es és 2025-ös adatai alapján. A 2022-es referenciaévvel számolt rangsor szerint Magyarország a világ 164 vizsgált országa közül a 34. helyet foglalja el, míg az Európai Unió 27 tagállama között a 18. helyen áll.
Az uniós rangsorban ezzel hazánk többek között Romániát, Lengyelországot, Görögországot, Lettországot és Szlovákiát is megelőzi. A korábbi, 2023-as adatok alapján számított rangsorban Magyarország a világon a 35., az EU-ban a 18. helyen állt.
„A legfrissebb rangsor szerint Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik” – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs.
Huszonöt indikátor, gazdasági–társadalmi–politikai dimenziók
Az Oeco-index 25 részmutatót használ, amelyek gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat fednek le. A kutatók olyan indikátorokra támaszkodnak, amelyeket kellő gyakorisággal publikálnak, és a vizsgált országok széles körében elérhetők a Világbank adatbázisában.
A komplex mutató lehetőséget ad országok és régiók összehasonlítására, valamint az időbeli változások figyelemmel kísérésére. A módszertan rugalmas: lehetőséget biztosít további fejlettséget illusztráló dimenziók beemelésére, illetve a társadalmi, gazdasági és politikai tényezők súlyának módosítására.
„Az elsődleges cél minden esetben a fejlettség szintjének és alakulásának minél pontosabb megértése” – fogalmazott a szakmai vezető. A magyar gazdaságpolitika 2010 utáni időszakáról is szó esett. Az Oeconomus kiadványa szerint 2010-ben fordulat következett be a gazdaságpolitikában: a költségvetési hiány 2010 után stabilizálódott, és 2012 és 2020 között 3 százalék alatt maradt. A 2013-tól végrehajtott
- monetáris politikai fordulat
- és az alapkamat jelentős
mérséklése hozzájárult a kamatkiadások számottevő visszaeséséhez. A kormány gazdaságpolitikája a munkaalapú gazdaság megteremtésére, a családok és a hazai kkv-szektor támogatására összpontosított.
Az alapítvány értékelése szerint ennek eredményeként a magyar gazdaság ellenállóbbá vált a külső sokkokkal szemben, mint 2008 előtt, így stabilabb alapokkal rendelkezett a Covid–19-járvány és az orosz–ukrán háború kezdetén. Pásztor Szabolcs kiemelte: az index mögötti mutatók alakulásában egyre inkább megfigyelhetők a geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok hatásai.
„Az Oeco-index mögöttes mutatóinak alakulásában egyre inkább megfigyelhetők a geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok hatásai, miközben a fejlett világot jellemző gazdasági növekedés egy általános inflációs konszolidációval párosul” – fogalmazott.
A sajtótájékoztatón külön blokk foglalkozott a demográfia és versenyképesség kapcsolatával. Elhangzott: Magyarországon 1981 óta folyamatos, időszakonként gyorsuló ütemű a népességfogyás, ennek következtében 2022-re a lakosság száma az 1980-as évekhez képest mintegy 1 millió fővel csökkent. 2011-ben történelmi mélypontra esett a teljes termékenységi arányszám, amely 1,23 volt – ez akkor az Európai Unió egyik legalacsonyabb értékének számított. 2022-re a mutató 1,56-ra, az uniós átlag feletti értékre emelkedett. Az alapítvány 2023-ban megjelent kiadványa részletesen elemezte a 2010 és 2022 közötti családpolitikai időszak eredményeit.
