Térdre kényszerítheti Európát a gáz drágulása, és nem látni, hogy hol a vége
Kedden is folytatódott a földgáz drágulása Európában, miután Katar hétfőn közölte, hogy leállítja az LNG-termelést az iráni háború miatt. A TTF holland gáztőzsdén ismét közel 30 százalékkal nőtt gázár, ami azt jelenti, hogy egy hét alatt csaknem duplázódott a nyersanyag ára.
Több mint egy éve nem volt ilyen magas a gázár Európában
A megawattonkénti 56 eurós gázárra utoljára több mint egy éve volt példa, amikor a szokásosnál hidegebb tél találkozott azzal, hogy Ukrajna leállította az orosz gáz szállítását Szlovákia felé az országon keresztül futó gázvezetéken. A katari LNG ugyan elsősorban az ázsiai piacokon talál gazdára, ám a kiesése licitháborút indíthat el az elérhető szállítmányokért – írja a Bloomberg.
Katar mintegy évi 80 millió tonna LNG-t exporttál, ami közel 110 milliárd köbméterre fordítható le. Ez nagyságrendileg összevethető az Európába tartó orosz vezetékes szállításokkal az orosz–ukrán háborút megelőző időszakból. Akkor az árak nem álltak meg a 300 euró fölötti csúcsokig a TTF-en, és
most sem zárható ki, hogy nincs még vége a drágulásnak.
Hasonlóan 2022 tavaszához és nyarához, a kínálat szűkössége egybeesik egy olyan helyzettel, amikor az európai gáztárolók konganak az ürességtől. A kérdés most az, hogy mennyire lesz tartós a katari kínálat kiesése, és mikortól lesz ismét hajózható a Hormuzi-szoros, ami nemcsak a földgáz, de a globális olajkínálat szempontjából is kulcsfontosságú. Bár az orosz–ukrán háború árnyékában Európa valamelyest csökkentette gázfogyasztását, ez sok esetben inkább kényszerből vagy épp az enyhe teleknek köszönhetően történt. Bár a globális LNG-kínálat jelentősen bővült az elmúlt években, a növekedés egy jelentős része pont Katarból érkezett. Egy újabb energiaválság pedig romba döntheti a talán már a felépülés jeleit mutató európai ipar és nehézipar teljesítményét.
